Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

84 Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. Jaskó S.: A balatonfelvidéki és északbakonyi patakok 7. Jaskó Sándor: A földtani felépítés és a karsztvíz elterjedésének kapcsolata a Dunántúli Középhegységben. Hidrológiai Közlöny, 1959. 8. Kessler Hubert: Karsztvízészlelő kutakban végzett vízhozammérések. Kézirat. 9. Lóczy Lajos, id. : A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. A Balaton tud. tanúim, eredményei. I. Bpest, 1913. 10. Lóczy Lajos, ifj.: A Balatonfüred és Aszófő között elterülő vidék hegyszerkezeti és hidrológiai viszonyai. Földtani Intézet Évi Jelentése 1929—1932. évről. 11. Magyarország hidrológiai atlasza. I. sorozat. 3. A Sió és a Balaton. Budapest, 1953. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kiadása. 12. Magyarország vízkészlete. I. Mennyiségi számbavétel. Budapest, 1954. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kiadása. 13. Schmidt E. TI. : Geomechanika. Budapest, 1957. 14. Schréter Zoltán : Balatonalmádi környékének hidrogeológiai viszonyai. Földtani Intézet Évi Jelentése 1936-ról. 15. Szádeczky-Kardoss E. : A Keszthelyi-hegység és a Hévíz hidrológiájáról. Hidrológiai Közlöny, 1941 16. Taeger Henrik : A Bakony regionális geológiája. Ge

rlogica Hungarica. Series geologica. Tom. VI. 1936. 17. Vadász Elemér: A Dunántúl karsztvizei. Hidrológiai Közlöny, XX. kötet. 1940. 18. Vendl Aladár: A balatonmenti werfeni rétegek vízbőségéről. Hidrológiai Közlöny, X. kötet. 1930. 19. Venkovits István: Forráskataszter a Dunántúli Közóphesység területéről. Kézirat, Budapest, 1954. 20. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Vízrajzi Osztályán nyilvántartott patakvízhozammérések. Kéziríit^ 21. Vízrajzi'Évkönyv. LIX. 1954. A VITUKI Vízrajzi Osztályának kiadása. 22. Weimann Béla: A kisvízfolyásokkal kapcsolatos különleges vízraizi kérdések. Vízügyi Közlemények. 1956. évf. 3. füzet. Beziehung der Abflussmengen der Báche im Oberland des Balaton und im nördlichen Tcil des Bakony-Gebirges zum geologischen Aufbau Dr. S. Jaskó Kandidat der geologischen und mineralogisehen Wissenschaften Verfasser durchführte Wassermengenmessungen im Oberland des Balaton und im nördlichen Teil des Bakony-Gebirges zwecks Feststellung eines Zusammenhanges zwischen den Abflussmengen der dort entspringenden Quellen und Báche (Abb. 1.) und dem geologischen Aufbau (Abb. 2.). Die im gleichen Zeitpunkt gemessenen Werte der Abflussmengen wurden an die entspreehende Stelle der geologischen Karte eingetragen (Abb. 3.) ; liireaus war es leicht festzustellen, dass im Falle von kleinen Wasserláufen in erster Reihe der geologische Aufbau der die Abflussmenge bestimmende Hauptfaktor ist. Die Verháltnisse des Oberfláchenreliefs, die Pflanzendecke sowie die Niederschlagsmenge sind námlicli ziemlich dieselben im gesamten Oberland des Balaton. Dennocli gelang es niclit, zwischen Grösse des Oberfláchenreliefs und Érgiebigkeit der Báche ein konstantes Verháltnis zu finden. Der Wasserreichtum wird námlich nicht durch das geographische, sondern durcli das unterirdische Einzugsgebiet bzw. durch den petrographischen Aufbau der einzelnen Gebirgszüge bestimmt. Verfasser unterstützt diese Feststellung mit zahlreichen Messungön. Im nördlichen Teil des Bakony-Gebirges lásst sich gut beobachten, dass das Wasser der nicht in karstisch aufgebauten Becken entspringenden Báche in den Klammen der aus karstigen Dolomit- und Kalksteinschichten bestehenden Gebirgszüge verschwindet (Tabelle 5.). Hier verschwindet das Wasser nicht plötzlich im Schlupfhöhlen, sondern versiegt langsam almahlig im Geröll und in den Felsrissen. Infolgedessen sind hier keine entwickelten Bachhöhlen bekannt ; vielmehr sammelt sich das in die Tiefe gesickerte Wasser nach Erreichen des zusammenhángenden Karstwasserspiegels in den Felsrissen an und strömt langsam den Riesenquellen am Fuss des Gebirges zu. Relation of the Yield in the Brooks on the Balaton I'lateau and the North-Bakony Rangé to the Geological Structure By Dr. Jaskó, S. Candidate of Geological and Mineralogical Sciences Author has carried out discharge measurements on the Balaton Flateau and in the North-Bakony rangé (Fig. 1.) in order to determine the relationship between the yields of springs relatively brooks and the geological structure (Fig. 2.). By drawing in the values of discharge measured at the same point of time to adequate spots of the geological map (Fig. 3.), it can easily be established that in case of small water courses first of all the geological structure may be considered as the principal factor determining the yield. As a matter of fact, the topograpliic conditions and the vegetation of the catchment area, as well as the amounts of precipitation are rather uniform in Jhe whole Highlands of Laké Balaton. However, there was not to be proved a steady proportion between the abundance of water and the size of surface relief, for the former is determined not by the surface catchment area but by the tinderground one i. e. by the petrographical structure of the individual chains of mountains. Author has supported this establisbment by numerous observation data. There can be well observed in the North-Bakony rangé that water due to the basins of nonkarstic structure disappears in the gorges of the mountain rangé consisting of karstic dolomité and limestone strata (Table 5). This process does not take place in caves, but water is escaping slowly, gradually in the rubble and in the fissures of rocks. As a consequence of this, fully developed brook-caves are not known, whereas the losing water arriving at the comprehensive karstic level is accumulating in the rock fissures and flowing slowly towards the giant springs at the foot of the mountains. (Folytatás a 74. oldalról) Az Építésügyi Minisztérium kutató intézetei 1960 október 11 és 14 között tudományos ülésszakot tartottak az Akadémia előadótermeiben. Az Épületszerkezeti Szekció előadásai keretében Bartha István (MÉLY ÉPTERV) ,, Biogáz és biotrágya előállításával kapcslatos újabb vizsgálatok" címmel tartott előadást. I. F. Az Österreichische Wasserwirtschaft c. folyóirat 1960 évi 8—9 számában dr. W. Kresser ismerteti Muszkálay László és Starosolszky Ödön: „Vízhozammérési zsebkönyv" c. könyvét. Megállapítása szerint : „a könyv Magyarország határain kívül is kedvező fogadtatásra fog találni", V. I. A szombathelyi, Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság a /Cer/co-patak Gsesztreg és Zalabaksa közötti szakaszán mederátvágásos szabályozási munkát folytat. Az épülő átvágásba fenéklépcsőt is elhelyeznek, amely 2,5 m esést koncentrál. V. I. A Magyar Államvasutak vonalain, a dél-dunántúli árvízjárta területeken több helyen új nyomvonalra helyezik a vasúti pályát, hogy a közlekedés biztonságát és folyamatosságát ezúton is fokozzák. így a Bükösd, Almás és Kiskoppány patakok völgyében terveznek, vagy már kiviteleznek pályaáthelyezést.