Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

1. szám - Jaskó Sándor: A balatonfelvidéki és észak-bakonyi patakok vízhozamának kapcsolata a földtani felépítéssel

78 Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. Jaskó S.: A balatonfelvidéki és északbakonyi patakok JELMAGYARAZAT-Méret: 0 1 2km | | Ftriász fődoíomit és sándorheggimészkő Középső és a/só triászkorú, egymással K>>J váltakozó vízzáró és víztároló kőzetek t'.'-.'v.':'

^ Permi homokká l^r^

j FHtit Karsztviz szintje / / Csapadék és patokviz beszivárgás o felszínről f300 1-200 0 -100 BALATONFÜREDI VÍZFÖLDTANI EGYSÉG Nagymező Evetes-völgu Siske-forrás 2IOm M Balatonfüredi savanyúvíz-kát Bolaton-tó [ff] 1051v Bakonyi-fókarsztviz [r] Kövesgyüri észlelókut, nyugalmi vizszin 2. ábra. Leegyszerűsített vízföldtani szelvényvázlat a Balatonfelvidékről Abb. 2. Vereinfachtes hydrogeologisches Profilschema fiir das Oberland am Balaton [a] Balaton-See, [í>] Hydrogeologische Einheit von Balatonfüred [c] Hauptkarstwasser im Bakony-Gebirge, [d] Karst-Wasserspiege Figure 2. Simplified hydrogeological profile-scheme of the Balaton Plateau [a] Laké Balaton, [6] hydrogeological unit of Balatonfüred, [c] prime karstic water of Bakony, [d] level of karstic water forrás 608 l/p, Nosztori-források 3800 l/p, Királykút 1040 l/p, Malomvölgyi-forráscsoport 2000 \/p. Más a helyzet a permi homokkőelőfordulás északkeleti végén, ahol a fillit több helyen a napvilágra bukkan, és így a permi homokkő alsó réteghatárán rétegforrások keletkeznek, mint amilyenek Alsóőrs északi szélén a 450 l/p hozamú Cserelaki-forrás, továbbá a 125 l/p hozamú Felsőforrás és a 105 l/p hozamú Mosóforrás, valamint a 180 l/p hozamú Remete-forrás Balatonalmádi nyugati szélén. Hidegkút és Tótvázsony között nagy teriüeten található a felszínen alsó campili vékonypados, sejtes dolomit. Ebből fakad Hidegkút községtől északra 335 mA-/-i magasságban az 530 l/p vízhozaméi Felső-forrás. Valamennyi nagyobb balatonvidéki forrás közül ez a legmagasabb térszínű. A forrás vízgyűjtő területének önálló jellegét bizonyítja, hogy a forrástól alig 7 km-re északra haladó veszprémi törés túlsó oldalán már a Bakony hegység fődolomitja van, melyben a karsztvíz szintje a kövesgyűri karsztvízszintmegfigyelő kútban 275 mA. f.-i magasságú. Kövesgyűr-puszta környékén több időszakos víznyelő található a felszínen, melyekben a záporok vize eltűnik. Ezek nyílásának tengerszint feletti magassága 300—310 m, tehát mintegy 25—30 m-rel mélyebb a Hidegkúti Felsőforrásnál. A hidegkúti Felsőforrás is jól bizonyítja, hogy a Balatonfelvidéken önálló karsztvizem eletek vannak, melyek nem függenek össze a Bakony hegység főkarsztvizével. Vöröstó, Barnag és Vászoly községek között terül el a Derekhegy vízföldtani egysége. Itt a Derekhegy tetején fődolomit és sándorhegyi mészkő található, míg a lejtő alsó felén raibli márga van. A dolomitba és sándorhegyi mészkőbe szivárgó csapadékvíz a raibli márga réteghatárán gyűlik össze. A források azonban nem egyszerű rétegforrások, hanem több kisebb hoszszanti rátolódás és tranzverzális elmozdulás kereszteződési pontjain törnek fel. Ilyenek a 750 l/p hozamú barnagi Zádor-kút és a Vászoly község északi szélén fakadó 1710 l/p hozamú Nagy-forrás. Ezek egyformán kb. 290 mA. f.-i magasságban vannak. A derekhegyi és aszófői vízföldtani egységek között elterülő széles medencét raibli márgák éjjítik fel, nagyjából északkelet—délnyugat csapáséi teknőt alkotva. Ezen a területen sok forrás fakad. Hozamuk átlag 10—20 l/p. Közülök a legbővebb vizüek a következők : Belsőkút (Vászoly délnyugati szélén) 40 l/p, Meggyes-kút, vagy más néven Imre-kút (Vászolytól délre) 50 l/p, Fűz-kút Nagypécsei északi szélén 140 l/p, Csaba-forrás 70 l/p, Balatonszöllős keleti szélén fakadó forrás 40 l/p. Csak a medence legdélibb szélén fakadnak bővebb vizű források, mint a Nemespécsely-pusztai 330 és a pogánypincei 180 l/p hozamú. Ezek a források mind a márgacsoport közé települ trachiceras austriacumos mészkőből és kéki mészkőből fakadnak. Az aszófői vízföldtani egység javarészt megyehegyi dolomitból, kisebb részben alpesi kagylós mészkőből áll. Itt a megyehegyi dolomit nagy területeket borít a felszínen és ezért több nagy forrás vízgyűjtőjéül szolgál. Innen fakad az 1024 l/p hozamú aszófői Köbölkút, valamint Orvényes és Balatonudvari községek környékén több 150—310 l/p hozamú forrás (Szilváskút, Kiskút stb.). Ezek a források mind ott fakadnak, ahol a megyehegyi dolomit és a feküjét képező felső campili lemezes mészkő réteghatára húzódik. A Balatonszepezd, és Révfülöp között elterülő permi homokkőterület igen vízszegény. Az itt fakadó legbővebb források : a Virius-telepnél a 150 l/p hozamú Bódy-forrás, továbbá a zánkaköveskáli vasútállomásnál a 190 l/p hozamú Fűzkút. Két szénsavas forrás is ismeretes, a Pálkövi-forrás és a Vérkút, ezek vízhozama azonban