Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

74 Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. TJbell K.: A felszín alatti vizek térképezése layers, but only their occurrence, using a spot-key for this purpose. As far as waters are concerned, the potential sources are entered (Table 1) without, however, taking recharge conditions intő consideration. The other school of thought advocates — after the first informative hydrogeological map has once prepared — the necessity of a series of maps, regardless whether these are of the small scale, or large scale type. Various approaches have been outlined for classification as well. The attempt to provide as much information as possible on the main subject, namely on water, shoukl be regarded as the most important of these. Instead of the potential sources the transmissibility of individual layers should be indicated, this providing direct information for the determination of well yields (Fig. 2.) The representation of movement parameters and waterhousehold characteristics of ground waters is of utmost importance, since no rational utilization of water resources can be realized unless these faetors are known. The first step towards this end is the determination of the average annual recharge and annual exchange volume of groundwater. The map of average annual groundwater exchange has been prepared in Hungary as early as in 1954. (Fig. 1) and similar work is beeing lately carried out in Morocco (Fig. 3). In our opinion the series of maps necessarv for the solution of the problem should be referred to correetly by the inclusive term „hydrological maps", and these can be classified into the following five groups : 1. Hydrogeological maps 2. Soil and soil-erosion maps. 3. Maps containing the hydrological parameters. 4. Maps on water quality. 5. Maps representing waterhou«ehold parameters, statie and dynamic suppiies as well as changes therein. ( Folytatás a 42. oldalról) A Magyar Hidrológiai Társaság október 11-i központi előadóülésén Szilléry László : ,,Miskolc város jelenlegi vízellátási helyzete és a jövőben várható szükséglete" , Király Lajos : ,,Miskolc vízellátásának organikus megoldása", valamint dr. Pojják Tibor : „A javasolt forrásvölgyi tározó geológiai viszonyai" c. előadása hangzott el. Miskolci tagtársaink feltárták a Miskolci Vízmű jelenlegi és jövőbeni vízigényét, és a kielégítéshez szükséges fejlesztési lehetőségeket. Javaslatot tettek a forrásvölgyi víztározás megoldására. A hozzászólók a forrásvölgyi tarozás, illetőleg egyéb völgyek tározásra való felhasználásának kérdésével foglalkoztak. Az elhangzott előadások a miskolci vízellátás megoldásának és jövőbeni fejlesztésének nagy segítői lehetnek. A november 11-én tartott vízügyi klubesl keretében Nagy L. Dénes, Pálhidy Attila és Szakái Kálmán vetített képekkel kísért beszámolót tartott a moszkvai és leningrádi vízműveknél és a moszkvai szennyvíztisztító berendezéseknél tett tanulmányútjáról. A Vízellátási és Hidrológiai Szakosztály október 18-án a Fővárosi Vízművek káposztásmegyeri fő telepére tanulmányi kirándulást rendezett. A kiránduláson helyszíni bemutató keretében Abos Brúnó ismertette a Vízművek felszíni kis víztisztító üzemét. Ismertette a Duna-víz tisztításának technológiáját, a felszíni víztisztító üzem működését, és a felmerülő kutatási lehetőségeket. Bemutatta az egyes üzemrészeket és azok működését. A tanulmányi kiránduláson több mint 100 jelentkező vett részt. A Szakosztály november 22-i ülésén Bélteky Lajos a hazai termálvízfeltárás időszerű kérdéseiről, továbbá Kozák István a dimenzió nélküli számok vízmüvek méretezésénél történő felhasználásáról adott elő. Bélteky Lajos bemutatta a termálkútfúrás legújabb eredményeit és szólt a szabványos kútfej-kiképzésről, illetőleg a kutak gazdaságos üzeméről. Ismertette tapasztalatait a meddő szénhidrogén kutatófúrások megnyitásával és melegvíztormelő kúttá való képképzésével kapcsolatban. A Kőolajipari Tröszt részéről megjelent dr. Tomor János hozzászólásában vázolt egy újfajta kútkiképzési eljárást, amely üzemében kísérletezés alatt áll. Ez az eljárás a jet perforáció helyett nagynyomású homokfúvást alkalmaz. Kozák István statisztikus adatgyűjtés segítségével dimenzió nélküli görbéket készített és mutatott be, amelyek alapján vízművek tervezéséhez felhasználható jellegszámokat kapott. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály október 19-én dr. Petrasovits Imre és Starosolszky Ödön beszámolt a Nemzetközi Öntözési és Belvízrendezési Bizottság 19ü0 júniusában Madridban megtartott IV. Kongresszusáról, amelyen mindketten résztvettek. Előadásukban az esőszerű öntözés nemzetközi tapasztalatait, illetőleg a sós vízzel vagy sós talajon végzett öntözések problémáit részletesen is kifejtették. A Szakosztály november 23-i ülésén Szabó László a vízzel telítetlen talaj szivárgási tényezőjének helyszíni meghatározására szolgáló eszközöket mutatta be. Egyúttal levezette a háromfázisú talajban fellépő szivárgások fizikai jellemzésére szolgáló általános differenciálegyenletet. Ugyanezen az ülésen Szabolcs István ,,Öntözés hatása a tiszántúli talajokra" c. előadása is elhangzott. Az előadó ismertette a tiszántúli öntözések talajtani kérdéseit, a lecsapolás és öntözés talajképződést befolyásoló hatását, valamint a vízrendezések és öntözések hatását. Megállapította, hogy a helyesen végzett öntözések káros talajtani hatásokat nem okoztak, és nem befolyásolták sem a talajok termékenységét, sem a mezőgazdasági termelést káros irányban. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály szeptember 26-i ülésén Tóth István beszámolt a Moszkvában 1960. júniusában megtartott szovjet össz-szövetségi vízhigiénes konferenciáról. A hozzászólók megállapították, hogy a konferencia anyagából az tűnik ki, hogy a Szovjetunióban is hasonló vízminőségi problémák adódnak, mint nálunk. Éppen ezért nagy fontossága van annak, hogy az ipartelepítésnél a víz-higiénikus szakemberek véleményét is kikérjék. A Szakosztály október 28-i ülésén Dr. Entz Béla : ,,Balaton környéki vizek kémiai jellemzése, valamint a Balaton vizének kémiai viszonyai" címmel tartott előadást. Az előadó vizsgálta a Balatonba ömlő vizek kémiai változásait forrásuktól a torkolatukig. Ugyancsak részletesen elemezte a Balaton vizének ionháztartását, különös tekintettel a kalcium, szénsav, hidrogénkarbonát és karbonát viszonyokra. A hozzászólók kifejtették, hogy a Balaton elszennyeződését időbeli távlatban fontos megelőzni. Ellenőrizni kell a szennyvízbevezetéseket, és a keszthelyi öböl feltöltődésének megakadályozására a hordalékbeáramlást is csökkenteni kell. A Liinnológiai Szakosztály 1960. október 26-i ülésén foglalkozott 1959—60. évi munkájának értékelésével és bírálatával, valamint 1961. évi munkatervének összeállításával. Ennek keretében tervbe vette, hogy Szarvasra tanulmányi kirándulást fog vezetni. A Szennyvíz Szakosztály szeptember 29-i vitaülésén Pató Tibor a biológiai szennyvíztisztító telepek tervezésének és méretezésének újabb lehetőségéről tartott előadást. Ennek keretében kitért az élesztett iszap sajátságainak és a levegőztetés követelményeinek ismertetésére a turbulencia vizsgálatok eredményének és a holtterek hatásának értékelésére. (Folytatás a 84. oldalon)