Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

6. szám - Pató Tibor: Felületi levegőztetésű eleveniszapos szennyvíztisztítás kérdései

Pató T.: Felületi levegőztetésű élesztettiszapos szennyvíztisztítás Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. 489

1 3. ábra. A budakeszi szennyvíztisztítótelep eleveniszapos levegőztetómedencéjének áramlási viszonyai M = 1 : 25 Kefebemerülés 5 cm, a merülőfal felső élének mélysége 16 cm, a medence keresztmetszete 13 m

2 Abb. 3. Strömungsverháltnisse des Belüjtungsbeckens für das Belebtschlammverfahren in der Kláranlage zu Budakeszi. M = 1 : 25 Eintauchtiefe der Bürsten 5 cm, Tiefe der Tauchwandoberkante 16 cm, Beckenquerschnitt 13 m

2 Fig. 3. Flow conditions of the aeration basin with activated sludge at the sewage treatment plánt in Budakeszi. S = 1 : 25 Brnsh submersion = 5 cm, depth of the upper edge of the submerging wall = 16 cm, cross-section of the basin = 13 sq. m szerkezet kialakításánál elsősorban és főként azt tartották szem előtt, hogy a víz porlasztásával az oldatba vitt oxigén mennyiségének növelése érdekében nagy habképződés álljon elő. A vizsgálatokból megállapítható, hogy a levegőztetőmedencékben a turbulens vízmozgás elsőrendű követelmény. A medencében a vízmozgást nem a forgókefe vízbe merült részének tolóhatása idézi elő, hanem az, hogy a kefe vagy rotor a víz szintjét bizonyos mértékig megemeli. A kefe előtti víznívó szabja meg a medencében a vízmozgás sebességét. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a rotort akármilyen irányban forgatva a medencében a vízmozgás iránya ugyanaz marad. Ha tolóhatás idézné elő a kefe forgásirányának megcserélésével, az is megfordulna. A fésűskefe formájából is nyilvánvaló, hogy az emelőszerkezetnek nem olyan jó, mint egyéb, már azóta kipróbált rotorok. Ezt a tényt a vizsgálatok csak megerősítették. A tervezők elméleti megfontólások útján már gondoltak is erre és igya levegőztetőmedencékben a klasszikus Kessener-fésűskefén kívül, sok másfajta rotorszerkezetet is terveztek. Az előzőkből következik, hogy maga a levegőztetést végző rotor szerkezeti felépítése sem közömbös a tisztítás folyamatára. Ezek után felmerült külföldön és idehaza is a kérdés : milyen legyen az a levegőztetőszerkezet, amely leggazdaságosabban juttatja be a levegő oxigénjét a szennyvízbe. A leírt vizsgálatok természetesen csak akkor lennének teljesek, ha minimális és maximális 4. ábra. A budakeszi szennyvíztisztítótelep terelőfal nélküli eleveniszapos levegőztetómedencéjének áramlási viszonyai M = 1: 25 Kefebemerülés 5 cm, a medence keresztmetszete 13 m

2 Abb. 4. Strömungsverháltnisse des Belüjtungsbeckens ohne Leitivand für das Belebtschlammverfahren in der Kláranlage zu Budakeszi. M = 1: 25 Eintauchtiefe der Bürsten 5 cm, Beckenquerschnitt 13 m

2 Fig. 4. Flow conditions of the aeration basin with activated sludge without baffles at the seivage treatment plánt in Budakeszi. S = 1 : 25 Brush submersion = 5 cm, cross-section of the basin =• 13 sq. m rotor bemerülési határok között különféle keresztmetszetű, méretű és alakú medencékben történtek volna, mert a medence alakja minden bizonnyal ugyancsak befolyásolja a levegőztetés folyamatát. A külföldi vizsgálatok először az oxigénfelvételi képesség nagyságának meghatározására vonatkoztak, különféle medenceméret, rotor és fordulatszám mellett, továbbá arra, hogy 1 kWó energiafelhasználás mellett milyen mértékű oxigénfelvétel érhető el. Az oxigénfelvevőképesség, az ,,0C" az az oxigénmennyiség grammban kifejezve, melyet a levegőztetett folyadék egy köbméterre, meghatározott körülmények között, egy óra alatt felvesz. Kézenfekvő volt a kefeszerkezeteket oly módon összehasonlítani, hogy megmérték az egyik vagy másik rotor által előidézett oxigénfelvevőképességet, viszonyították a felhasznált munkához és ez képezte az összehasonlítás gazdasági alapját. Ez az eljárás helytelen eredményre vezethet, ha nem megfelelőképpen alkalmazzák. Az egész levegőztetési folyamatra jellemző oxigénfelvevőképesség nem más, mint a levegőztetőmedence oxigénnel nem telített vizének fajlagos telítődési sebessége. Tehát az ,,OC" fogalma nem tévesztendő össze az egész levegőztetőmedence által felvehető oxigén mennyiségével. Lényegében az első sebesség, az utóbbi mennyiség. Ezek szerint az OC-t kapcsolatba hozva a rotor meghajtásához szükséges energiával, nem kapható kép a levegőztetés gazdaságosságáról. Ez nyilvánvaló is, mert az OC egy köbméterre, a levegőztetőszerkezet energiafelvétele vagy a kefe egész hosszára, vagy egy folyóméterére vonatkozik.