Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
6. szám - Pató Tibor: Felületi levegőztetésű eleveniszapos szennyvíztisztítás kérdései
484 Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. Pató T.: Felületi levegőztetésű élesztettiszapos szennyvíztisztítás 4 rotor bemerülése c levegőztető medence vizébe [cm] • r>. ábra. Különféle levegöztetökefe és rotorszerkezetek tiszta energiafelvétele a vízbemerülés függvényében Abb. ő. Reine Energieaufnahme von verschiedencn Konstruktionen für Belüftungsbürsten und Botorén in Abhangigkeit von der Eintauchtiefe Fig. 5. Clear energy consumption of various aeration brushes and rotor devices in function of submersion. Az előbb említettek miatt az oxigén oldatbavitelének gazdaságosságát csupán OC-vel kimutatni nem lehet, ehhez az egész medence köbtartalmát be kell szorozni az OC-vel és az egész oxigénmennyiséget kapcsolatba kell hozni az oldatbavitelhez szükséges nettó munkával. A levegőztetőbe kerülő oxigén oldatbavitelének gazdaságossága tehát g 0 2/kWó vagy kWó/kg0 2 értékek összehasonlítása révén határozható meg. Az eddigi eleveniszapos tisztítási kísérletek folyamán háromféle levegőztetőszerkezetet próbáltak ki. A szerkezetek a következők voltak : I. Klasszikus Kessener-fésűskefe. Átmérője 360 mm, 109 ford/perc. A levegőztető medence fajlagos térfogata 17,5 m 3/fm kefe volt. II. Lemezrotor, 420 0-jű, vaslemezkorong, mely a külső résztől központ felé fel van hasítva és jobbra-balra kihajlítva, fordulatszáma 120/perc. A levegőztetőmedence ugyanaz, mint I-nél. III. ,,U" acél rotor levegőztetőszerkezet, a forgás irányában nyitott, 30 mm széles, ,,U" acélrudakból áll, amelyek végei a rotor képzeletbeli palástján csavarmenetszerűen közvetlenül egymás mellett helyezkednek el, 420 mm átmérővel, 120/perc fordulatszámmal. A levegőztetőmedence fajlagos térfogata kb. 3,5 m 3/fm rotor volt. A három levegőztetőszerkezet meghajtására szükséges nettó elektromos teljesítményt az ábra tünteti fel (5. ábra). Az abszcisszán a folyadékba merülés centiméterben, az ordinátán pedig a nettó energiaszükséglet látható kW-ban. Meg kell említeni a mérések körülményeit is. Sajnos, a legtöbb külföldi energiafelhasználásról szóló beszámolóban az energiaértékek mellett csak az a megjegyzés olvasható, hogy bruttó vagy nettó. Ebből csak sejteni lehet, hogy ez egyik a meghajtás veszteségeit is tartalmazza, a másik nem. Azonban azt, hogy pontosan mit jelentenek ezek a meghatározások, csak a mérés körülményeinek ismeretében lehetne megállapítani. Esetünkben az energiafelvétel nagysága az elektromos fogyasztásmérő kWó értékeiből adódik. Az Elektromos Művek által hitelesített mérők — az Elektromos Művek illetékes szervei szerint — max. ±1,8% eltérést mutathatnak a tényleges értékekkel szemben, ami az egyéb hibaforrásokhoz képest még elhanyagolható. Az egyéb fogyasztók lekapcsolása után a mérés a rotor üresjárási (nulla bemerülésnél) energiafelvételével kezdődött. Ezután a mérés a vízszint fokozatos emelésével és minden emelés után történő energiaméréssel folytatódott. A mért értékek bruttó értékeknek tekinthetők, mert a mechanikai veszteségeket még magukban foglalták. Ha a centiméterenként mért bruttó energiaértékekből a rotor üresjárási energiafelvétele levonásba kerül, a levegőztetés nettó energiafogyasztása adódik. Kiesik a motor, hajtómű, csapsúrlódás stb. energiafelhasználása. Ez azért lényeges, mert kis berendezéseknél ezek a mechanikai veszteségek igen tekintélyes mértékben változhatnak és meghamisítják az összehasonlítás eredményét, ha azokat más berendezésekkel vetnénk össze. Összehasonlításra csak a nettó energiaértékek alkalmasak, amelyekhez a konkrét méretezésnél a várható veszteségek még hozzászámítandók. Az energiaértékek felvétele után meghatározták a medencék oxigénfelvételi sebességét (OC) is, bizonyos, az üzemeltetésre kiszemelt rotor bemerülésnél. Itt meg kell jegyezni, hogy az oxigénfelvevőképesség meghatározása során olyan nehézségek merültek fel, hogy csak több egybehangzó érték esetén lehetett egy bizonyos bemerülésnél a mért értéket elfogadni. Ezért minden bemerülésre időhiány miatt az oxigénfelvevőképességet megállapítani nem lehetett. Az oxigénfelvevőképesség értékei a következők voltak : I. Kessener-kefe : 10 cm-es bemerülésnél 27 g 0 2 m 3.óra. II. Lemezrotor : 10 cm-es bemerülésnél 50 g 0 2 m 3.óra. III. ,,U" acélrotor : 6 cm-es bemerülésnél 280 g 0 2 m 3.óra. Az energiafelvétel és az oxigénfelvevőképesség az I. sz. keféhez viszonyítva következőképpen alakul : Az energiafelvétel a II-nél kétszeres, a III-nál négyszeres. Az OC a II-nél kétszeres, a III-nál tízszeres. Az oxigénbevitel gazdaságosságára nézve az előbb említett számításokat elvégezve, a következő eredmény adódott : I. Klasszikus Kessener-kefe 10, cm bemerülésnél kWó/1 kg 0 2 1 kg 0 2/kWó I. Klasszikus Kessener-kefe 10, cm bemerülésnél 0,329 3,05 II. lemezrotor 10 cm bemerülésnél 0,32 J 3,12 III. ,,U" acélrotor 6 cm bemerülésnél 0,34 2,90 Látható, hogy a három különféle levegőztetőszerkezet a bemerülésre vonatkoztatott energiafelhasználásában, az oxigénfelvevőképesség és a medencetérfogatban mutatkozó nagy eltérés ellenére, csaknem ugyanazt az energiát fogyasztja,