Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

6. szám - Erdélyi Mihály: Külső-Somogy vízföldtana I.

Erdélyi M.: Külső Somogy vízföldtana Hidrológiai Közlöny 1961. 6. sz. 451 gának összehordásában nagy szerepe lehetett a heves esőkkel járó felületi eróziónak is. A szelvények alapján az ópleisztocéntől a „porhullás" idejéig bármikor keletkezhetett, sőt több helyen hasonló betelepülést figyeltem meg az ún. völgyi löszben is. A másik vízi képződmény folyóvízi homok. Nagy területen található a felszínen. BelsőSomogyban a Balatontól a Dráváig majdnem az egyedüli felszíni üledék. Innen K felé a magas pannon hátakon mind kevesebb lesz, hézagosodik, vékonyodik (5. szelvény). Mind gyakrabban telepszik a lösz közvetlenül a pannon mállott, erodált felszínére. Nagy felszíni elterjedésének K-i határa a Lelle-Mernye-Orci völgy. Innék K-re főleg csak a nagyobb harántirányú völgyek mentén van a felszínen, meg a lösz alatt a nagy hosszanti völgyek (Kapós, Koppány, Kis-Koppány, Jaba) északi lankás oldalán. Néhány helyen a hosszanti völgyek magas D-i oldalán is látható kis foltokban (14, 15, 19 szelvény). A Balatonhoz közel ismét nagy területen van a felszínen. A Sió jobb oldalán ismét kivastagszik, fedőjében a lösz vékonyabb. Gyakran azonban nagy területen löszfedő nélkül a felszínen van (Szabadhídvég). Feküje közelében sokszor „záporkavics" jellegű (11. ábra). Igen sok feltárás bizonyítja, hogy a fekünek folyóvíztől erodált, örvényléstől homorú, bemart, mállatlan felszínére telepszik. Faunája gyakran összemosott, de határozottan a fiatalabb pleisztocénre utaló. A nagycsepelyi homokgödörből (11. ábra 3-as képződmény) 1951ben gyűjtöttem faunát. Soós Lajos a következő fajokat határozta meg : Theodoxus radmanesti Fuchs, Viviparus cyrtomaphorus Brus., Melanopsis entzi Brus., M. oxyacantha Brus., Prososthenia radmanesti Fuchs, Galba truncatula Müll., Cochlicopa lubrica Müll., Goniodiscus ruderatus Stud., Helicella hungarica Soós et A. Wagn., Trichia hispida L., Arianta arbustorum L. E homokösszlet a Középhegységből jövő, egymással párhuzamos pleisztocénkori folyók hordaléka (4. térkép). A nagy völgyeket is a mainál nagyobb mértékben töltötte ki. Részben középhegységi eredetű, nagyobb részt azonban a közelből való, a pannon homok áthalmozott anyaga. Gyakori benne a vékony darakavicsos réteg vagy lencse. Kavics és durva homok tartalma és ezek szemcsenagysága a Balatontól távolodva csökken. A Balatonhoz közel alig van darakavics nélküli feltárása, attól 20—25 km-re pedig ez már ritka. Kavicsanyaga balatonfelvidéki eredetű. A pannóniai homokban 2 mm-nél nagyobb kvarcszem a felszín közelében e vidéken nincs, ezért állíthatom, hogy kavicsanyaga ÉNY-ról való. Legnagyobbrészt kvarc. A mészkő és dolomit is gyakori, de csak a Balatonhoz közel. 1951-ben, Lengyeltóti mellett és Somogyvártól 1 km-re ÉK-re a völgytalp felett 40 m-rel darakavicsban a permi-homokkő több 4—6 mm-es szemcséjét találtam meg. Nagycsepelyen pedig kemény triász mészkő- és dolomitkavicsokat leltem (11. ábra). Felszíne gyakran löszös homok, főleg a harántvölgyekben. 1 i J' 10. ábra. Somogyszil. Szanacs p. 1 felső pannóniai homok, 2 mállott felső pannóniai homok, alján 5—8 cm-es mészfelhalmozódással, 3 csikós, limonitfészkes pleisztocén homokos agyag, alján 8—10 cm-es mészfelhalmozódás, 4 szürke agyag, limonitos sávokkal, alján a fekübe újjszerüen behatoló, összefüggő 1—5 cm-es limonit felhalmozódással, 5 talajfolyással átdolgozott kőzetanyag, 6 4-nek a lejtő magasabb részéről talajfolyással leszállított majdnem változatlan anyaga, 7 homokos lösz (alján réteges és konkréciós) 3 2 • 1 L 0 • • ló .1b 11. ábra. Nagycsepely 1 pleisztocén folyóvízi homok, kvarcmurvával (1 a) ,|iszapcsíkokkal (lb), iszapos homokkal (lc), 2 durvaszemü homok, törmelékkel („záporoskavics"), 3 folyóvízi homok darakaviccsal, iszaplencsével, 4 felső pannóniai homok (agyaglencsékkel) 12. ábra. Visz 1 lösz, 2a aprószemű pleisztocén homok, 2b „záporkavics" 2c a pannóniai képződmények durva törmelékéből és apró kvarckavicsból cementált kemény meszes kőlepény, 3 felső pannóniai homokos agyag L0 13. ábra. Balatonendréd. Katolikus templom mellett 1 vörösagyag, 2 összehordott mészkonkréciók és a vörösagyag darabjai, 3 homok behordott konkréciókkal (3a) és darakaviccsal, 4 konkréciós lösz homokkal és darakaviccsal Lerakódása előtt a harántvölgyekben eróziós időszak volt, mert helyenként 10—15 m-rel a mai völgytalp alatt is megvan ez a pleisztocén