Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

5. szám - Kozák István: A hazai szén- és ércbányák házi szennyvizének tisztítása

Kozák I.: Szén- és ércbányák házi szennyvize Hidrológiai Közlöny 1961. 5. sz. 415 Szennyvíztisztító telepek megoszlása 4. táblázat TaöA. 4. PacnpedeAeHue ovucmHbix cmam^uü cmoiHbix eod — Tabelle 4. Verteilung der Abwasserkláranlagen Kétszintes ül Tatabánya XV/C, Gyöngyösoroszi Pécs—Szabolcs légakna Szurdok Kétszintes ül lég [ii3] beton [m3] beton acél [q] lég [m3] beton [m3] beton acél ln] lég [m3J beton [m3] beton acél [q] Kétszintes ül 158 86,2 38,4 "325 1,8 48 12,5 33,5 4,7 67 16 7,2 Biol.-fertőtl 117 32 55,0 14,0 38,4 "325 1,8 71 12,5 33,5 12 138 65' 24 Összesen 307 155,2 72,7 119 46 16,7 205 81 31,2 Kombinált műtárgy 205 79,0 46,6 73 26,3 12,6 137 38,2 39,8 MNOSZ tervből megtakarítható % 33 49 36 29 43 25 33 53 —13 43 25 igénylő vízelosztó rendszert kiküszöböljük (fix vályúval), akkor a műtárgy működése legtovább biztosítható fenntartás nélkül, s az egyszer befolyt víz csak tisztítottan tud kijutni a műtárgyból. 2. Gazdasági előnyök Lényegében már a műszaki előnyöknél említett adottságokból következnek. A csúcselosztással eddig tervezett tisztítótelepek esetén a gazdasági előnyök nem számottevőek, mert a helyi adottságok erre kedvezőtlenek voltak (ülepítés utáni átemelésre, utóülepítésre nem volt szükség). Annál nagyobb a gazdasági előnyük a kombinált műtárgyaknak, ami a műszaki előnyök alapján érthető is. Az Országos Típustervek és az azonosan terhelhető kombinált műtárgyakból alkotható szennyvíztisztító telepek néhány gazdasági adatát a 4. táblázatban hasonlítottuk össze. 3. A fejlődés iránya Ha visszagondolunk az élettartamról, a csúcshozamról, a szennyvíz összetételéről és a befogadóról említett bányaüzemi különleges adottságokra, akkor már kínálkozik a tervgazdálkodás érdekeivel is egybevágó fejlődés irányának kijelöllése. Ezek szerint a fejlesztés a következő irányú lehet: a) Különösen rövidebb élettartamú üzemeknél a vasbeton szerkezetről olcsóbb és rövidebb élettartamú anyagok (tégla, talajbeton stb.) alkalmazására kell áttérni. A műtárgyakat — a szennyvíztisztítási technológia érintése nélkül — kívül és belül, statikai és gépészeti szempontból a legegyszerűbbre kell készíteni oly módon, hogy annak tervezési, beruházási és üzemelési előnyei legyenek. b) Rövidebb élettartamú és fertőzési veszélyt nem okozó (eldugott) üzemeknél 5—10 évig — tehát a maximális terhelés idején — mrg kellene tűrni a szennyvíztisztító telep 20—30%-os túlterhelését, különösen biológiai tisztítás esetén. A naponta fellépő csúcshozamot a valóságnak megfelelően kell számítani. Ezért a kétszintes ülepítő ülepítőterét nem az egész napi szennyvíz 10—14-ed részének kétórás, hanem a többszörösen nagyobb maximális műszaklétszám egyórás benntartózkodására kell méretezni. c) A kétszintes ülepítő rothasztó terének, valamint a biológiai csepegtetőtestnek a számításánál a 1/3. fejezetben levezetett lakosegyenértéket kell figyelembe venni. d) A befogadó tehermentesítésére — bányászati viszonylatban közepes és nagy szennyvíztisztító telepeken — a csúcskiegyenlítést kell alkalmazni. e) A különálló műtárgyakat lehetőleg össze kell építeni, hogy a tervezési és beruházási költségük ezáltal is csökkenjen. * Tanulmányom célja a bányászat különleges szennyvíztisztítási sajátságainak vázolása volt abból a célból, hogy felhívjam a figyelmet a rejtett tartalékokra. Alapadataim csak helyi megfigyeléseken és következtetéseken nyugszanak. Egyesek még szélesebbkörű ellenőrzésre, illetve vegyi, biokémiai kísérlettel való alátámasztásra várnak. Az eredmények azonban nem kétségesek, hiszen az alapadatoknál -— a biztonság javára — sehol sem használtam ki valamennyi lehetőséget. Az előadottak rávilágítanak arra, hogy gazdasági lehetőségeink e téren is jobban kihasználhatók. A felvetett gondolatok alkalmazása a bányászatban — beruházási és üzemelési költségben —évente valószínűleg több millió forintos megtakarítást eredményezhet. Tanulmányomban még korántsem utaltam minden lehetőségre, hiszen pl. a kombinált műtárgyak a bemutatottaknál jelentősen gazdaságosabban, sőt részben szétszedhetően is kialakíthatók. IRODALOM 1. Kari Imhoff : A csatorna és szennyvíztisztítás kézikönyve. Fordítás. É. M. Dokumentációs és Nyomtatványellátó Vállalat, Budapest, 1,955. 2. Csatornatervezés és méretezés. Szennyvíztisztítás. MNOSZ 15302-53 R. Ajánlott. 3. Zambó János: Bányaműveléstan. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1957. 4. Kozák István : Tervtipizálás a vízépítési szakosztályon. Bányaterv Közleményei. 1959. III. 5. Kozák István—Érdi Sándor : Bányaüzemek szennyvíztisztítása, különös tekintettel az órcmeddőzagyülepítésre. Hidrológiai Közlöny. 1959. (5. 6. Kozák István : Dimenziónélküli számok felhasználása vízművek méretezésére. (Kézirat). 7. Általános Bányászati Biztonsági és Egészségvédő Szabályzat. Nehézipari Könyv- ós Folyóiratkiadó Vállalat. Budapest. 1951. 8. Kontra György és társai: Az emberi test. Bibliotheca, Budapest. 1958.