Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

5. szám - Kozák István: A hazai szén- és ércbányák házi szennyvizének tisztítása

408 Hidrológiai Közlöny 1961. 5. sz. A hazai szén- és ércbányák házi szennyvizének tisztítása KOZÁK ISTVÁN* I. Bevezetés 1. A termelő üzemek és létesítményeik élettartama A bányaüzemeket alkotó létesítmények (bányászati, gépészeti, mély- és magasépítési stb.) élettartama különböző. Célszerű lenne, ha ez egyegy üzemen belül azonos vagy legalább is a hoszszabb élettartamú főlétesítmények élettartama a rövidebb élettartamú létesítményeknek egészszámú többszöröse lenne. Többnyire azonban e két feltétel betartása nem lehetséges. Könnyebben megvalósítható megkötöttség már az, hogy a mellék vagy olcsóbb létesítmények a technológiai főlétesítmény, vagy a legdrágább létesítmény élettartamát ne, vagy csak alig haladják meg. A bányászatban az aknamélyítés, illetve a táróópítés megkezdése után rendszerint csak néhány év múlva válik szükségessé ideiglenes csatornázás (csak nagy üzemeknél !) majd újabb néhány év múlva a végleges csatornázás. Az aknamélyítés és mezőfeltárási munkák idején ugyanis a helyszínen csak igen csekély létszámú (max. 100 fő) aknamélyítő részleg tartózkodik. A szénmező kimerülésekor az üzem a teljes üzemi kapacitásról a pillérekben lekötött szén vagyon teljes kitermeléséig — néhány év alatt — fokozatosan szűnik meg. Ezekből következőleg — a közlekedési (szállítási) létesítményeken kívül — valamennyi külszíni mély- és magasépítmény a bányászkodás megindulásakor még szükségtelen, befej eztekor pedig már kihasználatlan. Az ásványvagyon felkutatottsága — különösen az ércbányászatban — ma még nem biztosít olyan meglepetések ellen, amelyek miatt később az üzem kapacitását a tervezettnél nagyobbra, vagy esetleg kisebbre kell kiépíteni. Ez pedig sokszor csak a feltárási munkák során derül ki. Tehát a kapacitás bizonytalanságai s a beruházás időbeli ütemezése miatt is helyesebb a közműveknek a bányaművelés megkezdése után meginduló kiépítése. Az eddigiekből nyilvánvaló, hogy a bányaüzemeknél a bányászkodás nem teljes élettartamára szükséges valamennyi létesítményt úgy kell kiépíteni, hogy a főlétesítmények (szállító utak és berendezések, energiaellátó berendezések) élettartamánál a szükséges mértékben legyen rövidebb élettartamú a többi melléklétesítmény. Ezen kívül az esetleges ideiglenes létesítmények teljes egészükben vagy kiegészítve a végleges megoldás részeivé váljanak. A bányászati főlétesítmények élettartamát az határozza meg, hogy gazdaságosan hány év alatt művelik le a feltárt ásvány vagyont.Hazai bányáink esetében ez az idő 20—60 év. Általában 20— 30 év a borsodi, ózdi, nógrádi, középdunántúli trösztöknél és az ércbányászatban, 30—40 év a dorogi, tatabányai és oroszlányi medencében, * Dorogi Szénbányászati Tröszt. s a 35 évet meghaladja a liasz (pécs—komlói) bányászatban és Rudabányán. A közművek élettartama (beton és vas) viszont 40—60 (1. ábra). Ha viszont az élettartamok arányát vizsgáljuk, akkor még kedvezőtlenebb az arány, különösen a kisebb (egyben rövidebb életű) üzemeknél. A kis üzemek 20—30 éves élettartamából az első és az utolsó 4—6 év, a legnagyobb üzemeknél NAGYÜZEMEK fWv 100 > £ t 50Szennyvíztisztító telep anyagának a f -, tönkremenetele L J Szennyvíztisztító tele

p . , kapacitas kihasznalasa L -l Bányaüzem

, [ff] 20 40 i—i— 60 80 [év] KISÜZEMEK VV* 80 [év] 1. ábra. Bányaüzemek és szennyvíztisztító telepeik élettartama <t>ue. 1. CpoK cjiyMcöbi zopHbix uiaxm [a] u ux OHUcmHbix cmamiuü [6] no crnotHbiM eodaM. Pa3pyuieHue MamepuaAa OHUcmHOü cmaHifuu [c] e CAyiae Kpynnoű [A] u HeöoAbiuoü [B] uiaxm. Abb. 1. Lebensdauer von Bergbaubetrieben [a] und deren Abwasser-Klaranlagem [6]. Zerstörung der Baustoffe von Abwasser-Klaranlagen [c] im Falle von Orossbetrieben [A] und Kleinbetrieben [£]. pedig az első és végső 10—15 év is csökkent kapacitású lehet. Kis üzemeknél tehát csak a teljes élettartam 60—70%-a, vagyis 15—20 év teljes kapacitású. (Ez pedig a közművek élettartamának csupán kb. 30%-a.) Különösen figyelemre méltó ez a tény azért, mert a 35 évnél rövidebb élettartamú bányáink száma az összes bányák számának zömét teszi ki. E tények alapján — a beruházási terhek csökkentésére —- két gondolat merülhet fel; egyszerűbb szennyvíztisztítási technológiát kell el-