Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

5. szám - Cziráky József–Schiefner Kálmán: A Balaton-környéki szénsavas források

396 Hidrológiai Közlöny 1961. 5. sz. Cziráky J.—Schiefner K.: Balaton környéki szénsavas források: tot 1959. szept. 3-án végeztünk. A „gyógyfürdő" termális vizében már eddig is [26] sok beteg keresett gyógyulást. A fürdőtelepen egy 108 m

3-es, egy 102 m

3-es és egy 21 m

3-es nyitott medence létesült. Az 593,5 m mély artézi kút termális vizéről a kút mellett távolítják el az olajat. A vizsgálatkor vízhozamot nem mérhettünk, a víz hőfoka 42,0 C° volt. A 6. táblázatban látható vegyelemzési adatok alapján a pozitív artézi kút vize a kénes gyógyvizek csoportjába sorolható. A kalciumot és magnéziumot is tartalmazó alkálikloridos és hidrogénkarbonátos termális víz a vizsgálatkor sem kémiai, sem pedig bakteriológiai szempontból nem volt kifogásolható. A termális víz 773 mg/l szabad C0

2-t is tartalmaz. Külföldön a hasonló összetételű vizet már termális savanyúvízként említik. Az egyelőre még szerény fürdőtelep fejlesztésre érdemes. Összefoglalás A Balaton-környéki 24 forrásvizsgálat eredménye alapján a vizeket az alábbi csoportokba sorolhatjuk : I. Szénsavas ásvány- és gyógyvizek a) Egyszerű szénsavas ásványvíz : 1. Balatonrendes—Pálköve Rákócziforrás. b) Kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos szénsavas vizek : 1. Balatonfüred Polányi-kút. 2. Fonyód Szénsavas-kút. 3. Kékkút Régi-forrás. 4. Kékkút Új-Theodora-forrás. 5. Moha Ágnes-forrás. 6. Nemesgulács Savanyú-kút. 7. Székesfehérvár Árpádfürdő-Új -kút. 8. Székesfehérvár Csitári-kút. 9. Székesfehérvár Kolorit gyári-kút. c) Kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátosszulfátos szénsavas vizek : 1. Balatonfüred Szívkórház Lobogóforrás. 2. Balatonfüred Szívkórház Savósforrás. 3. Balatonfüred Szívkórház Falmellettiforrás. 4. Balatonfüred Kossuth Lajos-forrás. 5. Balatonfüred Hajógyár Tolnai-kút. 6. Csopak Töltő-üzem József-forrás. d) Alkálihidrogénkarbonátos és szulfátos szénsavas vizek : 1. Csopak Strandfürdő-kútja. II. Nem szénsavas ásvány- és gyógyvizek a) Kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos szulfátos ásvány- és gyógyvizek : 1. Balatonfüred Szívkórház Őskút-forrás. 2. Balatonfüred Szívkórház Jókai-forrás. b) Kénes-termális ásványvíz : 1. Buzsák—Csiszta puszta Fürdő-kútja. III. Nem ásványvíz 1. Badacsony őrs Savanyúforrás. 2. Balatonfüred Szívkórház Vak-kút. 3. Lovas Savanyú-kút. 4. Zánka Vérkút-forrás. * A vegyelemzéseket dr. Papp Szilárd az OKI Vízügyi Osztályának vezetője véleményezte. A helyszíni vizsgálatoknál Bustyaházy Ernőné és dr. Szabó Imréné OKI laboratóriumi asszisztensnők segítették munkánkat. A bakteriológiai vizsgálatokat dr. Qregács Margit az OKI tudományos munkatársa végezte. A savanyúvizű artézi kutak műszaki ós vízjogi adatainak egyrészót Kovács Kálmán, a Közópdunántúli Vízügyi Igazgatóság főmérnöke közölte. Köszönet illeti őket,, s mindazokat, akik munkánkat támogatták. IRODALOM 1. Vogt, H. : Lehrbuch der Báder- und Klimaheilkunde. Berlin. 1940. Erster Teil. p. 292. 2. Papp Szilárd: Az ásvány- ós gyógyvizek kémiai jellege és összetétele. (Schulhof Ödön : Magyarország ásvány- és gyógyvizei c. könyvben.) Budapest. 1957. 3. Papp Ferenc: Az ásvány és gyógyvizek hidrogeológiája és fürdőtani leírása. (Schulhof Ödön ; Magyarország ásvány- és gyógyvizei c. könyvben.) Budapest. 1957. 4. Cziráky József: Jelentés az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának 1951. évi vidéki ásvány- és gyógyvíz vizsgálatairól. Hidr. Közi. 1953. p. 370—377. 5. Cziráky József: Jelentós az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának 1952. és 1953. években végzett vidéki gyógyforrásokkal és kutakkal kapcsolatos vízhozam ós hőmérséklet méréseiről. Hidr. Közi. 1955. p. 367—378. és 1955. p. 411—454. 6. Cziráky József: Jelentós az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának 1954. ós 1955. években végzett vidéki gyógyforrásokkal és kutakkal kapcsolatos vízhozam és hőmérséklet méréseiről. Hidr. Közi. 1958. p. 145—156. 7. Cziráky József : Jelentós az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának 1956. és 1957. években végzett vidéki ásvány- és gyógyforrásokkal, illetve kutakkal kapcsolatos vízhozam ós hőmérséklet méréseiről. Hidr. Közi. 1959. p. 315—322. 8. Halaváts Gyula: A magyarországi artézi kutak története, terület szerinti eloszlása, mélységük, vizük bőségének és hőfokának ismertetése. Budapest. 1896. 9. Kaposi A. : A mohai „Ágnes-Forrás" leírása. Pozsony. 1883. 10. Szontagh Tamás : Szakvélemény a mohai „Ágnes'

r és „György" nevű ásvány- savanyúvíz forrás védőterületének törvényes megállapítására. Moha. 1887. Kézirat. 11. Papp Ferenc: A Balaton környékének földtani felépítéséről. A Magyar Biológiai Kutatóintézet munkái. XIII. kötet. Tihany. 1941. 12. Lóczy Lajos, id. : A Balaton környékének geológiája és morphológiája. Szónsavas források. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest. 1913. I. kötet, 1. rész. 1. szakasz p. 37—38. 13. Cziráky József: Javaslat a csopaki szónsavas gyógyforrás védőterületének megállapításához. Budapest. 1956. Kézirat. 14. Frank M.—Papp F.—-Aujeszky L. : Balatonfüred. (Magyarország gyógyfürdői c. kiadványban.) Budapest. 1949. p. 28—33. 15. Frank Miklós: Az ásvány- és gyógyvizek belső alkalmazása. Szónsavas ásványvizek. (Schulhof Ödön: Magyarország ásvány- és gyógyvizei c. könyvében.) Budapest. 1957. p. 849—850. 16. Schulhof Ödön: Az ásvány- és gyógyvizek külső alkalmazása. Szénsavas fürdők. (Schulhof Ödön r