Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

348 Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. Vámos R.: A H

2S képződés szerepe a halpusztulásban ÍÍjih 3aKpenjieHHfl, T. e. ajih B03npenHTCTBHH oöpa30B3HHH CepOBOAOpOflHOH KHCJIOTbl 0Ka3bIBaeTCH HaAOKHbiM npHMeHeHHe HerameHHOií ii3BecTn, MeAHoro cyjib(|>aTa H a30TH0Kncji0r0 KajibUHíi. H»S Forming Processes and Climatical Factors of the Death of Fishes By R. Vámos The tremendous loss of fish, in the back-waters cut in acidie deposits of the river Tisza, sometimes especially in the second half of Summer grew to enormous size, the damage reached its peak in the backwaters of the Tisza near Szeged in August, 1958. Such damage is not known in the limy backwaters of the Danube. However it occurs alsó in the ponds of acidic, boggy forest-soils. E. g. in fish-ponds of Kelebia, about 00 km from Szeged, in 1958 on a single day, 20. August, the disease appeared and eaused a considerable loss amounting to more than 15 tons. As the destruction appeared only in the upper, shallow (from 50 to 60 cm) stretch of the back-waters and it did not spread to the rest of the river, it ran off rapidly and the dead fish did not infect the healthy fishes, the conclusion may be drawn that the death has been eaused by somé mud poison and not by infectious microorganisms. Considering the eireumstances it may be assumed that the direct cause of the death was such a reduced poisonous substanee, released from the mud, by acidic effect and may saturate the water relatively rapidly for a short while, possibly for a few hours. By investigation into the direct cause of the death it has been stated that in the mud of the back waters mainly as a result of sulfate reduction, considerable ferrous sulfide is förmed (1,0—14,0 mg S~~/ 100 gr). Moreover the decrease of pH-value of the waters has alsó been stated in the second half of the summer that is furthered by the fali in température too. The decrease of pH-value, on the other hand, releases molecular H

2S from the ferrous sulfide which is accumulated in the water of the hollows of the mud. The fali in the atmospheric, pressure, as a climatic factor, greatly eontributes to such a H

2S saturation of the water in the shallow stretches as to be toxic to the fish. E. g. the atmospheric pressure reduced to 0 C° feli from 752,6 mm to 745,8 mm between 18 and 20. August 1958. Under such eireumstances a part of the H

2S gets into the air and it is to be smelt. The upward pushing gasbubbles (CH

4, C0

2, H

2S) carry the fine, colloidal particles of the mud off. In such case the water becomes turbid. Due to the oxidation of the reduced products, e. g. ferroussulfide and H

2S, oxygen deficiency occurs in the water. As long as there is oxygen in the water the ferrousiron is oxidised into ferrioxid-hydroxide. At such times the water is rusty-brown, the fishermen call it "blood coloured". The hydrogen sulfide, as respiratory poison, destroys the fish unable to escape and the other living ereatures. The crayfish, algae ete. all perish. Of course the II

2S concentration occurs first in the shallow stretches where the conditions are favourable for the formation, accumulation and release of the hydrogen sulfide. On the basis of our examinations the quantity of II

2S causing the death ranges amounts to 4—7 mg/liter aecording to the species and depending on the water and weather conditions. Oonsequently it is not a special fish-disease but a generál poisoning that is over in a few days. As soon as the H

2S is oxidised, the water is saturated with oxygen and the stretch is populated again. The dead fish and the proliferation of bacteria thereon (Pseudomonas punctata) are not infecting the fresh population. Lime (CaO), copper sulphate and calcium nitráté seem to be encouraging to prevent the formation of hydrogen sulfide. KÖNYVISMERTETÉS Apollov, B, A. — Kalinin G.P.—Komarov V.D.: Gidrolagicseszkie prognozi. (Hidrológiai előrejelzések. Egyetemi tankönyv), Gidrometyeoizdat, Leningrád, 1960. (407 lap, 156 ábrával ós 31 táblázattal.) Az állami egyetemek, a két hidrometeorológiai főiskola és az öt hidrometeorológiai technikum hidrológiai tagozatán a Szovjetunióban mintegy 20 éve adják elő a hidrológiai előrejelzéseket. Nem véletlen tehát, hogy Apollovnak az 1945-ben kiadott első tankönyve, Ju. M. Aljohinn&k a rövididejű előrejelzésekre korlátozódó tan- ós kézikönyve (1956) ós E. G. Popovnak a technikumok számára írott tankönyve (1957) után most a szovjet hidrológia három kiváló művelője ós professzora közös munkaként adja közra a tárgykörnek a legújabb kutatások eredményeire támaszkodó, nemzetközi viszonylatban is igen nagy jelentőségű tankönyvét. A közelmúlt hónapokban megjelent tankönyv —amelynek néhány részletével a budapesti hidrológiai előrejelzési konferencia résztvevői Kalinin professzor előadásában közvetlenül is megismerkedhettek — 14 fejezetre oszlik. A rövid módszertani és történelmi áttekintés (3—33. oldal) és a hidrológiai tájékoztatásokról szóló második fejezet (34—41. oldal) után következik a könyv egyik legkiemelkedőbb része, a termesze tes vízfolyások medrében kialakuló nempermanens vízmozgás hidraulikai elemzésére felépített előrejelzési módszerek összefoglalása (42—79. oldal). A mederbeli tározódás és a felszíni összegyülekezós beható hidraulikai elemzésén alapszanak a mederhálózatba belépő vízhozamokból és a vízgyűjtőterületre hullott csapadékból kiinduló rövididejű előrejelzések is (80—105. és 106—160. oldal). Hazai szempontból különösen figyelmet érdemel a hatodik ós a hetedik fejezet (161—184. és 185—260. oldal) —- amelyekben a Szerzők a síkvidéki területek sajátos adottságainak figyelembevételével tárgyalják a nyári ós őszi lefolyás, illetve a hóolvadásből származó árhullámok előrejelzésének módszereit. A vízjárási adatok előrejelzésével foglalkozó részt a hegyvidéki területek sajátosságait kidomborító nyolcailik fejezet (261—295. oldal) ós a tavak, illetve tárolómedencék vízállásainak előrejelzésére szolgáló módszerek rövidre fogott áttekintése zárja le (296—313. oldal). A következő három fejezet a jégviszonyok előrejelzésével foglalkozik. Az őszi ós a tavaszi jógjelenségek rövididejű előrejelzését tárgyaló fejezeteket (314—333. és 334—352. oldal) a jégjelensógek hosszúidejű előrejelzésére szolgáló módszerek áttekintése követi (353— 369. oldal). A hidrológiai előrejelzések egyik különleges a víz körforgásának elemzésén túlnyúló lehetőségéről ad áttekintést a légköri cirkulációk elemzésén alapuló módszereket tárgyaló tizenharmadik fejezet (3 70—380. oldal). A könyv utolsó fejezete (381—398. oldal) az előrejelzések kidolgozásának egyre növekvő jelentőségű technikai segédeszközeiről, az elektromos számológépekről ós az elektrodinamikai analógiákon alapuló berendezésekről ad rövid ismertetést. Dr. Szesztay Károly