Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
1. szám - Kovács György: A felszíni vizek mentén húzódó megcsapoló csatorna méretezése
Ollős G.—Vágás /.: Rizstelepek alakja és mérete Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. 35 1—4. kép. A hidraulikus kismintában előállított beszivárgás (áramképe a 3b ábrán látható) áramvonalainak előrehaladása különböző időpontokban. (Öllős Géza felvételei) 0omo 1—4. ripodeujKenue AUHUÜ nomona e pa3Hbix MOMeHtnax epeMenu no untpUAbmpaiiuu, c03daHH0ü na eiidpasAunecKOü ModeAU (deusicenue nomona eudno na <pue. 3.) (CbeMKU r. 3AAeui) III. 1. to 4. Progress with time of the lines of flow of infiltration produced in the scale model (for the corresponding flow pattern see Fig. 3b) (Photographed by G. Öllős) ból gazdaságtalan és felesleges túlzottan nagy árasztott felület létesítése [4], 5. Azonos hidrogeológiai viszonyok mellett a környező talajrétegekbe elszivárgó víz mennyisége a folyók, illetőleg a beszivárgási felületek szélességének növekedésével egyre kisebb mértékben növekszik. A beszivárgó vízmennyiség eloszlása a sávszélesség mentén A 6. ábrán vázolt hidraulikus kismintában a színezéssel előállított szivárgási áramvonalak időbeli előrehaladása hívta fel a figyelmet először arra, hogy a rizstábla szélességében a duzzasztott szivárgás az egyes beszivárgási helyeken nem azonos mértékű (1—4 kép). A 7. ábra már az áramvonalak mentén mért szivárgási sebességadatokat tünteti fel. Az (1) jelű görbe kisebb, a (2) jelű görbe nagyobb sávszélességre vonatkozik. A (3) jelű folytonos vonallal kihúzott görbe a rizstábla szélén (A) mért sebességmaximumok sávszélességtől való változását adja meg. A (4) jelű, eredményvonallal jelölt görbeszakasz a belvízcsatorna nélküli esetet, az (5) jelű szaggatott görbevonal az L/2 távolságban levő belvízcsatorna jelenléte esetén fellépő sebességmaximumokat adja meg a sávszélesség függvényében. Az ábra alapján a következő megállapítások tehetők : 1. Duzzasztott beszivárgás esetén elsősorban a sáv széléből szivárog be nagyobb vízmennyiség. 8. ábra. Amennyiben az elárasztett sáv szélessége nagy, a sáv középső része alatt gyakorlatilag beszivárgásmentes övezet lép fel (Nagykiterjedésű rizstelep, széles folyó, tenger taete) <Pue. 8. nocKOAbKy utupuna 3amonAeHHOü 30Hbi öoAbuiaa, nod cpedhteü nacmbw 30HU eo3HUKaem oÖAacmb, HeuMewufan npanmunecKU UH^nyibtnpaifuu (CAytau pucoeoeo no AH C öoAbuuiM pacnpocmpaHenueM, uuipoKoü penu, Mopn) [a] aoHa ne HMeiomaíi HHíÍJHJibLíjpauHK) Fig. 8. Inasmuch as the width of the flooded band is great, a practically infiltration-free zone ensues under the rentral part of the band (The ease of large paddy fields. wide rivers, seas) fa) zone of no infiltraticn S/2 [cm] Fig. 7. Distribution of infiltration velocity under bands having different widths S (curves 1 and 2), as well as the curves cf.peak velocities pertaining to the edge of the band (curve 3) [a] drainage canal, [b] pláne of symmetry (Ez egyébként a 4. ábra áramképének értelmezéséből is világosan kitűnik.) 2. A sávszélesség növekedésével egyidejűleg elérkezünk egy olyan határhoz, amelyen túl növelve a szélességet, a rizstábla, vagy a rizstelep közepéről beszivárgó víz mennyisége gyakorlatilag már elhanyagolhatóan kicsiny, tehát fellép a beszivárgásmentes övezet (8. ábra). Hasonló a helyzet széles folyók, illetőleg a tenger esetében. A beszivárgásmentes övezetre is érvényesek a h'drodinamika törvényei. Amint az öntözőcsatornákból történő beszivárgásnál [1, 5], úgy ebben az esetben is a beszivárgásmentes terekben lejátszódó talajkémiai és biológiai folyamatok valószínűleg különböznek azoktól a területektől, amelyekben intenzív szivárgás áll elő. 7. ábra. A különböző S szélességű sáv alatti beszivárgási lebességelöszlás (J. és 2. jelű görhe), valamint a sáv izéiéhez tartozó sebességmaximumok görbéje (3. jelű) t>uz. 7. Kpuebie pacnpedeAeHUH CKopoemu uHcpuAbmpaifuu (Kpuebie C0 3HÜK0M 1, U 2.) nod 30H0Ü C pa3H0Ü uiupuHoü S, u Kpuebie (co 3HÜKOM.3) MaKCUMaAbHbix cKopocmeü, OmHOCHU)UXCH K KpüH) 30Hbl [a] CEHEHNE OTBOAFLMERO KaHajia, [b] NJIOCKOCTB CHMCTPHH