Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

1. szám - Kovács György: A felszíni vizek mentén húzódó megcsapoló csatorna méretezése

36 Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. öllős G.—Vágás I.: Rizstelepek alakja és mérete 9. ábra. Beszivárgásvizsgálatok természetes körülmények között A rétegvonalak a rizstelep különböző pontjain mért beszivárgási értékeket (cm/nap) jelentik 0ue. 9. Mccjteöoeame üH0uAbmpai}uu e npupodmix ycAoeuHX. ropu30Hmajiu o6o3Hanawm eeAUWHbt UH0UAbmpaifuu (CM/cymKu), u3MepeHHbte e pa3Hbix moHKax pucoeoeo no AH Fig. 9. Infiltration experiments under field conditions. Contour iines indieate infiltration values (cm/day) observed at various points of the paddy field Összehasonlító vizsgálatok természetes viszonyok között A laboratóriumban lefolytatott kismintavizsgálatoknak azok az eredményei, amelyek azt mutatták, hogy a sávszerű felületekről történő vízbeszivárgás eloszlása a sáv mentén egyenlőtlen, továbbá azok a kísérleti megfigyelések, amelyek a viszonylag széles beszivárgási felületek közepén fellépő gyakorlatilag áramlásmentes szivárgási övezetek létezésére utaltak, fontos kutatási feladatként tűzték ki a laboratóriumi vizsgálati adatok természetes viszonyok között történő ellenőrzését. A természetes viszonyok vizsgálatára Kisújszálláson, a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet telepén szemeltünk ki az öntözési idény folyamán állandó vízborítás alatt álló rizstáblát. A tábla felülnézetét a 9. ábra szemlélteti. A kiválasztott, ,,T" alakú tábla közelítőleg 280 X 180 m-es befoglaló téglalapba rajzolható be. A rizstábla alatti felső rétegek vízáteresztő vályogos iszaptalajnak minősíthetők. Vízzárónak mondható kötöttebb talajrétegeket elérhető mélységben nem találtunk. A talajvíz eredeti szintje a terep alatt kb. 3 m-re helyezkedett el. A természetes viszonyok között történő vizsgálatok céljára a laboratóriumban alkalmazott mérőeszközök nem lehettek tökéletesen megfelelők. A szivárgás folyamatát nem figyelhettük meg oldalirányú metszeten, és a piezométeres nyomásmérés, illetőleg a festékoldattal történő' közvetlen sebességmérés számára sem választhattuk a szokásos laboratóriumi mérőeszközöket. E helyett a földcsatornák szivárgási vizsgálata során bevezetett és alkalmazott mérőcső [3] segítségével következtettünk az elszivárgó vízmennyiségekre, illetőleg azok arányára. A szivárgásmérő csővel végzett mérések lényege az, hogy a rizstábla tetszőleges pontján meghatározott, de az egyes mérések során mindig ugyanolyan átmérőjű, hengeralakú, körszelvényű, vágóéllel ellátott függőleges tengelyű csövet szúrunk vagy verünk kellő óvatossággal, meghatározott, de az egyes mérések során mindig ugyanolyan mélységig a talajba, és a mérőcsőbe zárt vízoszlop időegység alatt mért beszivárgásából következtetünk a tényleges beszivárgás helyi mértékére. A rizstáblán létrejövő szivárgások összegszerű megállapítására sikerrel alkalmazhattuk volna az egyszerű vízmércét is, azonban a táblán levőárasztóvíz szintjén a helyi beszivárgási különbségek hatása kiegyenlítődik, tehát a tábla adott pontján csak az elkülönített szivárgásmérés lehet eredményes. A vizsgálatra kijelölt rizstábla 42 pontján végzett csöves beszivárgás méréseink eredményét rétegvonalas ábrán tüntettük fel (9. ábra). A mérést pontonként 6—7-szer megismételtük.. Az ismételt mérések eredményének Gauss-féle középeltérése a rétegvonalak megszerkesztésének alapjául szolgáló számtani átlaghoz képest általában nem haladta túl a 15%-ot, egyes mérési pontokon érte csak el a 25—30%-ot, mint maximumot. Voltak viszont olyan mérési pontok is, ahol a középeltérés a 10% alatt maradt. Tekintve a szivárgásmérések, illetve a természetes viszonyok között folytatott mérések sok hibalehetőségét, a kapott eredmények a vizsgált hidraulikai esetet elég hűen jellemző eredményeknek fogadhatók el. Az egyenlő beszivárgást mutató pontokat összekötő rétegvonalakat bemutató 9. ábrából a következők olvashatók le : 1. Természetes viszonyok között is érvényes az a laboratóriumi megfigyelésekből alkotott megállapítás, hogy a beszivárgási felület közepén kisebb, szélein pedig nagyobb a beszivárgás mértéke. 2. A beszivárgás eloszlását — amennyiben a talaj minősége nem mutat lényeges eltéréseket a táblán belül — a tábla alakja döntően befolyásolja, amint ezt a szabálytalan, ,,T" alakú táblán látottak is igazolják. Összehasonlító vizsgálatok nagyobb méretű kismintán A laboratóriumi és a természetes viszonyok között lefolytatott mérések különbségeinek összhangba hozatalára, további ellenőrzési lehetőségek megteremtésére, valamint a beszivárgási folyamattal kapcsolatos egyes részletkérdések tisztázására az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem nagymarosi mérőtelepén az 5. képen látható kismintán méréseket végeztünk. A mérések során