Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
4. szám - Török Endre: Geomorfológiai és hidrológiai megfigyelések a Marcal völgyében
Török E.: Geomorfológiai és hidrogeológiai megfigyelések Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. 335 vonalában húzódik — szerkezetileg kijelöli a tökéletes síkság és az erősen letarolt, denndált dombvidék felé való átmenet határát 3. ábra. A területet három olyan egymástól elkülöníthető geomorfológiai tájegységre célszerű felosztani, amelyen belül a Marcal folyómeehanizmusa közel azonos : I. Sümeg—Tűrje vonalától Jánosházáig, II. Jánosháza—Marcaltő közötti szakasz, III. Marcaltőtől a folyó torkolatáig. Tanulmányom a Marcal Sümeg—Tűrje vonaltól Jánosházáig terjedő szakaszának vizsgálatára terjed ki A Marcal felsőszakasza Ezen a szakaszon a folyó szabályos teraszos völgyben folyik. Energikusan tagolt a terület, különösen a déli részén. A Marcal a szomszédos Rába és Zala folyóhoz hasonlóan törésvonal mentén alakította ki a mai völgyét. Korábban a felső Zala-völgy a Marcal felé csapolódott le. Régi teraszai is erre vezetnek. Ez a helyzet azonban a közép pleisztocénban megszűnt [14]. Ennek a morfológiai egységnek a déli határát ami a Marcalmedence déli határával azonos, a Tiirje, Kisgörbő, a Kovácsi hegy 343 m-es magassági pontja, Prága hegy, Sümeg, Nyirád vonalában futó vízválasztó jelöli ki. Az említett 300—330 m A. f.-i magasságú vízválasztó, a Marcal-völgy tengelyére merőlegesen, karélyos ívben húzódik. Az említett vízválasztó vonalához a Tapolcai-medencéből a Lesence patak völgyébeír érünk fel. Innen a^MarJ ELMAGYARÁZAT: Marcol-medence fövizvólasztp vonala / geomorfológiai tájegység • // geomorfológiai tájegység • III. geomorfológiai tájegység Meiozoós aljzatú \ m„ w„„,„ kristályos aljzató \ msll e™ Szerkezeti törésvonal KAPUVÁR MIHÁLYI cal-völgyébe ereszkedve érjük el a 150- 180 m A. f.-i magasságot. Itt erednek a Marcal forráspatakjai. A mellékpatakokat és közéjük ékelődő hátságokat felső pliocén löszös homok, felső pannon agyag és homok, valamint holocén öntéshomok iszap és agyag borítja. Futásukat és irányukat a töréses szerkezet szabja meg. A DDK-i Csehi. Sümegprága, Bazsi irányból, valamint A DDNy-i a Kovácsi-hegy ÉNy-i részéből érkező patakok Kisgörbő, Óliíd községek után Mihályfa községtől északra mintegy 200 m-nyire egyesülnek a Marcallal. A „folyó" helyett pontosabb és meghatározóbb, ha a Marcalt az első jelentősebb mellékpatakja, a Torna torkolatáig, bővizű pataknak nevezzük. A Torna felvétele után azonban már egyre inkább folyó jellegű. A Marcal völgyét kelet felé a Bakonvhegység lábáig dombság jellegű peremvidék övezi. Ennek enyhe emelkedése jelzi az átmenetet a Középhegység felé. DK-en Csabrendek és Gyepükaján környékén a Bakony széle emelkedik. Itt felismerhető képződmény a középső eocén mészkő. Tüskevár, Apácatorna, Szentimrefalva vidékén felsőpannon sárga homok, majd Ukk, Jánosháza, Alsóság vidékén felső pannon szürke agyag és különböző szemnagyságú kavics található. A terület legnagyobb részét pleisztocén barnás-sárgás folyami kavics borítja. Nagyobb százalékban kvarckavics található, de mészkő dolomit, sőt kristályospala is előfordul. Holocén képződmények a Marcal és mellékpatakjainak üledéklerakódásai. A lefolyástalan területeken megtalálható az üledék növényi anyaggal egyidejű lerakódása (rétiagyag), valamint a meredekebb lejtők lábánál levő lejtő1. táblázat Tüskevár, Karakó és Jánosháza kutatófúrásának rétegsora Taő.i. 1. Pa3pe3 no pa3aedo<mbiM CKeaMCUHüM TwuiKeeap—Kapám— ftHouixa3a Tabelle 1. Schichtenreihe der Bodenschürfunffen bei Tüskevár, Karakó und Jánosháza (nach Angaben des F. T. I.) Tüskevár Fúrás mélysége 40 m 0,00— 0,80 m talaj 0,80— 1,50 m kavics, sárga 1,50— 40,00 m agyag, szürke Karakó Fúrás mélysége 87 m 0,00— 1,00 m 1.00— 4,80 m 4,80— 7,20 m 7,20— 19,00 m 19,00— 20,30 m 20,30—84,00 m 84,00— 87,00 m 3 hm 3. ábra. Marcal-medence helyszínrajza 0ue. 3. TIAOH öacceÜHa MAPQAAA Abb. 3. Lageplan des Marcai-Beckens •Jánosháza Fúrás 0,00.1,102,903,406,107,007,507,9010,2011,6013,3013,6013,7017,1017,5018,4020,5023,7023,9025,0025,4026,8027,30mélysége 100 - 1,10 m - 2,90 m - 3,40 m - 6,10 ni - 7,00 m - 7,50 m - 7,90 m - 10,20 ni - 11,60 m - 13,30 m - 13,60 m - 13,70 111 - 17,10 ni - 17,50 m - 18,40 m - 20,50 ni - 23,70 ni - 23,90 ill - 25,00 m - 25,40 ni - 26,80 m - 27,30 m -100,05 m apró kavics szürke homok homokkő agyag, szürke homokkő agyag, szürke agyagos szürke homok ,05 m talaj ' sárga homokos agyag sárga iszapos agyag sárga homokos agyag sárga szürke homokos agyag szürke homokos agyag barna agyag szürke homokos agyag homokos szürke agyag szürke homokos agyag szürke homokos agyag szürke homokkő szürke agyagos homok szürke agyag agyagos homok szürke agyagos homok agyagos homok homok, homokkő beágyazással szürke homokos agyag szürke agyag szürke agyag barna agyag barnásszürke homokos agyag
