Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

4. szám - Török Endre: Geomorfológiai és hidrológiai megfigyelések a Marcal völgyében

Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. 334HIDROGEOLOGIA Geomorfológiai és hidrológiai megfigyelések a Marcal-völgyében TŐRÖK ENDRE* A Marcal-völgyről átfogó morfológiai tanulmány ezideig nem jelent meg. A rendelkezésre álló utalások összefüggő képben nem mutatják be a terület felszínalaktani képét, a vizenyős lapályon kanyargó Marcal és bővizű mellékpatakjainak hidrológiai viszonyait, problémáit. A tanulmányban a terület felszínalaktani képét, a Marcal és mellékpatakjainak jelenkori folyómechanizmusán keresztül pedig a folyó völgy talp alakító tevékenységét, valamint az ártéri szintek helyzetét mutatom be. Az ártér üledékképződése, a völgytalpfejlődésmenet — a kutatások hiánya miatt — pontosan nem ismert. Ezek és még több ismert tényező birtokában foghatunk hozzá a terület múltjának rekonstruálásához. A dolgozatban a napjainkban lejátszódó változások törvényszerűségeinek megfigyelését, vizsgálatát és értékelését tűztem ki célul. A Kisalföld medencéjének rövid szerkezeti és geológiai áttekintése A Marcal sümegi forráspatakjaitól mintegy 100—110 km távolságra eső torkolatáig — Győrig — a Marcal-medence hidrográfiai tengelyét alkotja. Völgyét délen a Kemenesalja és a Bakony hegység peremterületei fogják közre, majd a Győri-medence felé széles völgykapun át érkezik a síkságra. A Kisalföld medencéje fiatal alakulat, melyben neogén üledékek, különösen a pannon rétegösszlet közvetlenül az ópaleozoós kristályos palára települt [19]. A Pannómai-medencének a Dunántúli Magyar Középhegység vonulatával elválasztott ÉNy-i (Kisalföld) medenceszerkezetét a magyar és a határon túli mélyfúrások adatainak tekintetbevételével, Körössy László ismertette. Véleménye szerint, amint az 1. ábra szemlélteti, a Kisalföld medencéje egy ÉNy-i kristályos aljzatú, és egy mezozoós aljzatú részre tagolódik. A két rész Győr— Celldömölk között valószínűsített szerkezeti vonal mentén érintkezik. Itt a vulkánosság nyomai is megtalálhatók. A Kisalföld szóbanforgó területrésze az alsó pliocénig terjedően legnagyobbrészt szárazföld volt. A pannóniai transzgresszió a szarmata üledékeken túlterjedve sokkal nagyobb területet foglalt el (2. ábra). A pliocén kezdetén (alsó pannon) a Kisalföld gyorsan süllyedő üledékgyűjtővé vált, majd a rodáni mozgás nyomán, a felsőpannóniai emelet végén fokozatosan szárazfölddé alakult, túlnyomólag folyóvízi eróziós működéssel. Erre mutat rá Bulla Béla is [7] : szerinte a felsőpliocén végére a beltavak a Győri-medencéből eltűntek és a terület szárazulattá vált. A * A tanulmány az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Ásvány- ós Földtani Tanszékén készült. pleisztocénban és a holocénban a folyóvízi működés jutott túlsúlyra és az egyenlőtlen kiemelkedésekkel tagolt medencében kialakult alapvonalaiban a folyóvizek és állóvizek mai rendszere. így a medence felszínének jellege a negyedkor folyamán vált a maivá. Kialakult a Marcal völgye, a Bakony és a Kemeneshát között levő terület felfűződésével. A folyók kialakították jelenlegi árterületüket, a Kisalföld feltöltődött, déli öble a letarolt síkság képét nyerte el. Alaktani szempontból a Marcal-medence, a Kisalföldi síkság — mely folyóvízi és szubaerikus feltöltéssel keletkezett — és alacsony középhegységi táj között terül el, ezt a közép pliocén areális eróziója, részben pedig a pleisztocén jégkorszakok deflációja és szoliflukciós jelenségei alakítottak ki [7]. A pliocén végén a Kisalföld belső területe (Győri-medence) újra süllyedni kezdett. Déli törésvonala — ez Kapuvár, Répcelak, Marcaltő, Győr JELMAGYAPAZAT• 1. Átalakult képződmények (kristályos pala) 2. Mezozoós képződmények 3. Somlyó 4. Bakony 5. Mihályi 6. neogén üledék 1. ábra. Kisalföld, medenceszerkezete (Körössy L. szerint) <t>uz. a. CmpoeHue öacceüHa Mazioü Hu3MeHH0cmu (no JI. Kepeuiuiu) Abb. 1. Beckenstruktur der Kisalföld (nacli Körössy, L.) JELMAGYARAZAT 1. Üledékes kőzet (mészkő) 2. Pannóniai össziet 3. Lévantai 4. Pleisztocén aprókavics, homok 5. Pleisztocén-holocén 5. Folyóvölgy t. Törésvonal 2. ábra. Kisalföld medencéjének vázlatos üledéksora 0ue. 2. Pa3pe3 no OMAOMCENUAM óacceüna MÜAOÜ Hü3MeHHOcmu Abb. 2. Schematische Sedimentreihe des Beckens der Kisalföld