Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

4. szám - Aujeszky László: A légköri veszteglő frontok szerepe az 1960. őszi és előtéli kiadós csapadékok keletkezésében

Aujeszky L.: A veszteglő frontok szerepe a csapadékok keletkezésében Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. 333 nunk foglalkozni. Rá kell ugyanis mutatnunk, hogy a veszteglő frontok gyakoribb fellépéséből származó magyarországi csapadékos időszakok jelensége szoros összefüggésben áll egy sokkal nagyobb térbeli kiterjedésű meteorológiai folyamattal: az úgynevezett nagy földi légcirkuláció jelenségeivel. Kapcsolat a nagy planetáris légcirkuláció folyamataival Ma már nem vitás, hogy bármely ország időjárásának egy-egy konkrét időszakban (pl. néhány hét vagy néhány hónap alatt) való alakulása elsősorban attól függ, milyen fajtájú áramlási rendszerben játszódnak le a légkörnek azok a nagyszabású cirkulációs mozgásai, amelyek Földünknek egy egész félgömbjén (Európa esetében az Északi Félgömbön) nagy egyöntetűséggel érvényesülnek. Ismeretes, hogy a nagy földi légcirkulációnak két alaptípusa van, amelyek hosszabb-rövidebb időközökben váltakozva lépnek fel. A két cirkulációs típus elsősorban abban különbözik egymástól, hogy milyen arányban vannak bennük képviselve egyrészt a délkör menti (északról délre vagy délről északra irányuló) áramlások, másrészt pedig a szélességi körök mentén lejátszódó (tehát nyugat—keleti vagy kelet—nyugati) mozgások. Az egyik típusban a délkör menti (meridionáüs) áramlások aránylag fejlettebbek a szélességi körök mentén lejátszódó (ún. zonális) áramlásokhoz képest. Ez az úgynevezett meridionális jellegű cirkulációs típus néhány hétig vagy néhány hónapig egyidejűen szokott fennállni az egész Északi Félgömbön. Előbb-utóbb azonban bekövetkezik az átmenet a zonális jellegű cirkulációs típusba, amelyben a zonális (főképp a nyugat-keleti) irányú mozgások sokkal erőteljesebben kifejlődnek, a délkör menti mozgások pedig, bár nem tűnnek el teljesen, de fejlettségükből sokat veszítenek és az egész áramlási rendszerben háttérbe szorulnak. Ujabb néhány hét vagy néhány hónap elteltével azután ismét a meridionális jellegű cirkulációs típus kerül uralomra az Északi Félgömb egész területén. Ennek a két nagy légcirkulációs típusnak a váltakozása következő kapcsolatban van a veszteglő frontok fellépésével és gyakoriságával. Az élénk nyugat-keleti mozgással járó zonális cirkulációs típus idején a légköri frontok többnyire jelentékeny sebességgel mozognak nyugat-keleti irányban. így veszteglő frontok keletkezésére nincsen alkalom. A meridionális cirkulációs típusban a levegőszállítás általában lassabban történik és gyakrabban előfordul, hogy messze északról és messze délről származó légtömegek kerülnek egymással összeütközésbe. Ha a két légtömeg nagyjában egyenlő mozgási energiával rendelkezik, akkor ez a folyamat veszteglő front kialakulására vezet. Ezért a magyarországi veszteglő frontok elsősorban a meridionális cirkidációs típushoz kötött jelenségek. Gyakoribb fellépésükre olyan időszakban van kilátás, amikor félgömbünkön a meridionális cirkulációs típus jut uralomra. Ilyen planetáris méretű légköri jelenség szolgáltat alkalmat arra, hogy Magyarországon a kiadós csapadékoknak ez a speciális alakja bekövetkezzék. Rolle der stationáren atmosphiirischen Frontén beim Entstehcn der ausgiebigen Niederschlftge des Herbstes und Frühwinters 19tio. Dr. L. Aujeszky Kandidat der physischen Wissensehaften Nach einer Periode verháltnissmassig trockener Witterung entstanden in Ungarn, wáhrend der Monate Október, November und Dezember 1960, ausgiebige Niedersehláge, und es erfolgte, namentlich im Laufe der Monate November und Dezember, eine bedeutende Speicherung von Wasservorráten im Boden. Aus der Analyse der meteorologisehen Angaben ergab sich die Feststellung, dass der grössere Teil dieser Niedersehláge den Vorgángen an stationáren Frontén zu verdanken sei. In Budapest entfiel den vier Monaten September bis Dezember, aus der Gesamtregenmenge von 248,0 ram mehr als die Halfte, namentlich 131, 6 mm, auf die Tátigkeit von stationáren Frontén. Dabei muss bemerkt werden, dass stationáre Frontén eine verháltnissmassig háufige meteorologische Erscheinung im Karpathenbecken und namentlich in Ungarn darstellen, zumindest in Perioden, welche durch einen meridionalen Charakter der grossen Luftzirkulazion gekennzeichnet sind. The Role oí Stationary Weather Fronts in the Formation of Abundant Precipitations During the Autumn and Early Winter Period, 1960. By Dr. L. Aujeszky Candidate of Physical Sciences Following a rather dry period, the months October, November and December 1960 were marked, in Hungary, by the occurrence of abundant precipitation, and, especially during November and December, considerable ainounts of stored water have been accumulated in the soil layers. From an analysis ofmeteorological data it is found that the greater part of these precipitations was due to the rain production on stationary atrnospheric fronts. At Budapest, during the four months September to December, 1960, out of 248.0 mm of totál rainfall more than the hatf, i. e. 131.6 mm was the result of precipitation processes on 14 stationary weather fronts. It should be noticed that stationary fronts are, in the Carpathian Basin and, especially, over Hungary, rather frequently occurring meteorological phenomena at least during weather periods characterized by circulation patterns of the meridional tvpe.