Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

4. szám - Léczfalvy Sándor: A rétegvízdúsítás néhány egyszerűbb esetének hidraulikai számítása

324 Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. Léczfalvy S.: A rétegvízdúsítás néhány egyszerűbb esete kai. (Yíznyelésük 340 l/p vagy ennél nagyobb, a réteg eredeti nyugalmi víznívója pedig 9—15 m-re található a terep alatt.) Fresno városban több száz kút szolgál szintén a hirtelen jövő nagy csapadékvizek elnyelésére. A csatornák kutakhoz csatlakoznak. A kutak átmérője 33 cm, 20 cm-es kavicsolással, mélységük 9—12 m és alluviumban végződnek. Nyelésük kb. 340 l/p. 5. Ugyancsak víznyelő kutakat használnak több helyen a szennyvíz'elvezetésére is, így Nyugat euró pában és az USA nyugai részén (főleg egyes farmokon) hasonló nyelőképességgel, mint a már említett helyeken. Amint a felsorolt néhány példából is látható, a dúsításnak igen nagy szerepe lehet a vízgazdálkodás minden ágában és nagymértékben megkönnyíti azok kérédsének megoldását. Sajnos, hazánkban még nem alkalmazzák ezeket a módszereket olyan mértékben, mint ahogyan ezt azok megérdemelnék. Számos lehetőség van azonban arra, hogy nehéz vízellátási probléminkon mi is ilyen módon könnyítsünk. Pl. a balatonkörnyéki rétegvízdúsítással a déli part vízellátását lehetne megoldani. Itt a dúsító víz a Balatonban korlátlanul rendelkezésünkre áll. A balatonvizet mélyebb, 30—60 m rétegekbe levezetve, ott a víz lehűlne, megtisztulna és a vízadóréteg feldúsulna. A számítások szerint itt két kúttal, amelyek közül az egyik termelő, a másik tápláló kút, 5—10 m-es leszívással 300—600 m

3/nap vízmennyiség termelhető, a kutak kiképzésétől (itt nagyon fontos a jó szűrőkiképzés) és egymástól mért távolságuktól függően. Ha a kutakat közel tesszük egymáshoz, nő a vízhozam, viszont a víz lehűlése nem nagymértékű, és ezért nyár végén meleg vizet kapunk. Ugyancsak használható volna a rétegvízdúsítás több folyóhoz közelfekvő vízmű kútjai vízhozamának növelésére. így pl. a Sajó völgyében, ahol a folyópartra telepített kutak kevés vizet adnak, mert a folyó medre már eliszaposodott, vagy a folyó és a vízadórétegek között többékevésbé vízzárórétegek vannak. Ekkor nyelőkutakkal, amelyeket a termelő kutak környékén helyezünk el, növelhetjük a vízművek termelését. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Agroszkin, Dmitrijev, Pikalov: Hidraulika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1952. 2. Dávid K. Todd: Ground Water Hydrology 1959. New York. 3. Meritt M. Ir. : Eqst Orange N. J. conserves its well supply by water spreading. Water Works Eng. Vol. 106. jop. 286—289. 1953. 4. Johnson A. H. : Ground-Water reeharge on Long Island. Jour. Amer Water Works Assoc. Vol. 40. pp. 1159—-1166. 1948. rHflPABJlHMECKMfl PACMET HECKOJlbKHX EOJ1EE IIPOCTblX CJ1YMAEB OEOrAlllEHHH I1J1ACTOBblX BOfl 111. JleifcfiaAeu nepBan MacTb CTaTbii 3aHiiMaeTCH c niapaBJumecKHM pacMeTOM oöorameHHH njiacTOBbix BOA, a BTopaH Hacrb c H3MeHeHHeM TeMnepaTypbi AOSHTOH BOÁM. B nocjieAHeít rjiaBe aBTop npuBOAHT npuMepbi no pacieTy oöorameHHH njiacTOBbix BOA. C00TBETCTBEHH0 AE4»OPMAQHN B CTATBE H3JiaraeTCH TOJIBKO oöoraiueHHH njiacTOBOft BOÁM, T. e. BOÁM, HAXOAHmeficfl MOKAV ABYIWFL BOAoynopHbiMH CJIOHMH NOA HanopoM. 3TH BMBOAM AJIH rpyHTOBbix BOA CBOÖOAHOH noBepxHOCTIL He AefiCTBHTejlbHbl. B CTaTbe paccMaTpnBaK>:rcfl cjiyHan OAHoro nHTaTeJibHoro n OAHoro npoii3BOACTBeHHoro KOJiOAua, TaKwe H Asyx nHTaTejibHHX H OAHoro np0H3B0ACTBeHH0r0 KOjiOAUa. H3 STHX cjiyMaeB CAejiaioTCH BMBOAM no pacneTy, AcncTBHTGAbHOMy aah HecKOjibKiix KOjiOAneB. B cjiviae HeCKOJTbKHX nHTaTejlbHblX KOJIOAUeB CTaTbH ACHCTBHTejibHa AJifl pacnojio>KeHHH TOJibKO TaKoro KOJiOAua, rAe np0H3B0ACTBCHHbiH KOJiOAen pacnoJiaraeTcn iiocepeAHHe, a nHTaTejibHbie KOJIOAUW BOKpyr np0H3BOACTBeHH0ro KOJiOAua no OKpywHOCTii. B TaKOM cjiyMae TeopeTHiecKH AOCTHraeMbift MaKCHMajibHwn AÉSHT BOÁM nojiynaeTCH y nnTaTejibHoií rajiepen, pacnojiararomeiicfl no OKpy>KHOCTH BOKpyr miTaTejibHoro KOJIOAUA. ABTOPOM cpaBHHBaeTCH AOÖMBaeMbiíí AeöiiT (?,) it maKCHMajibHO AOCTiiraeMblfí ACSllT (Qg). OopMyjIbl BblBOAHJIHCb Ha OCHOBaHII II CyMMHpOBAHHH NOTEHUNAAOB CKOPOCTH c NPEANOJIOWEHHEM, HTO 33K0H Jlapcil IIMeeT MeCTO H paAHye ACHCTBIIH KOJIOAUeB HBJiíieTcyi nocTOHHHbiM (R = const.). FIo aBTOpy STO npeAJio>KeHiie B ashhom cjiyqae AonycniMO. HeyiHTMBajiacb ripn 3TOM ynpyrocTb njiacTOB. B cjiyiae OAHORO NHTATEJIBHORO H OAHORO npoH3BOACTBeHHoro KOJiOAua BejiHwwHa AoSbraaeMoro jieöHra (Q1) ONPEACAKETCH NO YPABHEHHIO (14), RAE Q

2 BNHTBIBAEMblfí pacxoA, m MOLUHOCTb BOAOHOCHOrO CJIOH. OCTajIbHbie 0Ö03HAMEHHH NPIIBEAEHBI Ha (fiiir. 3, BEJIHMIHBI R)

X onpeAEJIHIOTCH no ypaBHeHmo (13). R PAAHYE ACÍÍCTBHH KOJIOAUA, b paccTOHHiie MOKJY KOJIOAUAMH, ^ PAAHYE npoH3BOACTBEHH0R0 KOJIOAUA. ECJIH YPOBEHB BOÁM niiTaTEABHORO KOJIOAUA (H„) BO BPEMH NHTAHHH PABEH c nepBOHanajibHMM YPOBHEM (H) njiacTOBOÍí BOÁM H Q

2 HCH3BecTHbin, TAK>K*E U r

l—R

2 (PAAHYE NP0H3B0ACTBEHH0R0 KOJIOAUA PABEH C PAANYCOM NHTATEJIBHORO KOJIOAHA), TORAA BEJIHMHHA ONPEAEJINETCH YPABHEHHEM (19), a ero oTHomeHiie K AOCTH>KHMOMY MAKCHMAJIBHOMY pacXOAY (Qg) ONPEAEJINETCH no ypaBHGHHio (20). 3TH >Ke caMbie BejmmiHbi B cjiyiae ASYX rniTaTejibHMX KOJIOAUEB (cpm. öj MORYT 6biTb ONPEAEJIEHM no <J)opMyjie (27), (b

2 = b

3), ECJM nHTaTejibHbie KOJIOAUM HaxoAJITCH Ha 0AHH3K0B0M paCCTOHHHH 0T npOH3BOACTBeHHoro KOAOAUA. ECJIH 1

1 Qd Heii3BecTHM, TORAA MOWHO CMinaTb no (jiopMyjie (30). 3aAaHii no MHoromiCjiCHHbiM KOJiOAuaM MoryT 6biTb peuieHbi Ha OcHOBaHHH cyMMHpoBaHiiji noTeHHiiaiiOB CKOpOCTH. B TaKOM CJiyMae Hy>KH0 peiilIITb CHCTeMy JIIIHCHHMX ypaBHCHHH, B KOTOpOH BCerAa HMeeTCJI Ha OAHH MJieH ÖOJIbUie, MeM MHCJ10 KOJIOAUeB. HaKOHeu CTaTbH 3aHiiMaeTCH c n3MeHeHHeM TeMnepaTypbi AOÖMTOÍÍ BOÁM. JIJIH ejiyMaji nHTaTejibHbix rajiepeii, paenoAaraiouuixcH no OKpy>KHOCTH H npn paenojioweHiin np0H3B0ACTBeHH0r0 KOJIOAUA B cepeAHHe ranepefi AAETCA npiiöjuiwceHHoe ypaBHeHiie (35). üyclraulic Analysis of Somé Simple Cases of Artesian Water Reeharge By S. Léczfalvy The first part of the present paper is devoted to problems relating to reeharge to artesian waters, while temperature variations of the water gained are diseussed in the second. In the last seetions praetical examples are deseribed, where water was recharged to artesian layers. As indicated by the title, the subjept of the paper is restricted to reeharge to artesian layers, i. e. to such where water between two impermeable layers is under artesian pressurel Consequently, the statements made and the conelusions arrived at, are not applicable to groundwater having a free surface. Cases of a single inverted well and a single yielding well, as well as of two inverted wells and a single yielding well are investigated, and a eomputation method valid for the case of several wells is derived