Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

4. szám - Léczfalvy Sándor: A rétegvízdúsítás néhány egyszerűbb esetének hidraulikai számítása

318 Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. Léczfalvy S.: A rétegvízdúsítás néhány egyszerűbb esete Terepszín -HVVizzarö réteg I I IVL• Vízadó ' • réteg j 7~ JUt: ! 11 i ( Vízzáró /réteg Tápláló / galéria M I i t'I I H V- Termeti tót [a] 2. ábra. Körgyűrű-alaprajzú galéria elrendezése 0uz. 2. Pacnojiojtcenue no OKpymHOcmu [ű] npOH3EOaCTBeHHblfl Ko^oneu, [6] nHTaTeJlbHblií KOJlOneU Fig. 2. Arrangement of an annular gallery fal- vieldiníí well. rfil • reehar«ine gr" nyiség Q

v Az elrendezést és egyéb jelöléseket a 3. ábrán láthatjuk. Vegyük fel a koordináta tengely kezdőpontját a termelő kút középpontjában. Egy adott M (x, y koordinátájú) pontban a sebességpotenciál Terepszín V/zzaro réteg 1. ábra. Nyomás alatti kút esetén alkalmazott jelölések 0U3. 1. 06o3HaieHusi e CAynae nanopnoio KOAOdga Fig. 1. Notations used in connection with a single artesian well módon számítható. Ezt a galériás elrendezést azonban nehéz megépíteni, mivel ennek túlságosan nagy lenne a kivitelezési költsége. A fenti képlet tehát csak arra jó, hogy vele mint határesettel az elméletileg maximálisan termelhető vízhozamokat meghatározhassuk. A további vizsgálataink tárgya részben az lesz, hogy hány kúttal érdemes helyettesítem ezt az ideális körgyűrű alakú galériát. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy ebben az esetben a termelhető vízhozamot nagymértékben befolyásolja a termelő kút sugara (r

x). Erről egy egyszerű számpéldával könnyen meggyőződhetünk. Ha pl. r

1 = 0,1 m-ről 1 m-re nő, a vízhozam azonos viszonyok mellett kb. kétszer annyi lesz. Ezért a termelő kút helyes kiképzése nagyon lényeges, s szükség esetén pl. kavicsolás útján kell megnövelni a kút sugarát. C. Egy termelő és egy nyelő kút által termelhető vízhozama Adott két, egymástól b távolságra levő kút, az egyik legyen termelő, a másik a tápláló. A betáplált vízmennyiség legyen Q

2, a kivett vízmenynr, X X 3. ábra. Két kút esetén használt jelölések 0ue. 3. 06o3HaneHUH e cAynae deyx KOAOdifee [a] npoH3B0flCTBeHHbift Ko-rcofleu, [6] nHTaTenbHbift Kojioaei; Fig. 3. Notations used in connection with two wells [a] : yielding well, [í>] : inverted well értéke a kutak sebességpotenciáljának összegével egyenlő, azaz 0 = 0

1 + <Z>

2 (6) A már kifejezett értékeket [(2), (3), (4) egyenlet] helyettesítve — kh — — viszont Qi 2 atm In r

0

1 + Q* 2 n m In r

0

2 -f c (7) r

0i =Y + r

0

2 = Y(b — x)* + helyettesítve és (—l)-gyel szorozva kh = Q i 2 nm Q* ln V x* + y

2 2 nm lnf (b — x)

2 + y* + c (8) azaz M pontban a piezometrikus szint h Qi 2 nmk ln y x

2 + í/

2 q

2 2 nmk lnf (b—-x)

2 + y

2 + c (9) A fenti egyenletben szereplő Q

1 (a termelő kút vízhozama) a határesetek figyelembevételével megadható. Mégpedig ha x = r

v y = 0, h = H

1 Qi ln r

x q

2 J

J 1 2 nmk '

1 2 nmk ha x = R, y = 0, h = H ^ InR- ^ ln y (b — fj)

2 + c (10) II = 2 nmk 2 nmk Íny (b—R)* + c (11) Ez utóbbi határfeltételben hallgatólagosan azt fogadtuk el. hopv a tánláló és a termelő kút