Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
4. szám - Frank Melanie: Az öntözés hatásfoka
Frank M.: Az öntözés hatásfoka Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. 295 or neglecting the effect of irrigation water on the crop yield can offer but partial results. The productivity of irrigation can be characterized by the specific water consumption, respectively by the water consumption coefficient expressing it. The determination of the latter is based on the quantity of water falling as precipitation, entering as irrigation water on the plot during the growing period and consumed by the plánt from the water reserves of the soil. The water consumption coefficient can accordingly be computed from Eq. (1), and the value obtained is in litr/kg, or cu.m/ton units. The measuretnent of the water reserve of the soil can at present not be expected under practical conditions, therefore coinparative investigations were carried out, both by inuiuding and neglecting the water reserve, and Eq. (2) was obtained. The difference between the water consumption coefficients calculated by the two methods ranges from 0 to 18 per cent, and is on the average fi.6 per cent for spring sown irrigated crop including afterseed. In order to determine the efficiency of water consumption p-vf the specific water consumption values (a) obtained for various plants separately are related to the value measured for the same plánt under identical climatic and soil conditions in the case of intensive farming, i. e. to the lowest value. Obviously, this significant value (am) is affected by climatic and soil conditions, and depends on the plánt, and it is evenanticipated to change as the intensivity of farming increases : Eq. (3). The appraisal of the degree of utilization of irrigation water by the above method in terms of the crop yield can be simply and readily performed in practice. It can be extended to include the evaluation of irrigation and agrotechnical methods used, and thus the efficiency can be indicative of errors committed in farming. A few informative values on the water consumption coefficient are given in Table 1 for corn, sugár beet, turnip, perennial forage and after crops, on basis of which design values are suggested for somé plants Javaslat az észak-németországi vízhiány enyhítésére Érdekes gondolatot vetett fel a ,,Die Wasserunrlschaft" 1961. febr. számában Wilhelm Horsel „Regelung des Wasserhaushalts zwischen den Alpen und der Nordsee durcli Grossraumige Verbundwirtschaft" c. cikkében. Nagyarányú csatornázással vizet óhajt vezetni az Alpok csapadékos vidékéről a vízszegény Majna völgybe és az Északnémet Alföldre. Ez utóbbi területeken nyaranta vízhiány szokott fellépni : számos helyen a legelőkön elszárad a fű, a kutakból eltűnik a víz. A vízhiány különösen nagy méreteket öltött 1959 nyarán és 1960 tavaszán. Ugyanakkor az Alpokban és az Alpok lábánál a tavaszi és nyári hónapokban hullik a legtöbb csapadék. így a téli hóolvadásből származó vízzel együtt, gya! árhullámok vonulnak le az Alpok vidékén ugyaru^oan az időben, amikor északon vízhiánnyal küzdenek. Kézenfekvő, hogy a déli területeken eddig hasznosítás nélkül elfolyt vizet tározóban felfogják és északra vezessék. A javaslat a Majna vidék vízhiányát a hajózás szempontjából amúgy is terbevett Rajna—Majna—Duna hajózócsatornán keresztül történő vízátvezetéssel javasolja megszüntetni. A Dunán Steppbergnél (Neuburg mellett) létesülne egy duzzasztómű és ennek felső bögéjéből legalább 80 m : !/sec vizet vezetnének át a Duna—Majna csatornán keresztül a Majna völgyébe. Az Északnémet Alföld vízpótlásához a hajózás szempontjából ugyancsak már tervbevett Bamberg és Meiningen közti csatornát használnék fel és a Majnából 80 m 3/sec vizet vezetnek át a Werrába. Ebben az esetben 160 m 3/sec vizet vennének ki a Dunából Steppbergnél és ebből 80 m 3/sec szolgálná a Majnavölgy vízpótlását, a másik 80 m 3/sec víz pedig a Bamberg— Meiningen csatornán, majd a Werrán és a Weseren keresztül jutna az Északnémet Alföldre. Minden-nél a Weseren duzzasztómű létesülne és ennek felső bögéjéből a víz gravitációsan az Északnémet Alföldet nyugat-keleti irányban átszelő (meglévő) „Mittellandkanal"-ba kerülne. A Mittelandkanal-ban megemelkedő vízszint maga után vonja a környezet talajvízszintjének megemelkedését is és biztosítani fogja a vizet a kutak és az öntözés számára. A Mittellandkanal-tól északra fekvő területek részére a víz a meglévő csatornákon és vízfolyásokon keresztül biztosítható a szükségleteknek megfelelően szétosztva. A terv keretében javasolják az Alpok nyúlványain lehulló bő csapadék felhasználása érdekében egy felsőbajorországi csatornarendszer kiépítését is. Ilvmódon lehetséges lenne az Znn-ből, amelyet késő nyárig táplálnak a gleccserek olvadó vizei, vizet vezetni a Lech-en keresztül a bajor Dunába. A felsőbajoroszági csatornarendszer lehetővé tenné a tavakban és tárolókban tárolt víz gazdaságosabb kihasználását is, minthogy ezek is bekapcsolhatókká válnának az északi területek vízellátási rendszerébe. Aujeszky Géza Bremen Mindenit _duzzasí \Hannover i Kösse! 1 Frankfort fejts / / Regensburg TERVEZETT: Foiyócsatornözás Csatorna, /a Vizvezetes [m 3/sec]^ ME6LÉVÖ-' f ,, -<•>- Határ r^v ' — Vízválasztó >- Vízfolyás ^.. — Csatorna Magasságok méterben tengerszint felett Mérték: 0 2. yÚZZASZTL 'München