Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

4. szám - Joó Ottó–Marjai Gyula: Nagyüzemi öntözési kísérletek lehetőségeiről

296 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Nagyüzemi öntözési kísérletek lehetőségeiről Tájékoztató az ÖRKI öntözéses mintagazdasága létesítéséről Dr. JOÓ OTTÓ és Dr. M A E J A I GYULA* A szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató 1 ntézet kísérleti gazdaságának rózsási üzemegységében 1960—63 között mintegy 45 millió Ft-os beruházással körülbelül 4000 kh területű öntözéses mintagazdaság létesül. A beruházási program szerint ennek fő feladatai fontossági sorrendben a következők: 1. Egyike lenne azoknak a korszerűen berendezett öntözéses mintagazdaságoknak, amelyekben a szakterület kidolgozott és kidolgozandó kutatási eredményei, gyakorlati tapasztalatai üzemszerűen alkalmazhatók. A gazdaság elsőrendű feladata, hogy nagyüzemeink jövedelmező öntözéses gazdálkodása számára követendő példaként szolgáljon. 2. Öntözéses gazdálkodásunk jelenlegi hiányosságainak egyik fő oka az, hogy nagyon kevés képzett öntöző szakkáderrel rendelkezünk. A mintagazdaság kialakítása során az öntöző szakemberek gyakorlati kiképzését Szarvason lehetne összpontosítani. 3. Az üzemi érdekek előtérbe helyezése mellett ennek a gazdaságnak azt is biztosítani kell, hogy az öntözéssel kapcsolatos termesztési, műszaki, kultúrtechnikai, üzemtani stb. kutatási kérdések az üzemelés során nagyüzemi viszonyok között tanulmányozhatók legyenek. Fenti követelmények teljesítése a beruházási program helyes megvalósításától, a szükséges intézkedések meghozatalától stb. függ. A különböző kutatási kérdések előbbre vitelének lehetőségeiről alkotott elképzeléseinket a rózsási mintagazdaság létesítése kapcsán tanulmányainkban kívánjuk ismertetni. Mielőtt azonban a részletekbe bocsátkoznánk, szükséges, hogy röviden vázoljuk öntözéseink általános helyzetét, tisztázásra váró kérdéseit, a megoldás lehetőségeit. I. Öntözéseink általános helyzete Hazánk éghajlati adottságai, természeti és társadalmi viszonyai folytán a mezőgazdasági termelés biztonságosabbá tétele, termésátlagok növelése stb. érdekében a tenyészidőben időlegesen hiányzó csapadék öntözéssel való pótlására van szükség. Öntözésre berendezett területeinket az elmúlt 15 év alatt megtízszereztük. Kiterjedésük meghaladja a 230 000 kh.-t. Ötéves tervünk végére, 1965-re 360 000 kh. öntözését kell megoldanunk. Távlati terveinkben további jelentős fejlesztést irányoztunk elő. Ez a rohamos felfutás a komoly eredmények mellett sok kérdés tisztázásának igényét is felvetette. Öntözéses gazdálkodásunk helyes kialakításához meg kell határozni pl. az egyes öntözött kultúrák termesztésére leginkább alkalmas táj* Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet, Szarvas. egységeket, ezeken belül az egyes növények megfelelő területi arányát, öntözési technikáját, öntözési normáit, az öntözéses gazdálkodás általános üzemi előfeltételeit stb. A vonatkozó tudományos vizsgálatok folyamatban vannak. A még tisztázatlan kérdésekből főleg a műszaki természetűek közül emelünk ki néhányat. Egyúttal megoldásuk mai lehetőségeire is rámutatunk. Egyes öntözőrendszereinkben az öntözővizet a belvízcsatornákban szállítjuk. Az okozott károk — levezetési nehézségek, káros talajvízszint-emelkedés, fertőzések stb. - köztudomásúak. A megoldás : az öntöző és a belvizet szállító hálózat különválasztása folyamatban van. Kevés fürtösített öntözőrendszerünkben is nehezíti a tervszerű vízszétosztást, ha a rákapcsolt öntözőgazdaságok üzemi vagy egyéb okok folytán vízkivételeik tervezett rendjét nem tartják be. A hírközlési nehézségek áthidalása, a vízkivételi műtárgyak vízszállításának mérése, szabályozása, a csatornák vízveszteségeinek csökkentése további feladat. Az adagolás zavarait a teljes automatizálás küszöbölheti ki, mely a vízmérést is megoldaná. Nem fürtösített öntözőrendszereink, korábban épült öntözőtelepeink, ezeken belül a nagyobb, 200—500 kh. területű egységeknek, öntözőtábláknak öntözővízzel való ellátása, elvezetése, táblásítása többnyire zavaros, áttekinthetetlen, közbenső gépi vízemelések sorával tűzdelt. A táblák, parcellák kisüzemi méretűek, szabálytalan alakúak. Ezeken a nagyüzemi mezőgazdasági gépi munkák, jó minőségű gazdaságos öntözés végrehajtása nem lehetséges. Korszerűsítésük során kielégítő elrendezés alakítható ki, bár egyes — pl. a rizses — forgó öntözéséhez a leginkább megfelelő belső berendezést nem ismerjük. A kisebb, 200—300 l/sec vízszállítású földszelvényű öntözőcs"> tornák vízveszteségei — különösen időszakos üzem esetén — rendkívül nagymértékűek. Csatorna km-ként sok esetben a vízhozam 50%-át is meghaladják, ezáltal az öntözés tervszerű végrehajtását zavarják. Felszámolásukra különféle, többnyire drága burkolatok kínálkoznak. A műszaki és gazdasági szempontból legjobb védekezési módok kidolgozása kutatási feladat. Az öntözőtelepek földműveinek anyagárkai nagy — 15—30%-os — termőterület kiesést, öntözési nehézségeket, gyomfészkeket okoznak. A nyugtalan domborzat akadályozza az öntözővíz egyenletes vezetését és szétosztását a táblán belül, szabálytalan vonalozást, sűrűn elhelyezett földműveket von maga után. Ezek a létesítést és üzemelést drágítják, nehezítik. E hiányosságok megfelelő tereprendezéssel kiküszöbölhetők. A szántóföldi vetésforgó növényeinek nagyüzemi felületi öntözésére a hazai viszonyokra alkalmazott ideiglenes csatornás eljárás jó lehetőséget