Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

4. szám - Dégen Imre: Hozzászólás a Magyar Hidrológiai Társaság 1961. évi közgyűléséhez

Bégen I.: Hozzászólás az 1961. évi közgyűléshez Hidrológiai Közlöny 1961. 4. sz. 283 gonnal szemben ma 75 000 vagon a műtrágyafelhasználás, az ötéves terv végére pedig évente 170—180 ezer vagon műtrágyát fogunk felhasználni. A fejlődés meggyorsulása a mezőgazdasági termelésben mutatja, mennyire kell igyekeznünk, hogy a vízgazdálkodás eszközeivel, az öntözéssel, belvízrendezéssel, kisvízfolyások rendezésével s a termőtalaj lesodrását megakadályozó vízügyi munkákkal ne csak lépést tartsunk a fejlődéssel, hanem alkotó módon előtte járjunk és előmozdítsuk azt. Több ízben vita tárgyát képezte, foglalkozzék-e a Hirdológiai Társaság olyan kérdésekkel, mint a termelőkapcitások kihasználása, a munka termelékenységének növelése, a technológiai el-, járások tökéletesítése, a vízépítés korszerű színvonalra emelése, avagy tekintsük ezeket olyan kérdéseknek, amelyekkel az építéstudományi, vagy közlekedéstudományi egyesületeknek kell foglalkozniuk. Kétségtelen, hogy az említett társegyesületekkel együttműködve, velük szoros összhangban kell munkálkodnunk e feladatok megoldásánál. A vízépítőiparnak azonban megvan a maga sajátos természete, ami szorosan összekapcsolja e munkaterületet a vízgazdálkodás egyéb feladataival. Eredményes megoldása nélkül a vízgazdálkodás általános fejlődését sem lehet sikeresen előre vinni. Nyilvánvaló, hogy amikor a vízgazdálkodás területén rövidesen évi 16 millió m

3 földmunka gépesítését kell megoldanunk és az ötéves terv végére a földmunkák 80%-át gépi úton végezzük, a Magyar Hidrológiai Társaságnak is segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy a vízügyi munkák sajátosságait is figyelembe véve a gépszám és a gépkapacitás növekedésével együtt nőjjön a gépkihasználás foka és a gépesítés mennyiségi fejlődését kövesse a korszerű technológia kialakíása. Felvetődött, hogy kimagaslóan nagy vízügyi alkotások megvalósítására az utóbbi években nem került sor. Voltak, akik ezt úgy értékelték, mintha a vízgazdálkodás lebecsüléséből, mostoha kezeléséből következnék, holott ez is a meglevő kapacitások jobb kihasználásának kérdésével van összefüggésben. Tiszalök és a Keleti Főcsatorna megépítése helyes volt. hasznosításuk azonban mindeddig elmaradt a lehetőségek mögött. Most, amikor létrejött a szocialista nagyüzemi bázis, meggyorsul ezeknek a nagy létesítményeknek hasznosítása. Időszerűtlen lett volna azonban pusztán öncélú, műszaki szempontokat követve a második tiszai vízlépcső megépítése mindaddig, míg a mezőgazdasági termelés részéről jelentkező konkrét igények ezt nem támasztják alá. A következő évek fő feladata az öntözésben a meglevő öntöző főművek, nagy létesítmények kapacitásának hasznosítása és a helyi víznyerési lehetőségek felhasználása. Amilyen mértékben meggyorsul az előrehaladás ezen a téren, olyan mértékben kerül előtérbe az új, nagy vízügyi alkotások megvalósítása. A második ötéves terv végéig elérkezünk a meglevő öntözőrendszerek kihasználásának határáig és a helyi vízkészletek hasznosításában is számottevő előrehaladást érünk el. A további öntözési célkitűzések megalapozása nélkülözhetetlenné teszi, hogy ebben az időszakban megkezdődjék a II. tiszai (tiszaburai) vízlépcső építése. Minél jobban törekszünk tehát arra, hogy a meglevő kapacitásokat hasznosítsuk, annál közelebb hozzuk CL nagy vízgazdálkodási létesítmények megvalósításának idejét, amiért minden hivatását szerető vízimérnök lelkesedik, mert szerelne a szocializmus nagy alkotásainak közvetlen részese lenni. A társaság munkaterve alkalmazkodik a vízgazdálkodás gyakorlati célkitűzéseihez és visszatükrözi azt a pozitív kapcsolatot, ami a társaság és az állami szervek között kialakult. Nagy a jelentősége a társaság tevékenységének, társadalmi mozgosító erejének, koordináló szerepének a különböző népgazdasági területeket érintő vízgazdálkodási feladatok összehangolásának elősegítésében is. Itt a MTESZ keretében találkoznak például az öntözésben érdekelt vízépítő mérnökök, mezőgazdák, a gépipar és építőipar szakemberei. Együttműködésük elősegítheti az öntözés vízügyi-műszaki, agronómiai, gépészeti feladatainak eredményesebb megoldását. Itt nyílik mód arra is, hogy a víziutak fejlesztését társadalmi ösztönzéssel előmozdítsuk úgy, hogy olyan egyesületközi munkát szervezzünk meg a Közlekedéstudományi Egyesülettel, amely feltárja víziutaink jelenlegi alacsony fokú kihasználtságának helyzetét, ennek káros népgazdasági kihatásait, javaslatokat dolgoz ki a megoldás módjára és ráirányítja a műszaki-tudományos közvélemény figyelmét a kérdés megoldásának jelentőségére. Ilyen és hasonló, több népgazdasági ágat érintő vízgazdálkodási kérdésnek egyedül állami szinten való megoldása nem lehet kellő hatékonyságú. Szükséges, hogy ezek megvitatásának és megoldásának legyen megfelelő műszaki-tudományos társadalmi bázisa is, amire a legalkalmasabb keret éppen a műszaki és agrár értelmiség legszélesebb körét tömörítő MTESZ és azon belül a Hidrológiai Társaság jelenti. Ez az egy-két példa is érzékelteti, hogy a különböző népgazdasági ágakat érintő vízgazdálkodási feladatok koordinációjában a társaságnak rendkívül nagy szerepe van és az ilyen irányú munka céltudatos kifejlesztése esetén még nagyobb lehet! Tisztelt Közgyűlés! Meggyőződésem, hogy az itt hozott határozatok, a megválasztásra kerülő vezetőség munkája továbbviszi a társaság tevékenységét az egészséges fejlődés útján! A társaságnak a MTESZ vezetőségével és az állami szervekkel, köztük az OVF-el mind szorosabbá váló kapcsolata, a párt és a kormány részéről tanúsított megbecsülés a vízgazdálkodás széles területén dolgozó műszaki és tudományos értelmiség iránt, e rétegek növekvő társadalmi fejlődéssel lépést tartó magas színvonalú képzettsége biztosíték arra, hogy a társaság a közgyűlés határozatainak végrehajtásával betölti fontos szerepét szocialista építő munkánkban!