Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
3. szám - A szolnoki ivóvíz fluorozó üzem
278 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Darab K.: A radioaktív szennyeződések ellenőrzése observations were^existent to tbo end of tho month of August. The atmosphere over Budapest became practically pure since September, 1959, the situation prevailing tillJMarch, 1960. At that tiine a new maximum was observed, which can be related to the two experimentál blastings performed in the Sahara Desert in February, 1960. The effect of the same could be shown even in April. The atmosphere over Budapest from April on became practieally pure of radioactive contarnination. The monthly sum of radioactivity conveyed by precipitation waters falling to the earth gave somé oxceedingly high values in the fali of 1958 and the summer of 1959 (Fig. 1). The protruding values intimated by Mrs. L. Gál in hor preceding lecture on the radioactive radiation of tbo Séd, Rákos Creek, Szilas Creek,' Sajó River, Szinva Brook Kettős and ;HármasKörös, Laké Balaton, Laké Velence stc. may be due to those circumstances. The water samples analysed originated just from tho eriticai period, when most radioactice isotopes feli to the earth by means of rainfalls. The excess values obtained at the rneasurement of baseradiationof surface waters are thus correlated by means of precipitation waters with the radioactivity maxima falling to tho ground. It should be emphasized, that the measuring of radioactive base-radiaton of surface waters must be carriod out by taking the radioactive precipitation waters alsó into account, otherwise misleading values may be arrived at. A SZOLNOKI IVÖVlZ FLU0IÍ0ZÓ ÜZEM Szerte a világon, csakúgy, mint hazánkban, az egyik legelterjedtebb népbetegség a fogszuvasodás. Már korábban ismert volt szakkörökben, hogy a táplálók fluorid-tartalma és a fogszuvasodás között összefüggés van. A fogzománc igen jelentős mennyiségű fluorid-iont tartalmaz, kalciumfluorid formájában ós a kellő mennyiségű kalciumfluorid jolonlóte a fogzománc ellenálló képességét biztosítja. Statisztikai adatokkal kimutatták, hogy a fluorszegény vidék lakossága körében a fogszuvasodás sokkal elterjedtebb, mint ott, ahol a környezetből a szervezet fluorid igényét ki tudja elégíteni. Az összehasonlítás legjellemzőbben az ivóvíz fluorid tartalmával adható meg, lévén az ivóvíz olyan általános fogyasztási cikk, melyet az ember a legegyenletesebben fogyaszt ós fogyasztásának mértéke a legkevésbé függ olyan tényezőktől, mint életkor, szokások, szociális helyzet stb. Fentiek alajjján külföldön számos helyen bevezették az ivóvíz fluorid-ionokkal való kezelését, melynek eredménye a több éves statisztikai adatok tükrében igen kedvező. Tekintettel arra, hogy hazánk vidékeinek túlnyomó része fluoridban szegény, az ilyen irányi'i tevékenység a magyar közegészségügy szempontjából is szükséges. Illetékes szervek (OVF, Eü. Min. stb.) intézkedése nyomán megfelelő egészségügyi statisztikai előkészítés után a szolnoki ivóvízre esett a választás, mint amely az ezirányú kísérletek tárgyáld fog szolgálni. A kísérlet üzemi méretű és a város egész hálózati ivóvíz mennyiségére kiterjed. A fluorkezelós végrehajtásához a Szolnoki Vízművek víztermelő telepén egy új üzemrész létesült. A kezeléshez technikai nátriumfluorid (NaF) kerül felhasználásra, mert ezen anyag hazai termék, viszonylag magas fluor-koncentrációval rendelkezik, és a hozzáférhető fluoridvegyiiletek közül a legolcsóbb. Az eljárás lényege az, hogy a 10 kg-os műanyag zsákokba kiszerelt poralakú vegyszert, a leggondosabban ügyelve a szállópor elkerülésére, hálózati vízben feloldva, egy ismert töménységű, kb. 3%-os oldatot állítunk elő. Az oldat készítése ós tárolása 2 db propellerkeverővel ellátott keménygumi bevonatú acéltartályban történik. A tartályokból az oldat egy zsugorított porózus műanyag szűrőn keresztül jut az adagoló szivattyúkra. Tekintettel arra, hogy a vízszolgáltatás a telepről két egymástól független nyomóvezetékről történik, melyek közül az egyik 300 mm 0-jű, a másik 275 mm 0-jű, ezért a csővezetékekre külön-külön adagoló szivattyúk felszerelése vált szükségessé. Az adagoló szivattyúk speciális, külön e célra importált kisteljesítményű dugattyús pumpák. A tulajdonképpeni szivatytyúrész kemény PVC dugattyúházból, kemény PVC szolepekből ós porcelán dugattyúkból áll. A dugattyúk keresztmetszete kb. 1,6 cm 2, a löket-hosszuk 0 és 30 mm között állítható. A meghajtó elektromotor csigahajtáson és körhaRAKTAR Szab ó I gázó műsz er r— Megha jtó motor DHf.manométer Méróperem Elszívó vezeték MŰSZEHSI0BA 1, ábra, A fluoradagolás elvi vázlata Föngomóvezeték • Csurga/eMz csatorna
