Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
3. szám - Darab Katalin: A vizek radioaktív szennyeződésének ellenőrzése és az ellenőrzés módszerei - Hozzászól: Papp Szilárd
Darab K.: A radioaktív szennyeződések ellenőrzése Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. 275 2. In view to tho fact, that the use of radiating substances in Hungary amounted a small dcgroo in tho last years only, tho possibility was givon to prepare a survey as regards a base-state, approaehing tho natural eonditions. This alsó affords tho possibility, that in the eourse of developing atomié energy for peaeeful purposes a clear out picture may be obtained on the probable inereaso of contamination and the sources thereof and on the methods of protection against such hazards. 3. The control of waters, depending on the degree of pollution, may be realized in three phases: a) The overall determination of the totál radioactive contamination in case the overall value of pollution does not exceed the permissible liminal (threshold) value, perilous for humán organism. b) The individual qualitative and quantitative measurement of radiating sn,bstances present in water. c) The physico-chemical investigation of fission products present in water. 4. In recent years somé 58 watercourses in Hungary have been investigated. Results obtained on basis of measurements performed indicate that the activity of Hungary's surface waters is below the maximum permissible value prescribed by international as well as by national standards for radiating substances of unknown composition. 5. Investigations have alsó been carried out ovor tho Budapest Branch of the Danube River to determine tho variation of radioactivity in the function of time at a given sampling site, further to ascertain whether thero is a relationship existing between tho amount of the river discharge and that of radioactivity (Fig. 2, Table 2). Investigations performed show, that no relationship between the quantity of discharge and tho amount of radiating substances can be disclosed within an interval of longer duration. It can be observed in somé instances, that the radioactivity of the flow within a shorter interval of time decreased respectively increased invertedly according to the decrease or increase in discharge. It may be assumed, that other factors influencing radioactive contamination besides discharge remained unchanged in the latter case, which, of eourse, would not hold good within a time interval of longer duration. * Hozzászólás Gaál Lászlóné: „Felszíni vizeink radioaktív izotóp szennyeződése" és Darab Katalin: „A vizek radioaktív szennyeződésének ellenőrzése és az ellenőrzés módszerei" c. előadásához PeueH3HH K AOKJia/iaM JlacJioHe raa;i: „PaAnoaKTHBHoe 3arp«3HeHne n0BepxH0CTHbix BOA BeHrpHH" H KaTajiHH flapaő: „KoHTpojib paAnoaKTUBHoii 3arpfl3HeHH0CTH BOA H METOABI KOHTPOJIA" Discussion oí the papers "Radioactive Isotope Pollution oí Surface Waters in Hungary" presented by L. Gaál (Mrs.) and "Methods for Radioactive Water Pollution Control" presented by K. Darab (Mis.) IHt. IMIT SZILÁRD oki. vegyészmérnök, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetője ílp. c. nAnn HHHÍ.-XHMHK, HSMajlbHHK OTAena fOCyaapCTBeHHOrO HHCTHTYTa 3apaBOOXpaneHHH DR. SZ. PAPP ellem. eng. Department Head, Institute for Public Health A felszíni vizek radioaktív szennyeződéseivel foglalkozó két tanulmányból kitűnik, hogy a felszíni vizek radioaktivitásának mértékében egyes időpontokban jelentékeny változások mutathatók ki. Vizsgálataink szerint ezeknek az ingadozásoknak egy része a felszíni vizekbe kerülő csapadékvizekre vezethető vissza. Ezért szükségesnek tartjuk a felszíni vizek radioaktív alapsugárzásának a meghatározása esetében tekintettél lenni a meteorológiai viszonyokra is, vagyis figyelemmel kell kísérni, hogy a lehullott csapadékvizek mily mértékben befolyásolhatják a felszíni vizek radioaktivitását Ennek a megállapításunknak alátámasztására kívánom bemutatni azokat a vizsgálatokat, amelyeket Budapesten 1958. májusától a csapadékvizek radioaktivitásának céljából Gaál Lászlóné munkatársammal végeztem. A csapadékvizeket az Országos Közegészségügyi Intézet ,,A" épület III. emeleti erkélyén gyűjtöttük össze 30 cm átmérőjű tölcsér segítségével. Az összegyűlt csapadékvizet naponként egyszer, reggel a munkaidő megkezdésekor azonnal feldolgoztuk és radioaktív sugárzását megmértük. Ezután a háttérsugárzás figyelembevételével kiszámítottuk a csapadékvíz fajlagos aktivitását, amit 1 ml-re vonatkoztatva 10 _ 7 /xC-ben fejeztünk ki. Ezenkívül figyelembe véve a begyűjtőtölcsér átmérőjét és a begyűjtött csapadékvíz * Közlemény az Országos Közegészségügyi Intézet Vízügyi Osztályáról. mennyiségét, az 1 cm 2 területre hulló radioaktivitást is kiszámítottuk, amit szintén 10~ 7 fiC-ben adtunk meg. A vizsgálati eredményeket az 1. ábrán tüntettem fel. Az ábrán a fajlagos aktivitások napi értékei helyett a havi átlagértékeket adtam meg és feltüntettem az egyes hónapokban mért maximális fajlagos aktivitásokat is, valamint az 1 cm 2 területre eső radioaktivitások havi összegét és a begyűjtés helyén lehullott csapadékvíz havi menynyiségét is (mm-ben kifejezve). Az ábrából megállapítható, hogy a vizsgált 33 hónapon keresztül a csapadékvíz radioaktivitásának havi átlaga erősen változott. A nulla értéket egyetlen alkalommal sem érte el. A havi középértékek minimumát 1960. decemberében, a maximumát pedig 1958. decemberében mértük: 0,1.10~ 7, illetve 30.107— piC ml. A csapadékvízzel 1 cm 2 területre hulló aktivitások havi összegének minimumát 1961. januárjában mértük: 0,2.10 — 7 /xC-t. Az aktivitások havi összegének maximumát pedig 1959. május havában 86.10— 7 /JLC-nek találtuk. A vizsgálatok időszakában a legnagyobb radioaktivitást tartalmazó csapadékvíz 1959. áprilisában hullott. 63.10— 7 /tiC ml. De erősen aktív csapadékvíz hullott még 1958. július, október, november, december és 1959. március havában is. Az 1. ábrán közölt adatokat összehasonlítva más kutatók más helyen és időszakban mért eredményeivel, azt találjuk, hogy Szalay [1] 1952-ben
