Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Darab Katalin: A vizek radioaktív szennyeződésének ellenőrzése és az ellenőrzés módszerei - Hozzászól: Papp Szilárd

276 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Darab K.: A radioaktív szennyeződések ellenőrzése IX X XI. XII. I II Hl IV V. VI IX / XI. XII. I. // III. IV V. VI t 2 atom robban Iás a Szaharoban VIII. IX. X. XI. XII. / II. t / atomrobbantás a Szaharában [a] c atomrobbantás a Hevaőai sivatagban 1958 I 1959 I 1960 I 1. ábra. A csapadékvíz radioaktivitása Budapesten <Pm. 1. PaduoaKmuenocmb ocadKoeux eod e Bydaneuime yflejibHaa aKTHBHOCTb B 1 MA Jb 1 aKTHBHOCTb, npHXOAflmaHCH Ha njioinaAb B 1 CM

2), [C] KOJiHMecTBO ocaAKOBOft BOAbi Fig. 1. Radioactivity of the precipitation water at Budapest [a] specific activity in I ml, [b] activity over the arca of 1 sq. cm, [c] amount of precipitation Debrecenben a csapadékvizek radioaktivitásának maximumát kereken 16.10—

7 /xC ml-nek találta. Flórián [2] 1955—56-ban Budapesten a maximumot 27.10—

7 ju-C ml-nek mérte. Azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha egy külföldi adatot is említünk, így Sittkus 1957. júliusában Freiburgban és Schauinslandban 311, illetve 428.10—

7 ju,C/ml értéket mórt. Az 1. ábra szerint 1958-ban a fajlagos aktivitások értékeiben két maximum alakult ki, az első júliusban, a második, a nagyobbik pedig decemberben. Ez utóbbi nyilván összefüggésben lehetett az 1958. októberében a Nevadai-sivatagban végzett 6 kísérleti atomrobbantással. 1959-ben szintén két maximumnak a kialakulása látható. Ezek közül a nagyobbik áprilisra esett, míg a másodikat augusztusban mértük. Figyelemre méltó, hogy bár 1959-ben atomrobbantások nem voltak, mégis a csapadékvizeket nyilván az előző esztendei atomröbbantások következményeképpen radioaktív izotópokkal szennyezettnek találtuk. Ezek a szennyeződések méréseink szerint augusztus végéig állottak fenn. 1959. szeptemberétől Budapest felett a légkör gyakorlatilag megtisztult és ez 1960. márciusáig tartott. Ekkor lépett fel egy újabb maximum, ami 1960. februárjában a Szaharaisivatagban végzett 2 kísérleti atomrobbantással lehet összefüggésben. Ennek hatása még áprilisban is kimutatható volt. Áprilistól kezdve a légkör Budapest felett radioaktív szennyeződésektől gyakorlatilag újból megtisztult és azóta a tanulmány elkészítése napjáig 1961. január 31-ig újabb feltűnő radioaktív szennyeződés a csapadékvízmintákban kimutatható nem volt, bár az 1960. december végén történt újabb szaharai atomrobbantás a légkört újból beszennyezhette. Az 1958-ban mért aktivitások maximumjainak nagyságára jellemző, hogy azok összeestek a csapadékvizek mennyiségének maximumjaival. Ez a körülmény azért figyelemreméltó, mert esőzés alkalmával a légkörben levő radioaktív izotópok túlnyomó részét a kezdetben hullott csapadékvíz kimossa és ennek következtében a többi csapadék már jóformán csak hígítóvízként szerepel. Ezzel lehet összefüggésben az 1959. februárjában észlelt lényeges aktivitás emelkedés, mert nem volt hígítóvíz (csapadékmennyiségek minimuma). És ugyancsak ezzel lehet összefüggésben az 1959. júliusában és az ezt megelőző hónapokban mért fokozatos aktivitáscsökkenés,mely ellentétesen haladt a csapadékvíz mennyiségének növekedésével.Tehát a csapadékvíz maximumjainak és a fajlagos aktivitások maximumjainak egybeesése a légkör nagyobb mértékű radioaktív izotóp szennyeződéseire utal, mivel egyidejűleg hígító hatás is érvényesül. Az elmondottakból következik, hogy a földre hulló radioaktív sugárzás teljes mértékét pusztán a csapadékvíz fajlagos aktivitása egymagában nem fejezi ki. A csapadékvízzel a talajra hulló radioaktivitás nagyságát a csapadékvízmennyisége