Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Darab Katalin: A vizek radioaktív szennyeződésének ellenőrzése és az ellenőrzés módszerei - Hozzászól: Papp Szilárd

274 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Darab K.: A radioaktív szennyeződések ellenőrzése 2. táblázat \ víz radioaktivitásának változása egyazon mintavételi helyen. (Mintavétel helye : Vári Ihinaág, a Szilas patak felett 1 km-rel) TÜŐA. 2. IJaHHbte no anajiu3y aKmuenocmu npoöbi eoöbt. Mecmo e3Hmusi npoö (pyna3 Aynan y Bat), ebiiue pynbst CILIUIU na 1 KM) [a] BpeMfl B3HTHH npofl, [b] CyMMapHaH paflHOaKTHBHOCTb, [C] 0CT3T0K, [d] pacxofl BOAbi Table 2. Changes in the radioactivity of water at identical sampling site. (Sampling site: Vác branch of the Danube, 1 km above Szilas Creek) [a] The Vác-Branch of the Danube 1 km above the Szilas creek, [b] Radioactivity, totál, [c] residue, [d] discharge Mintavétel ideje [a] Radioaktivitás Összes [b] Maradék [c] x • 10""' /iC/ml K mg/l Vízhozam m 3/sec [d] 1959. 1. 10. 0,09 0,05 4,6 2183 1. 20. 0,12 0,08 4,5 1855 I. 23. 0,08 0,05 4,6 1735 1. 27. 0,05 0,02 4,3 1910 1. 30. 0,08 0,05 4,3 2174 11. 3. 0,11 0,07 4,1 1886 II. 10. 0,10 0,07 4,3 1505 II. 24. 0,11 0,08 3,9 1365 III. 2. 0,14 0,1 1 4,1 1690 III. 6. 0,06 0,08 3,9 1918 III. 10. 0,13 0,01 3,6 2319 III. 13. 0,13 0,01 3,6 3240 III. 17. 0,11 0,09 3,6 2387 III. 20. 0,08 0,06 3,5 2064 III. 27. 0,11 0,08 3,4 1705 III. 31. 0,11 0,08 3,1 1780 IV. 3. 0,07 0,04 3,1 1683 IV. 7. 0,03 0,02 3,2 1533 IV. 10. 0,10 0,07 3,2 1561 IV. 14. 0,21 0,19 3,3 2064 IV. 17. 0,17 0,16 1,5 2030 IV. 21. 0,28 0,27 1,1 2064 IV. 24. 0,23 0,22 0,7 3912 IV. 28. 0,09 0,08 1,4 2438 V. 5. 0,23 0,21 1,7 2602 V. 8. 0,18 0,17 1,5 3030 V. 12. 0,10 0,19 1,5 2473 V. 15. 0,08 0,07 1,3 2387 V. 19. 0,13 0,12 1,1 2158 V. 21. 0,15 0,14 1,1 2098 V. 20. 0,12 0,10 2,9 2387 V. 29. 0,10 0,08 2,6 2234 VI. 5. 0,10 0,08 2,6 2014 VI. 9. 0,11 0,09 2,5 1802 VI. 10. 0,24 0,21 2,8 4046 VI. 19. 0,10 0,08 2,5 5384 VI. 23. 0,03 0,01 2,5 4278 VI. 26. 0,06 0,04 2,4 3366 VI. 30. 0,07 0,05 2,4 3000 VII. 3. 0,10 0,08 2,5 3912 VII. 22. 0,09 0,06 3,0 4092 VII. 24. 0,16 0,13 3,2 4506 VII. 28. 0,14 0,11 3,2 3604 VII. 31. 0,12 0,10 3,0 2754 VIII. 4. 0,11 0,08 3,0 3177 VIII. 7. 0,04 0,02 2,6 3430 VIII. 11. 0,17 0,15 3,2 2830 VIII. 14. 0,25 0,22 3,4 2438 VIII. 21. 0,15 0,13 3,5 5857 VIII. 25. 0,17 0,15 3,5 3408 VIII. 28. 0,23 0,20 3,3 2002 VIII. 31. 0,16 0,14 3,3 2251 IX. 4. 0,14 0,12 3,0 1918 IX. 8. 0,18 0,16 2,9 1675 IX. 11. 0,12 0,10 2,8 1505 IX. 15. 0,09 0,07 2,6 1407 IX. 18. 0,11 0,09 2,8 1313 IX. 22. 0,17 0,15 2,5 1365 IX. 27. 0,07 0,05 2,4 1258 IX. 29. 0,05 0,02 4,2 1276 X. 2. 0,10 0,06 4,2 1228 X. 6. 0,08 0,05 4,0 1144 X. 9. 0,06 0,02 4,0 1087 X. 13. 0,06 0,02 4,2 1054 X. 16. 0,07 0,03 4,0 1000 X. 20. 0,18 0,15 4,7 990 X. 27. 0,10 0,06 4,5 1000 XI. 3. 0,13 0,09 4,5 1054 XI. 13. 0,06 0,02 5,5 1021 5. Vizsgálatokat végeztünk arra vonatkozólag, hogy egy adott mintavételi ponton hogyan változik időben a folyó vízhozamától függően a sugárzó anyagok mennyisége (2. ábra, 2. táblázat). Összefüggést csak igen kis időintervallumon belül lehetett kimutatni. IRODALOM 1. Ilabashi /<'.. and Schönfeld T.: Investigations on the State of Fission Products in ltain and in Surface Waters. Reporttothe IAEA. 14)00. 2. Jamagata Noborn et Malsuda Shvinij: Cesium 137 in the Coast Waters of Japan. hull. of the Chem. Soc. of Japan Vol. 32 No. 5. (1950). 3. James TI. /., et all: Über Isolierung langlebiger Spaltprodukte aus Seewasser. Analitical Chemistry, 31 (1959). Ref: Fresenius Zeitschrift tur Anul. Chem. 172, No. 1. (1960). 4. Klein, A.: Messung und Überwachung der Radioaktivitat im Elbewasser. Die II'asserirtwschaft 10, 1957. 5. Licbscher, K. und Schönfeld, T.: Messung der Radioaktivitat von Oberflaehenwassern mit dem Gammaspektometer. Wasser und Abwasser. 1959. Wien. 0. Vízfolyásaink radioaktív vizsgálata. VITUKI jelentés 1958—1959. Kézirat. KOHTPOJlb PAflHOAKTHBHOPi 3ArP513HEHHOCTM BOA M METOflbl KOHTPOJIfl RamaAiin JJapaG 1. C öojiec pacmiipiibiM Haymu.iM w TexHimecKiiM HcnojibaoBaHiieM peaicuHH ;;ejieHii>i >i;ipa paAHoaioriiBHaíi 3arpH3HeiiH0CTb BOA B TCMeHHC npouuibix jier Bee 6ojiee noBbimaeTCH BO BCCM Miipe. HOBOII 3a/iaMeii nojiBJiaeroi ii03T0My onpc-AejieHHe paAH0ai<TiiBH0ii 3arp>i3HtHH0CTn BOA li KOHTpOJlb CTenL'HH 3arpa3HL'HH0CTH. 2. BBHAY Toro, MTO Hcn0Jib30BaHiie H3JiyiaiomHX MaTepnaJiOB B BeHrpnii B npoauibix roAax GLJJIO TOJibKO OMCHb HeÖOJlbUlOe, OTKpbIBajiaCb B03MOM<HOCTb AJIÍI npiimiTHH Tai<oro ocHOBHoro nojiojKCHiiíi, KOTopoe npn6jiH3HTCJibH0 cooTBCTCTByeT npiipoAHOMy, T. e. ecTeCTBCHHOMy COCTOflHIiK>. TeM CaMbIM AaCTCH B03M0>KH0CTb nnyi roro, HTOöbi co3Aajin ceöe >icHyio KapTimy 06 yBejwMCHIUI 3arp«3HCHH0CTII B XOAt* HCn0Jlb30BaHlI5I aTOMHOÍI aHeprHH AJIH MiipHbix uejieií, AaJiee MTOÖH BbiHCHiiTb HX HCTOMHHKH 11 MeTOAbI ÖOpbGbI C HHMH. 3. KoHTpojib BOA MO>KHO NPOBOAIITB B Tpex uiarax B 3aBHCHM0CTH OT CTeneHH 3arpH3HCHH0CTH : а) OnpeAt'JieHiie nojiHoií paAiioaKTHBHOfí 3arpH3HeHHOCTH B TOM CJlYHae, eCJlII COBMeCTHaíI BejIllMHHa 3arp3HeHH0cni He npeBbimacT Ty AonycTiiMy 10 npeAeJibHyio BeJiHMiiny, K0T0pa>i y>Ke HBJUICTCH onacHoií p,nsi Heji0BeqecK0r0 opraHH3Ma. б) OTAeAbHoe KanecTBeHiioe n KOjiimecTBeHHoe H3MepeHiie n3Jiyiaiomiix MaTepiiajiOB, HaxoAHmiixcfl B BOAe. e) MCCJlCAOBaHHC <J)H3HK0-XHMHHeCK0r0 COCTO$IH11>I npOAyKTOB ACJICHIIH ílAPa, HaXOAÍlIHIIXCH B BOAe. 4. B TeneHiie npoiiuibix jier HccjieAOBajiHCb 58 BOAOTOKOB BeHrpHH. Pe3yjibTaTi»i npoBeAeniibix iiccjieAOBaHIlfl n01<a3ajlH, MTO aKTHBHOCTb nOBepXHOCTllblX BOA BeHrpiiH iiaxoAiiTCji Hiittce .MaKCHMajibHO AonycKaeMOÍÍ BejIMMHHbl, KOTOpaíI AaeTCfl B MOKAyHapOAHblX H OTCHCCTBGHHbix CTaHAapTax A™ H3jiyiaiomiix MarepnaJIOB HeH3Becraoro cocraija. 5. npoBOAHJiiici. nccjieAOBami>i Ha BydaneuímcKOM ynacrriKe jjyHan AJW TOTO, MTOÖIJ ONPEAEJIHTB xapai<Tep H3MeHeilII>l paAHOaKTIIBHOCTlI BOA BO BpeMC'Hll B A^HHOM nyHKTe B3HTHH npoö H cyinecTByeT-JUI KAI<A>i-Hii6yAb CBH3I> MewAy pacxoAOM BOAI>I peKii H paAHoai<THBHOCTBIO (tfiue. 2., maÖA. 2.). HccjiCAOBaHiiíi noKa3biBaioT, HTO npii 6ojibiuoM HHTEPBAJIE CBH3B MewAV pacxoAOM BOAW pei<n n KOJiiiHccTBOM n3JiyMaiomiix MaTepiiajiOB ne cyinecTByeT. B OTAejibHbix cjiynaíix naöjnoAaeTCH, MTO paAHoaKTHBHOCTb peMHOii BOAbi BHyTpii HeSojibuioro nepHOAa BpeMeHH yMeHbuiiuiacb B 3aBiiciiM0CTH OT YBEJIIMEHMH pacxoAa BOAbi II yBejiimHjiacb npH yMeHbineHHH pacxoAa. MOH<HO npeAnonaraTb, MTO B nocAeAHeM cjiy

iiae i<poMe pacxoAa HC H3MEHHJIIICB APYRUE (Jiai-cTopbi, BJNIHIOMHE Ha 3arp>i3HeHH0CTb, MTO KOHCMHO B 6ojiee AJiHTCjibiiOM nepiiOAe ne HMeeT MecTa. Methods for Radioaktive Water l'ollution Control By K. Darab (Mrs) 1. On aceount of utilizing fission reaetion over a wider scientific and technical field, radioactivo pollution of the waters displays a rising tendeney all the world over in reeent years. Consequently the determination of radioactive pollution of waters and ehecking the degreo of eontamination of the same, eonstitutes a new task for seientists.