Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
3. szám - Darab Katalin: A vizek radioaktív szennyeződésének ellenőrzése és az ellenőrzés módszerei - Hozzászól: Papp Szilárd
272 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Darab K.: A radioaktív szennyeződések ellenőrzése esetében az ivóvízben a radioaktív anyagok maximális koncentrációját 0,1 |U,/xC/ml-ben állapítja meg, míg az utóbbi csoportnál ennek csupán tizedét, tehát 0,1 /i/xC/ml-t tart megengedhetőnek. A határértékek túllépése esetén szükségesnek tartják a radioaktív anyagok részletes mennyiségi és minőségi meghatározását. Ez történhet a különböző elemek kémiai elválasztása és a leválasztott anyagok aktivitásának mérése utján [2,3j. Gamma sugárzó anyagok esetében jól alkalmazható a y spektrométer [5], mely a gamma sugárzó anyagokat sugárzási energiájuk alapján felbontja és a különböző sugárzási energiájú részecskék minőségi és mennyiségi meghatározását lehetővé teszi. Az 1. táblázatban a fontosabb hasa1. táblázat Hamum sugárzó hasadás! termékek TÜ6A. 1. ílpodyKrubi öeAenun IÜMMÜ u3AynumeA!i [a] BpeMH nojiypacnaaa, [b] 3Heprna raMMbi Table 1. Oamma radiating f ission products [aj half-time, [b] gamma energy Felezési idő Gamma energia [a] [b] keV Zr 95 65 d 757 Nb 95 35 d 768 Ru 103 40 d 495 Ru 106 1,0 a 516 I 131 8 d 364 Ca 137 27 a 662 Ba 140 13 d 165,540 La 140 40 h 490,1600 Ce 141 33 d 140 Ce 144 285 d 134 dási termékek felezési idejét és y sugárenergiáját tüntettük fel, míg az 1. ábra valamely felszíni víz tipikus gammaspektrumát mutatja. Az elemzés a bécsi Egyetem Szervetlen és Fizikai-kémiai Intézetének radio-kémiai osztályán készült [5] A spektrumból látható, hogy a vizsgált víz jelentős mennyiségben tartalmaz Ce 141 és Ce 144-t majd ezután a Ruthenium 103 és Rhodium 106, valamint a Zirkonium 95, Nióbium 95 következik. A víz összes aktivitása már meghaladja azt a határt, amely még maximálisan engedélyezhető. Azonban a kimutatott alkatrészek koncentrációja külön-külön alatta van ezen alkatrészekre előírt határértéknek, mely például Zr 95 -f- Nb 95 esetében 60 /x/xC/ml, tehát viszonylag igen magas érték. A hasadási termékek mozgása és felhalmozódása szempontjából fontos ismernünk azt is, hogy ezen termékek milyen formában találhatók az esővízben, felszíni vizekben. Habarshi és Schönfeld fl] kombinált szűréssel és ioncserélő gyantákon különböző oldószerrel végeztek vizsgálatokat, vizekben a hasadási termékek fizika-kémiai állapotának identifikálására: a. Vízben oldhatatlan csak cc HCl-ban oldható rész. Ez az összes y aktivitás mintegy kétharmada volt esővízben. b. Ionformában volt az összes y aktivitás 30%-a. A hasadási termékeknek ez a része igen nagyrészben adszorbeálva volt a vízben levő szilárd részecskéken. 1000 M 1. ábra. Duna-víz szárazmaradékának jellemző gammaspektruma (Liebseher, K. és Schönfeld, T. nyomán) 0ue. 1. XapaKinepubiü crteump ZÜMMU cyxoeo ocmamKa AynaücKOü eodbi (no CAedaM K. Jluömep u T. lllentpeAbd) Fig. 1. Characterístic gamma spectrum of the dry residue of the Danube River ( After K. Liebseher and T. Schönfeld) c. Kolloid állapotú anyagoktól származott végül a y sugárzásnak mintegy 3%-a. Tehát mint láttuk, a vizek radioaktivitásának vizsgálatát a következő három fokozatra oszthatjuk : 1. A vizek összes radioaktivitásának meghatározása. 2. A sugárzó anyagok minőségi és mennyiségi meghatározása. 3. Radioaktív anyagok fiziko-kémiai állapotának megállapítása. Néhány vizsgálati eredmény a hazai vízfolyások radioktív szennyezettségének mértékéről Vizsgálatainkat természetesen első lépésként felszíni vizeink összes radioaktivitásúnak meghatározzásával kezdtük meg. A vizek alacsony radioaktivitása szükségessé teszi megfelelő érzékeny mérési módszerek bevezetését, s az összes beütés és a háttér közötti viszonyszám kedvező kialakítását. Ezt első lépésként megfelelő, kedvező geometriájú csőtípus alkalmazásával a meghatározáshoz vett víz mennyiségének növelésével igyekeztünk biztosítani. A meghatározás menete a következő volt: 1 1 vizet néhány ml 25%-os sósavval, az aktivitást hordozó fémsók hidrolízisének elkerülése és a bepárlási veszteség csökkentése érdekében savanyítottuk. A mintákat porcelántálban majdnem szárazra pároljuk és a néhány ml-re koncentrált mintát 3 cm átmérőjű tálkába öblítjük át 1%-os sósavval, majd szárazra pároljuk. A maradék aktivitását 5 cm ólomárnyékolású mérőtoronyban végablakos GM csővel mértük. Klein [4] javaslatára mérési standardként káliumsót alkalmaztunk. Ez meghatározott arányban tartalmaz K 4 0-es izotópot. Előnye a módszernek, hogy meghatározva a vizek káliumtartalmát, ezt átszámít-
