Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
3. szám - Sebestyén Olga: Élővizek biológiája
256 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Élővizek biológiája x I»R. SEBESTYÉN OLOA hidrobiológus, a MTA Tihanyi Biológiai Kutató Intézet osztályvezetője flp. 0. UiEBELUTEH rHApoőHOJior, HaMüjibHHK OTAeJia EnoJiorwMecKoro HccJieAOBaTe^bCKoro HHCTHTYTa AKafleMMH Hayn BHP (TnxaHb) MISS l>lt. 0. SEBEST VÉN Hydrobiologist, Department Head, Biological Kesearch Institute of the Hungárián Aeademy of Sciences at Tihany A tanulmány rámutat fontos biológiai tényekre és felismerésekre, melyek biológiai szemlélet alakításához segítenek. Ennek érvényesülése bármilyen „vizes" probléma megvizsgálásában, a víznek különféle célra szolgáló minősítésében szükséges. Vannak bizonyos alapvető tények és felismerések, melyek érthetővé teszik azt, hogy a víznek mint ásványnak bárminő hasznosításában, különféle célra szolgáló vizsgálatában a biológiai szemlélet érvényesülése szükséges. Ilyenek: a) az élethez a víz nélkülözhetetlen; b) a víz életközeg; c) ahol víz van, élet is van; d) a víz környezetet nyújt élővilágának; e) az élővilág és környezet kölcsönösen hat egymásra, egymást fenntartja, alakítja, az előzőben végbemenő változás maga után von környezeti változást és viszont; f) a szervezet elpusztulva is, egészben vagy töredékeiben, mint bomló szervesanyag, tovább is részt vesz a környezetalakításban, és kihat az élet menetére; g) az anyag körforgalmában — általában s a vízi élet korlátain belül is — biotikus és abiotikus folyamatok sokrétűen egybefonódnak, bonyolult rendszerré szövődnek össze; h) emberi beavatkozás, szándékos vagy anélkül való, a vízi élet törvényszerűségeit nem ismerő ember elé szinte megoldhatatlan feladatokat támaszt, vagy pedig munkáját lényegesen visszaveti, mert beavatkozásának előre elképzelt következményét nem várhatja biztonsággal. Vegyük sorra a pontokat a) A víz nélkülözhetetlen az élethez A protoplazmában végbemenő vegyi folyamatok ui. vízhez kötöttek. A szervezetek víztartalma igen tág határok között mozog, s elérhet, éppen vízi szervezeteken, 99%-ot is (Salpák, bordásmedúzák, molluskák). b) A víz életközeg Ebben a vonatkozásban a víznek oly tulajdonságait kell kiemelnünk, melyek a vízi életre sajátságosak, és nem jellemzői a szárazföldi életnek. A bioszféra szárazföldi részének életközege ugyanis tulajdonképpen a levegő, tehát egy gáznemű anyag, melyben élőlények — talán egyes baktériumokat kivéve •— legfentebb átmenetileg tartózkodnak. Mikroszervezetek nyugalmi állapota, továbbá termések, spórák, magvak stb. alkalmasak egyes fajok szél útján való terjeszkedésére. A légáramlat útján való közlekedés passzív folyamat, de van limnobiológiai jelentősége is (pl. újonnan keletkezett víztározók benépesítése, a belvízi élővilág kozmopolita jellege). Aktív közlekedésre, amely ugyancsak ideiglenes tartózkodás, a repülő és vitorlázó élőlények: madarak, rovarok, bizonyos halak és emlősök használják ki a légkört. Mindezektől eltekintve a szárazföldi élet alzathoz kötött. A vizekben is van elhelyezkedésre, helyváltoztatásra alkalmas alzat, melyet az élővilág egy része hamarosan kihasznál. Az alzat értékes a vízi életben. Műtárgyak felületének élőbevonata gondot jelent a vízi közlekedésben, vízzel érintkező létesítmények üzemeltetésében. De az alzat nélküli élet a vízi életnek sajátos formája. A háromdimenziós víztömeg, melyben alzat nincsen, mindig benépesedett, és a vízben mint alzat nélküli életközegben való állandó tartózkodás vízi lények kizárólagos sajátsága. A víz sűrűségénél fogva alkalmas az ún. limnológiai értelemben vett lebegésre, mert a vízi szervezetek fajsúlya és életközegük fajsúlya között általában igen csekély a különbség. Ennek- a különbségnek legyőzése mégis szükséges, és azt látjuk, hogy ez a probléma változatos és mondhatnók elmés módokon van megoldva: részben fajsúly-csökkentő vagy alakbeli megoldás (olaj felhalmozódás, testfüggelékek stb.), részben passzív vagy aktív mozgással. A passzív mozgásra példa a turbulens áramlások felfogására alkalmas lemezszerűen lapított alak, utóbbira — az úszás mellett — aktív mozgás és passzív süllyedés szapora váltakozásából eredő ,,lebegés" az alzat nélküli víztömegben. A lebegéssel kapcsolatban meg kell említenem azt is, hogy élettelen részecskék is lebegnek a vízben. Ez azért fontos, mert ezek is táplálékot jelentenek apróságfaló állatok számára, az áramló víz lebegtetett hordalékának szerves elemeihez hasonlóan. A vízben lebegő és az áramló vízzel szállított kis nagyságrendű részecskék trofikus jelentőségét a vízi életben már régen felismerték, és a gyakorlatban hasznosították is. Amikor a század elején angliai vízművekben megtelepedett állatok — mohaállatok és szivacsok — üzemzavart idéztek elő, a probléma megvizsgálásában résztvevő biológusok a bejutó víz homokrétegen való megszűrését javasolták, azzal az elgondolással, hogy az eltömődést okozó állatokat ezáltal kiéheztetik. A helyes meggondolás megvalósítása meg is hozta a kívánt eredményt [1, 4J. A vízről mint életközegről volt szó. A lényeget két mondatba foglalhatjuk:
