Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Szebellédy L.-né: Vizeink mezőgazdasági felhasználhatósága Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. 255 The effect of irrigation on soils can be studied in two processes in the course of irrigations practiced in Hungary. 1. The actual or direct effect of irrigation. This process is characterized by the fact of securing better water and nutrient supply to vegetation in the year of irrigation. 2. The indirect effect of irrigation can be studied in the course of several years only and is aimed at the determination of the increase in the productivity of land influenced by irrigation performed during a longer period of time. In connection with the latter, four processes may be observed in Hungary: a) The physical and water household properties of the soil undergo changes on account of irrigation. b) Secondary water-logging of soils is encountered frequently following excess irrigation. c) On account of the intereffect between soil, irrigation water and groundwaters, secondary salination of soils in Hungary presents itself in manifold way and shapes. d) Following tho application of excess irrigation water and the increased anaerob conditions, the degradation of soils takes place, influencing adversely the fertility of lands. The fertility of soils in Hungary is not influenced disadvantageously by the irrigation proper, but by it.s obsolete methods. Felszíni vízfolyásaink sugárszennyezettségének vizsgálata a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet III. Vízminőségi Osztálya 1958. év folyamán kezdte meg a felszíni vizek aktivitásának rendszeres mérését. A vízfolyásokba kerülő légköri ill. egyéb szennyvízeredetű sugárzók jelenlevő mennyiségének jellemzése a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően béta aktivitás mérés alapján történik. A sugárzók rendkívül kis koncentrációja következtében a vízmintákat savanyítás után betöményítéssel „dúsítjuk", majd a száraz maradékot végablakos Geiger—Müller-csővel és megfelelő elektronikus számlálóval határozzuk meg a sugárzóanyagok bomlása folyamán keletkező elemi részecskék számát, ill. ebből a hasadó anyag töménységét. Összehasonlító standardként. UX

2-t, ill. RaE-t alkalmazunk. Felszíni vízfolyásaink ez idő szerinti aktivitásának átlag mintegy 30%-a a jelenlevő kálium vegyületek K

4

0 tartalmából ered, ezért méréseinket minden minta esetében kiegészítjük a káliumtartalom meghatározásával. Rendszeres méréseink az ország valamennyi — a vízhasznosítások célját szolgáló — vízfolyás ellenőrzésére kiterjednek. A mintavételek gyakoriságát és számát is a felhasználás mértéke határozza meg. Eddigi vizsgálataink alapján átlagosan 0,19 • 10' /xC/ml szintű a természetes, ill. szennyezés eredetű sugárzóanyagok összes mennyisége. Tájékoztatóul közöljük, hogy a nemzetközi és a magyar szabványok ivóvíz és ismeretlen izotop elegy esetében 1,0 • 107 /xCml-ben jelölik meg a megengedhető határértéket. Intézetünk tématerve méréstechnikánk további fejlesztését írja elő. Ennek keretében jelenleg a seintillációs és a gázáramlásos észlelőberendezésekkel kísérletezünk. Távolabbi törekvéseink célja a szennyezők egyedi azonosításának megoldása. Bártfai Szabó László A víz rendellenes anyagi tulajdonságainak fizikai magyarázata Ismeretes, hogy a víznek számos olyan fizikai tulajdonsága van, amely lényegesen eltér más anyagokétól, sőt gyakran éppen ellentétben áll a többi anyagok általános viselkedésével. Első helyen állnak ezek közül: rendellenes hőtágtdása a +4 C° alatti hőmérsékleteken; gázoldóképességének csökkenése a hőmérséklet emelkedésekor (a többi anyagoké növekedik): belső súrlódásának hőmérsékleti együtthatója negatív, a hangenergiát abnormálisan nagy mértékben nyeli el; dielektromos állandója feltűnően nagy. A víznek ezek a rendellenes sajátságai a régebbi idők fizikusait csodálkozással töltötték el. Magyarázatukra sokáig nem volt lehetőség. Az utóbbi években azonban fény derült a víz fizikájának ezekre a rejtélyeire. Fokozatosan kitűnt, hogy mindezek a rendellenességek közös anyagszerkezeti forrásból fakadnak. Mind annak a következményei, hogy a folyékony vízben a molekulák nincsenek szorosan egymás mellé zsúfolva, mert ezt megakadályozza egy finomszerkezet jelenléte, amely tetraéderesen elrendezett hidrogén-kötésekből áll. Ennek a magyarázatnak a helyességét erősen alátámasztják S. D. Hamrnan kutatásai. Ez a szerző a Royal Australian Chemical Institute múltévi november folyamán Victoriában rendezett hidrológiai szimpóziumán kísérleti bizonyítékokat mutatott be arra nézve, hogy a nyomás fokozatos növelésekor a víz rendellenes tulajdonságai csökkennek és 2000 atmoszféra feletti nyomáson egészen el is tűnnek. Dr. Aujeszky László Lázbérei tározó A Borsodi Regionális Vízmű (BRV) által kiszolgált terület nyugati szélén van a vízellátó rendszer legfontosabb víztermelő telepe. Ez az ún. BRV III. Vízmű három részből áll: Lácbérci-tározó, Víztisztítómű és Lázbérc—Vadna csővezeték a vadnai szivattyúházzal. A BRV III. Vízmű átlagosan 20 200 nv'/nap, csúcsidőszakban 25 300 m

3/nap ivóvizet termel. A termelésnek kereken 60%-a a kazincbarcikai térségnek, 40%-a az ózdi térségnek jut. A következőkben röviden ismertetjük a BRV III. Vízmű alapját képező Lázbérci tározót. A Lázbérci-tározó a Sajó-folyóba torkolló Bánpatak vizét hasznosítja. A Bán-patak a Bükkhegység északi lejtőjén ered. Dédestapolcsány község alatt egyesül a Csernely-patakkal. Az összefolyás alatt kb. 1 km-re épül a Lázbérci-völgyzárógát. A völgyzárógát kb. 20 m magas 250 m hosszú földgát. A gátba kereken 220 000 m

3 agyagot építenek be. Az árapasztás 100 m

3/sec vízemésztésű surrantóval történik. Az ún. „üzemi műtárgy" a jobbparti bekötés alatt hegyben vezetett alagúton át biztosítja a Víztisztítómű ivóvíz-, továbbá a Bán-patak és Sajó folyó részére lebocsájtandó élővíz kivitelét. A műtárgyakhoz mintegy 10 000 m

3 vasbetont használnak fel. A völgyzárógát által létesített Y-alakú tó egyik ága Dédestapolcsányig, a másik ága Uppony községig ér. A magas hegyekkel övezett tó hazánk egyik természeti szépsége lesz. A tározott víz térfogata 5,5 millió m

3, a tó felülete 0,8 km

2. Az elöntés miatt kb. 7 km hosszú ú j utat kell építeni a meredek hegyoldalakon, igen nehéz műszaki körülmények között. Az építkezéshez a felvonulás 1961 őszén indul meg. A tervek szerint a főbb létesítmények 1902—65 között készülnek el. 1965 végére meg kell kezdeni a tározó feltöltését. A völgyzárógát költsége műtárgyakkal együtt kb 60 millió Ft. A különféle járulékos költségek kb. ugyanennyibe kerülnek. Krempels Tibor