Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Szebellédy Lászlóné: Vizeink minősége a mezőgazdasági felhasználhatóság szempontjából - Hozzászól: Donászy Ernő, Szabolcs István

Szebellédy L.-né: Vizeink mezőgazdasági felhasználhatósága Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. 253 vizsgálata és a megfelelő intézkedések megtétele igen jó eredményekkel járt. A haltáplálékszervezetek mennyiségi és minőségi viszonyai igen kedvezően alakultak. 2. A halastavakban tározott vizek minősége a tiszántúli térségben A Nyugati- és Keleti-főcsatornából Tiszavízzel feltöltött tavakban a tározás időtartamától függően jelentős mértékben megnövekszik a sókoncentráció. Ez azonban a hortobágyi térségben nem ér el olyan értéket, ami haltenyésztési szempontból káros lenne. Sokkal hátrányosabb a víz oly módon történő forgatása, hogy a tavak nem kapnak minden évben friss tápvizet, hanem egyik évről a másikra ugyanabban a tórendszerben marad esetleg többéves víz is. Ennek következtében a víz a szükséges tápanyagokban egyre szegényebbé válik és kedvezőtlen eltolódás következik be a vízben oldott ásványi anyagok arányában; a kalcium-ion a magnézium- és nátrium-ion mellett igen erősen lecsökken. 3. A Balaton körüli szennyvizek tisztítása halastavakban Országos viszonylatban előtérbe került a házi szennyvizek biológiai tisztításában a halastavas szennyvíztisztítás bevezetése mindenütt, ahol erre a lehetőség megvan. így a Balaton körüli települések esetében is. A felszíni vizek minőségét annyiban érinti ez a megoldás a Balaton esetében, amennyiben a halastavak lecsapolt vizének a Balatonba történő visszavezetése esetén nem küszöböljük ki teljesen az eutrofizálódás veszélyét. A halastavakból igen gazdag algavegetáció, sokszor vízvirágzás állapotában levő víz juthat a Balatonba. így a halastavakban tervezett szennyvíztisztítás nem küszöböli ki azt a vezélyt, amit el akarunk kerülni. Ezért ezt a megoldást a Balaton vonatkozásában igen sokoldalúan meg kell még vitatnunk. * KaMecTBOM noBepxnocTHbix BOA BeHrpHH CHJII.HO AATPONIBACTCM PUÖOBOACTBO B NPYAAX npoMbiuuieHHbix paííoHüB 3aflyHaiici<0H TeppiiropuH. B CTaTbe conocTaBJIHIOTOI np0H3B0flCTBCHHbie pe3yjIbTaTbI pblÖOBOAieCKHX npyflOB, nHTaeiwbix na KaHaJia Ha/iop, npHHHMaioinero CTOHHi.ie BOÁM npoMbiinjieHHoro paííoHa CpeAHero 3aAvHan, c pe3yjibTaraMii MeHee 3arp>i3HeHHbix npyAOB. Ha 3aTiiccancK0H TeppiiTopiiH B PBIŐOBOAIECKHX NPYAAX BbI3bIBaeTC>l yBejIHMOHHC KOHUeHTpaUHH COJIEIÍ BCJICACTBHC noriaAaHHH niiTaTejibHoií BOAU Ha cojiHiaKOBbie HOMBbl HH3MCHH0CTH. ŰAHaKO 3T0 HBJ1CHHC He 03HaMaeT BpCAHOC BJIHHHHC Ha pblÖOBOACTBO. 0HHCTK3 CTOMHblX BOA B pbiö JBOA^ECK-HX NPYAAX, pacnojiaraiomnxc>i BAOJIB BajiaTOna, BeAeT 3a coöon Ty onacnocTb, MTO ecjin BOAa H3 pbiÖHbix NPYAOB OTBOAHTCH B 03ep0 BajiaTOH, TO TEM ca.MbiM Bbi3biBaerc5i 3BTpoi})ii3ann5i ero. * Fish breeding in ponds, especially in the industrial area of tlie Transdanubian lands is gravely influenced by the quality of surface waters. The paper compares the yield of the fish ponds fed from the Nádor Canal conveying the waste waters originating from the industrial areas of the Central Transdanubian territory with those found in ponds on the more or less contaminated streches. The water reaching the saline soils of the Trans-Tisza area results in an increased salt concentration in the fish ponds situated in that area, which, howover is not disadvantageous to pisciculture. Sewage treatment in settlements along the shores of Laké Balaton involves the danger, that in case the water of fish ponds is led into the laké, the eutrophizSation of the laké will be promoted. DR. SZABOLCS ISTVÁN oki. vegyész, a MTA Agrokémiai Kutató Intézet igazgatója flp. H. CAB0J14 AOTop XHMHHecKHX HayK, AiipeKTop ArpoxHMH^ecKoro HCCiieflOBare.'ibCKoro HHCTHTyTa Ai<a;teMHH HayK BHP l>R. I. SZABOLCS, B. Chem. Sc., Direetor, Kesearch Institute of Agrochemistry of the Hungárián Academy of Sciences Az öntözés a növények fejlődésére gyakorolt kedvező hatását a talajon keresztül fejti ki, tehát midőn az öntözésnek mezőgazdasági kiaknázásáról van szó, semmiképp sem hagyható figyelmen kívül az öntözővíznek és általában az öntözésnek a talajra és annak termékenységére gyakorolt hatása. Az öntözésnek a talaj termékenységére gyakorolt befolyása egy közvetlen és egy közvetett hatásra bontható. A közvetlen hatás abban nyilvánul meg, hogy az öntözési időszakban a talajnak jobb vízellátását biztosítjuk, ezáltal a növények vízszükséglete, sőt ezzel kapcsolatban tápanyagszükséglete is fokozott mértékben nyer kielégítést. Ezt a hatást jobban ismerik, mint a másikat. Általában az öntözés hatását a mezőgazdaságban sokan szinte csak ebben látják. Sok tapasztalat bizonyítja azt, hogy a közvetlen hatáson kívül az öntözésnek bonyolultabb hatása is jelentkezik, melynek során az öntözés nemcsak az öntözési időszakban, hanem hosszú évek során oly nagymértékben befolyásolja a talaj termékenységét, hogy kedvező esetben az nagy arányban megnövekedhet, kedvezőtlen esetben viszont olyannyira csökken, hogy az öntözésre berendezett területeket emiatt a mezőgazdasági termelésből ki kell kapcsolni. Ilyen sajnálatos jelenségekkel ma már hazánkban is gyakran találkozhatunk. A tiszántúli öntöző rendszerekben végzett többéves vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a nagyüzemi öntözés ezen a vidéken négy alapvető folyamaton keresztül befolyásolja a talaj termékenységét. Ezek a folyamatok sokszor összefonódva jelennek meg a természetben, azonban célszerű őket külön-külön vizsgálni. A folyamatok a következők: 1. Az öntözés hatása a talajok fizikai és vízgazdálkodási sajátosságaira. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy a túlzott árasztásos öntözés, valamint az öntözési normák túllépése gyakran a