Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Szebellédy Lászlóné: Vizeink minősége a mezőgazdasági felhasználhatóság szempontjából - Hozzászól: Donászy Ernő, Szabolcs István

252 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Szebellédy L,.-né: Vizeink mezőgazdasági felhasználhatósága Hozzászólás dr. Szebellédy Lászlóné: „Vizeink minősége a mezőgazdasági felhasználhatóság szempontjából" c. előadásához PeueH3H« K flOKJia/iy flp. Jlacjiorte CeöejuieflH: „KanecTBO BOA B BeHrpnn c TOHKH 3peHHH ee ncnoji3yeMOCTH B CeJIbCKOM X03flÍÍCTBe." Diseussion oi the paper "The Quality o! Water in Hungary írom the Point oí Vievv ol' Agricultural Usability" presented by Dr. L. Szebellédy (Mis). DR. DO NÍSZY KIt\íí oki. vegyész, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet osztályvezetője £(p. 3. flOHACH HH>K.-XMMHK, nan. oTfleJia rocyflapCTBeHnoro HHCTMTyTa no ncnbiTannio KaqeCTBa c/x-x npoflyKTOB DR. E. DONiHZY, B. Cheni. Sc., Department Head, National Instltute for Agricultural Quality Testing A vízminőség kérdését a tógazdasági halastavak vízellátása szempontjából Magyarország jelenlegi viszonyai között a következő szempontokból nézhetjük: 1. A tógazdasági halastavak feltöltése szenynyezett vízzel a dunántúli iparvidéken. 2. A halastavakban tározott vizek minősége a tiszántúli térségben. 3. A Balaton körüli szennyvizek tisztítása halastavakban. 1. A tógazdasági halastavak feltöltése szennyezett vizekkel a dunántúli iparvidéken A dunántúli iparvidék vízfolyásainak állapotával Szebellédy Lászlóné részletesen foglalkozott. Vizsgáljuk meg a következőkben a szennyezettség kihatásait néhány dunántúli halgazdaságban. A Fej érmegyei Halgazdaság Nádor-csatornából feltöltött tavainak vizsgálata meggyőzött bennünket arról, hogy milyen nagyfokú a halastavak öntisztító képessége. 1954. év óta a középdunántúli iparvidék szennyvízkezelésében lényeges javulás történt, és ezért az utóbbi években a Nádor-csatornából táplált halastavakban ritkábban jelentkezett halpusztulás. A meglevő gondok még nem oldódtak meg teljesen. Az ízrontó anyagok a halhús ízének minőségi leromlását eredményezték. A meg nem felelő vízminőség 1959-ben a nagylángi üzemegységben a Nádor-csatornából táplált szabadbattyáni és nagylángi tavakban több hónapig tartó Mikrocystis virágzást eredményezett. 1960-ban a szabadbattyáni tavakat már a Malom-csatorna vizével töltötték fel: a Mikrocystis vízvirágzás ezekben a tavakban elmaradt. A nagylángiakban azonban 1960-ban is megmaradt. A hosszan tartó Mikrocystis vízvirágzása maga is ízrontó hatású, e kékalgák váladéka ezenfelül toxikus hatást is fejt ki más vízi szervezetekre. A nagylángi üzemegység Nádor-csatornából táplált csóri, szabadbattyáni és nagylángi tavait a csatorna szennyezettebb szakaszáról töltötték fel, mint a délebbre eső sárvízi üzemegység tavait. Ez a különbség kihatott a víz hasznosítható széndioxidtartalmára, az iszap szervesanyagtartalmára, a természetes haltáplálék mennyiségi és minőségi összetételére, továbbá a természetes hozam alakulására. Az 1. táblázat részletesen megadja a különbségeket. A nagylángi üzemegység 388 kh területű tavain 343,8 q halhússal volt kevesebb az összes hozam, mint a sárvízi üzemegységben ugyanakkora 1. táblázat Áttekints láblázat a t'cjérmegyei Halgazdaság két üzemegységének limiiológiai és termelési viszonyairól az I959. évben (0>1111 Vizélettanl Osztályának vizsgálatai alapján) 0ii2. 1. Ceodnan maőAuifa no AUMH0A02UiecK0MV u npou3eodcmeeunoMy PEYICUMÜM deyx omdeAenuü PU6H020 XO3nűcmea oáAacmu 0eűep 3a 1959 20d (na 0CH0BaHHH HCCJTeaoBaiiMtí, npoBeaeHHbix rHApoÖMOjiorHMecKHM OTAe/iOM OMMM) Table 1. Limnological and production conditions of two plants of the Fejérmegyei Halgazdaság (Fishery Undertaking of the County Fejér) in 1959. Nagylángi tavak Sárvízi tavak Veszteség a nagylángi tavakban 1. Tavaszi planktonátlag [kg/kh] .. 271,6 1 443,1 —171,5 2. Júliusi planktonátlag [kg/kh] . .. 28.1,7 ' 823,8 —38,1 3. Augusztusi planktonátlag [kg/kh] 560,0* 417,0 * 4. Évi planktonátlag (márc.—• szept.) [kg/kh] 180,6 229,4 —39,8 5. Termelőképességindex (Maucha) R

2 Tavaszi 2,97 3,22 — 0,25 6. Termelőképességindex (Maucha) R

2 Nyári 3,26 3,72 — 0,46 7. IVrmelőképességindex (Maucha) R* Öszi 4,42 5,70 — 1,28 8. Iszap szervesanyag-tartalma a szárazanyag százaiékában 17,5 21,9 — 3,4 9. Természetes hozam átlag [kg/kh] 134,6 319,0 164,6 —30,0 10. összes hozam átlag [kg/kh] .... * Vízvirágzás 134,6 319,0 407,6 —88,6 tóteriiletet véve alapul, ami kereken 400 000 Ft veszteséget jelentett a halgazdaságnak. A tatai halgazdaságban a tatai Öreg-tó az Atalér szennyezett vize miatt egyrészt évről évre feliszapolódik, területéből veszít, másrészt az Atalérbe jutó szennyvizek miatt állandó veszélyben van a halállomány. 1960-ban hirtelen levonuló szennyvíztömeg miatt a 'telelőben levő halállományt csak a gyors beavatkozás mentette meg az elpusztulástól. A halhús íze leromlásának veszélye itt is fenyeget. A Tolna—Baranya megyei Halgazdaság pellérdi üzemegységének tavait a szennyezett Pécsi vízből töltik fel. A nagy ammónia- és sokszor fenoltartalmú szennyvíz gyakran veszélyezteti a halállományt, és károsan befolyásolja a halhús ízét. Egyébként 1960-ban az üzemegység vezetőinek széleskörű figyelme, a tavak vizének rendszeres