Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

1. szám - Weleff, D.–Kazaroff, K.–Mileff, W.: Rizstelepek időszakos öntözése

24 Hidrológiai Közlöny 1961. 1. sz. Rizstelepek időszakos öntözése W E L E F F. D. akadémikus*—K A Z A R 0 F F, K.»—M I L E F F, W.* I. Általános ismertetés A rizs egyik legelterjedtebb kultúrnövényünk. A legutóbbi adatok szerint a bevetett terület szempontjából harmadik helyen áll a búza és tengeri után. Terméshozamát tekintve, a második helyet foglalja el a búza után. A rizs a Bolgár Népköztársaságban is egyike a legelterjedtebb kultúrnövényeknek és nagy jelentőségű a népgazdaság számára. A rizstermesztés kezdetének időpontját nem ismerjük, a hagyomány és az irodalom szerint valószínű azonban, hogy a török hódoltság idejére tehető. A rizst a XIV. században Bulgária elfoglalásakor a törökök hozták be az országba és kezdték meg a termesztését. Először a Maritza, majd a Tundja, Mesta és Struma folyók völgyében, valamint a Szófia környéki síkságon. Mint ismeretes, a rizs erősen nedvességkedvelő, és így csak öntözés révén termelhető. A legelterjedtebb öntözési mód a rizs harmadik levelének megjelenésétől egészen a beérésig tartó állandó elárasztás. Ennél az öntözési módnál tehát a vízfelhasználás jelentős. Jelenlegi ismereteink szerint mintegy 20 000—100 000 m

3/ha között ingadozik, sőt erősen áteresztő talaj esetében még többre is tehető, ebből azonban a növények csak 4000—7000 m

3/ha-t használnak fel. A fölösleges víz az altalajba szivárogva felemeli a talajvíz szintjét, és így elmocsarasodást, szikesedést okoz nemcsak a rizstermesztéses területeken, hanem a környező, más növényfajtával telepített területeken is. A víz lefelé irányuló mozgása folyamán a felső talajrétegből kimossa a tápanyagokat és magával sodorja az alsó rétegekbe, olyan mélységbe, ahova már a növények gyökérzete nem ér le. Az aktív felső talajréteg fizikai és kémiai tulajdonságainak minőségi gyengülése olyan ütemben játszódik le, hogy néhány év után már csökken a termőképesség, és a talaj mezőgazdasági célokra majdnem használhatatlanná válik. Sok vidéken a talajminőség romlása olyan nagy mértékű, hogy a hozamok az első évben 6000—7000 k/haról 1200—1400 kg/ha-ra csökkennek, és a rizstermesztés gazdaságtalanná válik. Az árasztásos öntözési mód az előzőekben említett negatív tulajdonságai ellenére még mindig igen elterjedt. Mi ennek az oka ? A magyarázatot a következőkben összefoglalt feltevésekben kereshetjük : 1. A gyomosodás elleni küzdelem könnyebb. 2. A talajoldás töménysége kisebb és a növények tápanyagfelvétele egyszerűbb. 3. A rizsnövények gyökerei jobban fejlődnek. 4. A talajhőmérséklet és a talaj átlagos napi hőmérsékletének ingadozása kicsi, ami a rizskultúra fejlődését és növekedését kedvezően befolyásolja. * Bolgár Tud. Akad. Műszaki Tudományok Intézete. Szófia. 5. A vízfelület párolgása elősegíti a levegő nedvességtartalmának fokozódását, és ugyanakkor csökkenti a levegő szárazságát, amit a rizskultúra nehezen visel el. 6. Az állandó vízréteg olyan oxigénforrást jelent, ami nemcsak a növények, hanem a talajban lejátszódó biológiai folyamatok szempontjából is fontos. Ezeket a feltevéseket azonban sem a kísérleti területeken végzett megfigyelések, sem a gyakorlati tapasztalatok nem támasztják alá. Ez a tény, valamint a nagymértékű vízfelhasználás azt követeli, hogy másfajta öntözési módszereket is vizsgáljunk meg, olyanokat, amelyek megfelelnek a növényzet követelményeinek és ugyanakkor műszaki és vízgazdálkodási szempontból tökéletesebbnek és előnyösebbnek bizonyulnak. Ilyenfajta öntözés például az időszakos (nem állandó) elárasztás. Ez azonban még nem egészen feltárt módszer, és így alkalmazása még alig terjedt el. II. Rizsöntözés a Bolgár Népköztársaságban A rizstelepeket a Bolgár Népköztársaságban mindmáig állandó elárasztással öntözik, ami igen jelentős vízfelhasználással jár együtt. A legújabb kutatási eredmények szerint a felhasznált víz mennyisége közepes kötöttségű talajoknál 30 ezer m

3/ha-t, áteresztőbb talajok esetében és kedvezőtlen hidrogeológiai viszonyok mellett, mint például a dunai mélyenfekvő területeken 80 000— 100 000 m

3/ha-t is elérhet. Az országnak több mint 15 000 hektárnyi mezőgazdasági területén termesztenek rizst. Tegyük fel. hogy nem 100 000, hanem csak 30— 40 000 m

:

i vizet használnak fel egy hektár területen. Ez már több mint 500 000 000 m

3 vizet jelent évente. Ez a hihetetlenül nagy vízmennyiség a rizsföldeket és a velük szomszédos területeket mocsarakká változtatja, és elvonja az öntözési lehetőséget más értékes mezőgazdasági kultúráktól a meleg, száraz időszak alatt. Az öntözővíz mennyiségének 40%-os csökkentése kb. 200— 300 millió m

3 vízzel való gazdálkodást tesz lehetővé, amelyet azután 1 hektárra eső 3—4000 m

3 közepes vízadagolás mellett kb. 60 000 ha új, más terménnyel telepített területen lehet felhasználni. A jövőben a nagy öntözőrendszerek kiépítése, valamint a Maritza, Tundja, Jantra stb. és a Duna völgyében már meglevő rendszerek újjászervezése során a rizstermesztés továbbfejlesztésének jelentős növelése várható. Ez azt jelentené, hogy a jelenlegi öntözési módszer mellett további több százmillió m

3-nyi víz menne veszendőbe, és újabb többszázezer hektár mezőgazdasági terület mocsarasodna el. Mindezek a szempontok arra a törekvésre ösztönözték a Bolgár Tudományos Akadémia keretében működő Műszaki Tudományos Intézet