Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Bolberitz Károly: Felszíni vizeink minőségének szerepe az ipari vízgazdálkodásban - Hozzászól: Beregszászy Sándor, Csoport Dezső

236 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Bolberitz K.: Felszíni vizeink és az ipari vízgazdálkodás Az ipar vlzbeszerzése és vízfogyasztása (napi 1000 m 3-ekl>en) 2. táblázat Iparág A felhasznált víz származása Hűtővízként felhasznál va Iparág Felszíni víz Kútvíz Vásárolt víz Visszaforgatott víz Összesen Hűtővízként felhasznál va Bányászat 11.6 30,8 330,3 15.3 388,0 20,6 Kohászat 174,2 19,1 26.3 867.3 1086,9 952,3 Gépipar 5,3 38,8 84,3 66,4 193,8 103!,2 Energiaipar 3095,6 55,8 19,9 1966,0 5137,9 4897,8 Vegyipar 144,4 51,6 5(i,9179,9 430,8 316,8 Fonószövő ipar 46,9 29,9 29,7 9,4 115,9 14.3 Egyéb textilipar 0,3 2,5 5,3 0,1 8,2 0 Papíripar 53,7 7,9 5,6 166,3 233,4 0,4 Bőr-, cipőipar 9,6 •< " 3,9 4,6 1.1 19,2 5,7 Szeszipar 24,3 19,7 5,0 1 1,8 60,8 33,2 Cukoripar Htísipar* 230,4 28,6 1,0 1 59,6 419,6 122,6 Cukoripar Htísipar* 3,7 13,1 9,5 6,3 32,6 1 5,5 Konzervipar 18,6 21.4 5,6 2,5 48,1 23,8 Malomipar 0,8 6,3 0,8 0.1 8,0 0,8 Növényolajipar 2,8 2,6 6.1 16,2 27,7 24,8 Söripar 0,0 17,4 5,8 0,2 23,4 3,4 Tejipar 1,0 11,3 8,1 3,8 24,2 14,5 Egyéb élelmiszeripar 1,9 1 5,2 10,3 7,3 34,7 25,3 Cementgyártás 0,5 3,3 2.0 1,1 15,9 4,8 Egyéb építőanyagipar 1.2 4,2 8,2 1,0 14,6 2,6 Faipar 1,3 0,1 0,8 0,0 2.2 0,0 Összesen 3837,0 382,5 626,1 3482,3 8327,9 6582,4 A felszíni vizek ipari jelentőségének elbírálásához nagyon fontos annak ismerete, hogy az egyes iparágak által felhasznált felszíni vízből mennyit fordítottak hűtésre — mivel a hűtővizekkel szemben általában kisebbek a minőségi igények — és mennyit a különféle gyártásokhoz használt üzemi vizekre, melyeknél már minőségi követelmények is jelentkeznek. A 2. táblázatban rendelkezésünkre állnak az üzemekben hűtésre felhasznált teljes vízmennyiségek adatai. A közölt csoportosítás szerint feltehető, hogy az újból felhasznált, visszaforgatott vízmennyiség teljes egészében a hűtés céljait szolgálta, mert hiszen nálunk még csaknem kizárólag a hűtővizeket szokás visszaforgatni. Ha tehát levonjuk ezt a vízmennyiséget a teljes hűtővíz szükségletből, megkapjuk azt a vízmennyiséget, amit más vízforrásokból fordít az ipar hűtési célokra: részben a forgatott víz felfrissítésére, részben közvetlenül hűtésre. Hasonlóképpen nem követhetünk el lényeges hibát, ha feltételezzük, hogy ezt a hűtővizet az ipar elsősorban a felszíni vizekből nyeri. Ha tehát a más vízforrásokból, feltehetően hűtési célokra felhasznált vízmennyiséget teljes egészében a felhasznált felszíni vizekből vonjuk le, megkapjuk azokat a vízmennyiségeket, amelyet az egyes iparágak egyéb üzemi célpkra használnak fel a felszíni vizekből. Hangsúlyozni kívánom, hogy amennyiben hibát követünk is el ennél a becslésnél, az legfeljebb abban nyilvánul meg, hogy a ténylegesnél némileg kisebb értékeket kapunk. Iy módon becsülve a különféle üzemi célokra használt felszíni vízmennyiségeket azt látjuk, hogy a kohászat rapi 96 ezer m

3, a vegyipar csupán 16 ezer m

3, a cukoripar viszont 230 ezer m

3, a papíripar 54 ezer m

8, a textilipar 40 ezer m

3, a bőripar 5 ezer m

3, a szeszipar 3 ezer m 3 felszíni vizet fogyaszt. Összegezve és az előzőekben elmondottak alapján felfelé kerekítve az összeget, azt látjuk, hogy az igényesebb gyártási célokra iparunk a közelmúltban kereken napi félmillió köbméter felszíni vizet használt fel és ennek a mennyiségnek mintegy a kilencszeresét vette igénybe hűtési célokra. Ez volt a közelmúlt. Azóta az arány még jobban eltolódott a felszíni vízhasználat javára, és a fogyasztás tovább nőtt. Ezeknek az igényeknek kielégítésére kellett megépíteni a Pest-Déliipari vezetéket, a Mohács-Pécs távvezetéket, melyek dunavízzel látják el a felszíni víztől távolabb fekvő helyeket. A további igények céljára épül a Pest-Északi ipari vezeték és talán nem is a messze jövőben az Ipoly-salgótarjáni távvezeték. Újabb hőerőművünk épül a Tisza mellett, ugyanott nagy vízfogyasztású, korszerű vegyiművünk; éjiületanyaggyárunk és óriási hőerőművünk készül a Duna mellett. Mindezek az ipar felszíni vízfogyasztási hányadát még jobban növelni fogják. A vízminőség jelentősége és jellemzése A fejlődésnek ez az iránya természetes. Indokolja ezt a növekvő mennyiségi igény, de mind fokozottabb mértékben fog jelentkezni a minőségi igény is, elsősorban a technológiai célokra használt vizeknél és hovatovább a hűtővizeknél is. Az ipar minőségi igényei a felhasználásra kerülő vizekkel szemben igen különbözőek. Egyes felhasználások szinte semmiféle igényt nem támasztanak, mások viszont olyan magas igényeket, hogy csak mesterséges úton, vízkezeléssel lehet ezeknek megfelelő vizeket készíteni. Az egyes iparágak és ipari felhasználások különleges minőségi vízigényei a szakemberek előtt általában ismertek. Ennek ellenére egy jellegzetességre kívánom felhívni a figyelmet, amely ugyan mindannyiunk előtt ismert, de nem szoktak rámutatni erre, holott ennek igen nagy a jelentősége. E jellegzetesség abban áll, hogy az ipari igények a vízminőséggel szemben nem fejezhetők ki pontos számokkal, de többnyire még felső és alsó határértékekkel sem. Úgy is megfogalmazhatnánk ezt, hogy nincs olyan víz, melynél ne lehetne még