Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Bolberitz Károly: Felszíni vizeink minőségének szerepe az ipari vízgazdálkodásban - Hozzászól: Beregszászy Sándor, Csoport Dezső

Bolberitz K.: Felszíni vizeink és az ipari vízgazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. 235 Költség és változása bővítéskor olcsó, állandó olcsó, növekvő változó, erősen növekvő drága, növekvő igen drága, állandó drága, csökkenő Agresszív tulajdonság nem agresszív nem agresszív nem agresszív többé-kevésbé agresszív nem agresszív nem agresszív Színező anyagok (Fe, Mn) jelentéktelen gyakran vasas és niangános jelentéktelen erősen vasas lehet jelentéktelen jelentéktelen Keménység tt közepes keménységű igen kemény igen lágy közepes keménységű közepes keménységű M| Fizikai tulajdonság zavaros tiszta tiszta esetleg színes tiszta esetleg színes Higiéniai tulajdonság kissé szennyezett • tiszta (védőterülettel) ingadozó tiszta tiszta szennyezett (fertőtlenítve tiszta lehet) Hőmérséklet hideg, ingadozó hideg, állandó hideg, állandó melegebb, állandó állandó nem hideg, állandó Vízhozam állandósága tó: állandó, folyó: ingadozó | ingadozó • erősen ingadozó állandó állandó állandó Rendelkezésre álló mennyiség rendszerint bőséges rendszerint korlátolt korlátolt korlátolt nagyobb igénynél korlátolt bőséges N >> c <X> N cc Víz származása Felszíni víz (folyó, tó) Felső talajvíz (aknás kút) Karszt-víz (forrás stb.) Védett talajvíz (fúrt kút) Városi vízmű Városi, tisztított termelhető ki. Sőt visszabocsájtva az elhasznált vizeket a folyóba, a vízfolyás vize akár többszörösen is felhasználható, mint pl. a németországi Saale esetében, melynek vizét a közlések szerint az üzemek háromszor használják fel. Ha már most figyelembe vesszük, hogy mily nagymértékben fokozódik az ipar vízszükséglete, nyilvánvalóvá válik a felszíni vizek óriási jelentősége az ipar vízellátása terén. Az előbb elmondottak természetesen csak a nagy vízhozamú felszíni vizekre vonatkoznak. Olyan folyóknál, amelyek vízhozama a fogyasztás nagyságrendjének felel meg és az ezen felüli vízmennyiség biztosítására a víz tárolásáról kell gondoskodni felszíni tároló útján, ott ennek révén természetesen a víznyerési költségek ilyenkor ugrásszerűen nőnek. Mint az 1. táblázatból láthatjuk, nem növekednek a költségek akkor sem, ha az ipartelep városi vízművizet használ, mert itt csupán a víz közvetítéséről van szó. Akkor sem növekednek a költségek, ha az ipartelep szükségleteinek ellátását tisztított városi szennyvízzel biztosítjuk, amit az utóbbi években több nagy amerikai üzem vezetett be sikeresen. Az ipari vízellátásnak ez a módja nagy reményekkel kecsegtet és mutatja nálunk is a távolabbi jövőnek útját. Annyival is inkább kedvező ez a megoldás, mert mint az amerikai adatok mutatják, ennél a megoldásnál is a csökkenő költségek törvénye érvényesül, ugyanis a tisztított szennyvíz költsége annál kisebb, minél nagyobb teljesítőképességű tisztító berendezést építünk és üzemeltetünk, tehát minél nagyobb az ipartelep vízfogyasztása. Bár nálunk is megtörténtek a kez;dő lépések ebben az irányban (pécsújhelyi erőmű salakelszállítása), egyenlőre még mindig a folyóvizeket kell tekintenünk az ipari vízellátás fő forrásainak. Visszatükröződik ez a tényleges helyzetből is. A Vízügyi Főigazgatóság 1957. évben felvett adatai szerint iparunk — az energiaipart is beleértve — átlagosan napi 4840,4 ezer m

3 vizet fogyasztott. Ebből 3837 ezer m

3, azaz 79,5% volt felszíni víz, 383 ezerm

3,azaz 7,9% kútvíz. A felszíni vízfogyasztásban kiugró helyen természetesen az energiaipar áll, mely hűtővízként használ óriási mennyiségeket, napi 3096 ezer m

3-t. Az ipari termelőágak közül a legtöbb felszíni vizet a kohászat fogyasztja. A kohászat összes, napi 220 ezer m

3-es vízbeszerzéséből 79,2%-ot fedez felszíni vizekből és csupán 8,7%-ot kutakból. A vegyipar 252 ezer m

3-nyi vízbeszerzéséből 57,4% származik felszíni vizekből. Az egyéb nagyobb fogyasztók közül a napi frissvíz-igényből a cukoripar 88,6%-ot, a papíripar 80,0%-ot, a cementipar 63,3%-ot, a bőripar 53,0%-ot a szeszipar 49,5%-ot, végül a textilipar 44,0%-ot szerez be felszíni vizekből. A felsorolt, valamint a 2. táblázatban levő számokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ezek az ipartelepek teljes vízszükségletére vonatkoznak, tehát magukban foglalják a személyi szükséglet stb. céljára felhasznált vízmennyiséget is. A nagy vízfogyasztású iparágaknál azonban ez viszonylag csekély, ezért ezeknél az ebből eredő hiba elhanyagolható.