Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Varró István: Ivóvíznyerés felszíni vizeinkből - Hozzászól: Szakáll Kálmán

224 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Varró I.: Ivóvíznyerés felszíni vizeinkből optimum clarification effect, the treatment of the water is shown by a diagram (Fig. 1, curves I and II). In connection with the sterilization of waters, the execution of investigations by combined chlorine­ammonia dosing is suggested. Preservation of surface water quality The solution of water supply is endangered by waste waters of various industrial aud other origin. This situation should be prevented partly by adequate measures taken by the authorities, and partly by means of international agreements. The technology of indust­ries producing waste water should be supervised and in order to reduee the quantity of sewage the necessary modifications carried out. Recommendation 1. Since major rivers pass several countries, the purity of surface water is not of local interest, but of international concern. In the interests of elabo­rating unified principles and international standard specifications, the convening of a conference by an international body should be urged, at which the quantitative and qualitative chargeability of surface waters should be decised upon. 2. Determination and standardization of the quanti­tative and qualitative chargeability of inland watercourses. 3. Technological control of industrial plants produc­ing waste water (from the point of reducing the quantity of sewage) in the cause of protecting the water of native rivers. 4. The establishment of a water laboratory technology for the elaboration of drinking and industrial water treatment methods most suited to home conditions. 5. The more important localities where greater de­mand in the near future is expected and which can only be covered from treated water, should be indicated in the record for water resources. At these places the procuring of the prineipal data necessary for design should be made a start with, to obtain a longer observation period, since an economically and technically unobjectionable de­sign may be attained only in this manner. 6. Right-of-water licences should be supplemented by the hydrological and sanitary specifications of the surface water diverting sites. * — Hozzászólás Varró István: „Ivóvíznyerés íelszíni vizeinkből" c. előadásához PEUEH3HH K AOKJIAAY HuiTBaH Bappo : „NOJIYIEHHE NHTBEBOÍÍ BOflbi H3 NOBEPXHOCTHWX HCTOMHHKOB" Discussion oí the paper „Meeting the Demands o! Domestie Water Supply from Surface Waters" presented by I. Varró SZAKÁLL KÁLMÁN oki. gépészmérnök, a Mélyépítési Tervező Vállalat szakosztályvezetője K. CAKAJIJl HH>K.-MexailHK, HüMajlbHHK OTAeJia HHCTMTyTa no npoeKTHpOBaHHK) HH>KeHepHOrO CTpOHTeJlbCTBa k. SZAKÁLL mech. eng., Department Head, Design Office for Civil Engineering A népesség szaporodása, többmillió lakosú nagyvárosok keletkezése és a kultúrigények növe­kedése a vízellátási szakembereket világszerte mind nehezebb feladatok elé állítja. A feladatok megoldásával kapcsolatban az egész világon három határozottan felismerhető irányzat jelentkezik, éspedig : 1. A felszíni vizek felhasználásának mindnagyobb térhódítása. 2. Az olajvezetékekhez hasonlóan, víztávvezeté­kek építése. 3. A felszíni vizek felhasználásával kapcsolatban a szennyvíztisztítás jelentőségének a növe­kedése. Az első megállapítás, a felszíni vizek felhasz­nálásának a térhódítása úgyszólván magától érte­tődő folyamat, mert előbb-utóbb bebizonyosodik, hogy többmilliós nagyvárosokat talajvízzel ellátni lehetetlenség. Nagy reménység volt a csáposkutak megjelenése, melynek alkalmazása terén Magyar­ország úttörő szerepet töltött be, de az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy a helyzetet lényegesen ez sem változtatja meg. A felszíni vizek felhaszná­lásának gondolatához hozzá kell szokni, mert ez a kérdés külföldön, mind Keleten, mind Nyugaton már nem is képezi vita tárgyát. A Szovjetunió három legnagyobb városát, Moszkvát, Leningrádot és Kievet is felszíni vízből tisztított ívóvízzel lát­ják el és köztudomású, hogy Nyugaton is, — különösen Amerikában — már régóta bevett és elfogadott vízellátási módszer. Vízvezetékek építése is világjelenség. Ebben a vonatkozásban utalok az Egyesült Államok-beli Kolumbia távvezetékre, mely 800 km hosszú és 60 város vízellátását biztosítja, természetesen szin­tén felszíni vízből tisztított vízzel. A felszíni vizek felhasználásával kapcsolatban fokozott mértékben megnövekedett a szennyvíztisztítás jelentősége. A szakirodalomban mind gyakrabban jelennek meg tanulmányok arról, hogy háztartási szennyvizekből milyen kezelési technológiával lehetne az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet készíteni. Erre nálunk még nincs szükség, de a felszíni vizek felhasználása hazánkban is tért nyert. Tudjuk, hogy Budapest vízellátásánál is már igénybeveszik a felszíni vizet és utalok Pécs vízellátására, ahol több évtizede vajúdó elgondolás valósult meg, midőn a mohácsi távvezetéken az első Duna-víz megérkezett Pécsre. Csak az idősebb generáció emlékszik arra, hogy hány ankéton, kongresszuson, tudományos elő­adáson és értekezleten hangzott el az a megálla­pítás, hogy Pécs város vízellátását megnyugtatóan csak tisztított Duna-vízzel lehetne megoldani. Népi demokráciánk megvalósította ezt a több év­tizedes gondolatot. Alig egy évvel ezelőtt hangzott el a magyar rádióban a történelmi bejelentés, hogy az első Duna-víz megérkezett Pécsre. Egye­lőre csak a Pécsi Hőerőmű használja a Duna-vizet, de néhány hónap múlva várható a bejelentés, hogy Duna-vízből tisztított ivóvizet először kezdik be­táplálni Pécs város vízvezetéki hálózatába is.

Next

/
Thumbnails
Contents