Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
3. szám - Varró István: Ivóvíznyerés felszíni vizeinkből - Hozzászól: Szakáll Kálmán
218 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Varró I.: Ivóvíznyerés felszíni vizeinkből 3. táblázat A Tisza vizének minősége Tiszapalkonyánál 19.1T—1959. között Taő/i. 3. Kanecmeo dodu Tucca y TuccanaAKonn e 1957—59 zodax Table 3. Quality of the Tisza-water at Tiszapalkonya between the years 1957—1959 MiniÁtlag érték* mum mum Átlag érték* Víz hőfok 25,5 0,5 — C° PH 7,8 7,3 7,6 Összes száraz maradék . . 332,0 160,0 200.0 mg/L SÍD 18.0 7,5 10,0 mg/l Ca** 59,1 28,9 40,0 mg/L Mg» + 13,9 4,6 8,0 mg/l m. Lúgosság '. 3,36 1,64 2,20 MLN/LOHCL Összes keménység 11.45 5,24 7,0—8,5 nkf Karbonát keménység ... 0,40 4,59 5,5—0,5 nkf Állandó keménység .... 2,66 0,42 1,50 nkf Cl" 44,5 13,0 25,0 mg/L 35,0 mg/l S0.° 54,7 22,2 25,0 mg/L 35,0 mg/l O, fogyasztás 4.45 2,10 3,00 mg O/L NO" 7,4 0 3,6 mg/l sor nyom 0 gyenge ny. mg/l NHÍ 1,(50 0 0,20 mg/l Hordalék** 1714,0 13,10 50—200 mg/l * Az átlag érték nem a matematikai közép, hanem a vizsgálatok alkalmával tapasztalt leggyakoribb érték. ** Nagy árhullám levonulásakor a hordalék 3500 mg/l értéket is elér . , felelő. A legújabb értesülések alapján azonban számolni kell az esetenkénti fokozottabb szennyeződéssel, amely feltehetően az országhatáron kívül kerül a folyóba, ezért itt még alaposabb vizsgálatokra van szükség. A Bódva vízminőségi- adatai is hasznosítható víz jelenlétéről tanúskodnak, tehát a víz megfelelő kezelés mellett az ivóvízellátás szolgálatába bekapcsolható. A Bodrog vize a 2. táblázat vizsgálati adatai szerint összetételében vízbeszerzés céljára megfelelő minőségű lenne. Sajnos a folyó sok esetben ipari szennyvízzel fertőzve érkezik az országba. Ez a szennyezés gyakran olyan mérvű, hogy a halállományban is komoly pusztítást okoz. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet vizsgálatai szerint ilyen esetekben pl. az oxigén fogyasztási érték eléri a 210 mg/l-t. A folyó vizének fenol tartalma pedig eléri a 8,4 mg/l mennyiséget. Annak jellemzésére, hogy az ipari szennyezés milyen mértékben teszi tönkre felszíni vizeink minőségét, a Bodrogon kívül a Sajót célszerű megemlíteni. Ez a folyó a borsodi iparvidék igen jelentős folyója és sajnos, tulajdonképpen holtvíznek kell tekintenünk. Nemcsak igen szennyezetten érkezik hazánkba, hanem a vidék ipari üzemei azt még tovább szennyezik. A Sajó vize ipari célra is csak igen költséges kezelés után használható fel. s ez népgazdaságunknak évente sok millió forint többletkiadást jelent. (Ezt meg lehetne takarítani a szenynyezés csökkentésével.) Hogy csak két értéket mutassak be a vegyvizsgálati eredményekből, pl. 1959. őszén a folyó vizének oxigénfogyasztása 40—100 mg/l között váltakozott, fenoltartalma 1,62 mg/l volt. Az egyéb káros alkarészek értéke is igen nagy. (Részletesebben a Sajó vízminőségi problémájával azért nem foglalkozom, mivel ezzel kapcsolatban a Magyar Hidrológiai Társaságban már több előadás hangzott el.) A Sajó a Tiszába folyik, tehát a Tisza vizének megóvása érdekében is lényeges a kérdés mielőbbi megoldása. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a Bodrog, a Sajó esetében a kérdés megoldásával nemcsak az iparnak, a mezőgazdaságnak segítünk, hanem az még egyéb komoly népgazdasági előnyökkel is jár. Állóvizeink közül, vízbeszerzés szempontjából számításba jön a Balaton. Vizének minőségére vonatkozóan a 2. táblázat a balatonfűzfői, tihanyi és siófoki nyersvíz, valamint a siófoki és balatonföldvári vízmű által szolgáltatott víz minőségi adatait tartalmazza. A Balaton vizével kapcsolatban meg kell említenem dr. Papp Szilárd és munkatársainak komplex egészségügyi vizsgálatait. Ezek a vizsgálatok a kémiai, fizikai, bakteriológiai sajátságokon kívül kiterjednek a biológiai tulajdonságokra is. A vizsgálati eredmények alapján megállapították, hogy ezen víz minősége általában megfelelő. Vizsgálataik szerint a Balaton vizének baktérium száma ml-ként átlag 1000 alatt van. Az oxigénfogyasztás értéke sem túl nagy és kezeléssel még csökkenthető. Felhasználás előtt a vizet oxigénnel telítetté kell tenni és különösen nyáron nem mellőzhető a víz fokozott szellőztetése. Itt egyúttal meg kell említenem, hogy sajnos a partmenti nádasok védelmére nem fordítanak kellő gondot és a partmenti övezetekben a nádasokat kipusztítják. Pedig a növényzet és az algák életműködése oxigént produkál, aninek kihatása a víz minőségére kedvező. A Balaton vizének minősége, az itt bemutatott vegyvizsgálati értékek tanúsága szerint, a feltüntetett vizsgálati helyekre vonatkoztatva megfelelő. Vize közepes összes szilárdanyag tartalmú, szennyeződésre utaló alkatrészek közül a nitrát NO.r nitrit NO2 általában nem szerepel. Az ammónia NH^, amennyiben kimutatható, nem haladja meg az ivóvíznél megengedett értéket. Oxigénfogyasztása is elég kedvezően alakul. A víz szulfáttartalma a Balaton vizére jellemzően kissé nagyobb értékkel szerepel, de még a vízszabványban megengedett határérték alatt van. Nyári hőmérsékletének átlagos felső határa 25 C°, de szélvédett helyen (pl. balatonfűzfői öböl) a 30 C°-ot is eléri. Felszíni vízkivételek esetében a nagy vízhőmérsékletingadozásokkal egyébként is számolni kell és mivel nem állandó jellegű, ezért elfogadható. Az eddig elmondottakból, valamint a vegyvizsgálati eredményekből megállapítható, hogy a balatonfűzfői — tihanyi szakaszon is történhet felszíni vízvételezés ivóvíz céljára, ahogy az Siófokon és Balatonföldváron történik. A vízkezelés után szolgáltatott víz megfelelő minőségű. Kedvező talajrétegződési adottságok és megfelelő körülmények mellett egyes helyeken partiszűrésű kutak telepítésével gazdaságosan lehet balatonvizet nyerni ivóvíz céljára. Ilyen esetben ugyanis csak a víz csírátlanítását kell elvégezni. A karsztforrásokból táplálkozó szalajkavölgyi Nagy-tó vize az eddigiekben ^ tárgyaltaktól eltérő
