Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Papp Szilárd: Felszíni vizeink minősége - Hozzászól: Pászót Péter, Páter János

Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. 201 víz, az Egervíz, Tetves-árok, a Keleti-Bozót és a Hévízi-tó vize. A Balaton vízgyűjtőterületének felszíni vizei közül ivó- és élelmiszeripari vízellátás céljára kémiai és bakteriológiai szempontból elsősorban a Balaton vize bizonyult megfelelőnek, de számításba jöhet a Hévízi-tó, Egervíz, Sárvíz, csekélyebb mennyiségű vize is kisebb vízigények esetén. Ipari vízként viszonylag lcis keménysége és oldott sókban közepes szegénysége a Zala zalaegerszegi szakaszának, a Balatonnak, továbbá a Hévízi-tónak a vizét teszi alkalmassá. A Hévízi-tó esetében külön megfontolandó a víz 30 C° körüli hőmérséklete. 11. A Dráva vízgyűjtő területe A Dráva vízgyűjtő területének felszíni vizei közül a Dráva, Kerka, Mura, Principális-csatorna, Rinya, Fekete-víz, Bükkösdi-víz, Pécsi-víz, Árpád-árok, Karasica és a Belvárdgyulai vízfolyás vizeit vizsgáltuk. Ali felszíni víznek 14 mintavételi helyről származó vízmintáiban összesen 2217 alkatrész-meghatározást végeztünk el. A 21. ábra adatai szerint a coliszámok középértékei a Principális-csatorna vizének kivételével, aránylag kedvező bakteriológiai viszonyokra utalnak. Az oxigénfogyasztás értékei a Pécsi vízben, a Principális csatorna vizében és a Mura folyóban szennyvíz jellegre utalnak. A 22. ábra adatai szerint egyedül a Pécsi víz nagyobb klorid tartalmú, ami Pécs város szennyvizeinek hatására vezethető vissza. A többi "vízfolyás kloridban kissé szegénynek minősíthető. A szulfát tartalmak sem túl nagyok. Nagyobb szulfát tartalmú mindössze a Pécsi víz és a Principális-csatorna vize. A lúgosság, összes keménység és az összes oldott szilárd alkatrész értékei túlnyomórészt iparilag felhasználható vizekre utalnak. Legkeményebbnek bizonyult a Principális-csatorna vize és a Pécsi víz. Aránylag lágynak minősíthető a Murán kívül, a Dráva és a Kerka vize is. Vízfelhasználás szempontjából a vízgyűjtő terület vizei közül tiszta vízigények esetében elsősorban a Belvárd—gyulai vízfolyás, a Bükkösdi-víz és a Karasica jöhetnek szóba. Ipari vízfelhasználás céljaira a keménység és az összes sótartalom szempontjából legalkalmasabbnak a Dráva, a Mura, a Kerka és még a Rinya mutatkozott. Az ország 122 felszíni vizében meghatározott 21 vízalkatrész, illetve jellemző érték közül mindössze csak kilencnek a változásaival és ingadozásaival foglalkoztam. A több, mint 8000 vízminta vizsgálati eredményeinek a feldolgozása számos egyéb tanulságos megállapítások és következtetések levonását teszi még lehetővé, amelyekre azonban most nem térek ki. A felszíni vizek osztályozása Az 1—22. ábrán feltüntetett vizsgálati eredményekből kitűnt, hogy élővizeink nagy része szennyeződés következtében bizonyos felhasználásokramáris teljesen alkalmatlanná vált. így fürdésre, COL/SIAMm Imi-ben m IX I» J to % 1 í l 31 X III w « OXIGÉN- ** fogyasztás « 0-M % to IS 12 S * X 11 " I -SS ifi! "SS <5 . „ 1 * • Ill II | Í2 -I •§ I "B 1 g fi 110 100 KLORID Z H/Ö l 50• USZULFÁT [mg/l] « » IS SS ti 50 B B fla ' fl w SO JL0. WG0SSAG « se ÖSSZES „ keménység a. [nkff ioH00 ÖSSZES mszilbrd «»• H/t] % tíX Í350 W Bn nn h 1 ai U W 1

0 M a ü un a 2 so 50 I "ú 'áilMim 50 =, •g g fe •§ Í t ^f C §§ ^ -Sí 11 -fe "5- -ts ? ^ fe §1? ^ gfls. | I öl 1-fr öl -te: P

3 t ^^ s; •£§ <3= 2Í ábra 22.ábra 21—22. ábra. A Dráva vízgyűjtő terület felszíni vizeinek minősége 0ue. 21—-22. Kanecmeo noeepxnocrnnbix eoö eodocöopnoao öacceüHa flpaea Figs. 21—22. Water quality of surface water in the Dráva River catchment