Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Papp Szilárd: Felszíni vizeink minősége - Hozzászól: Pászót Péter, Páter János

Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. 189 40001000 COL/SZÁM Imi-ben [a] wo § 3 \ 31 I 3S II 23 7 25 l te ,

3 | OXIGÉN « fogyasztói % 0,[mgfl] W B03

s OJmg/l] w •lH II Co Co s. S-S SSftte JELMAGYARÁZAT ssss -II il I J •II tr minimum w Középértik w I \maiimtim M k maximum értékek fölött levő számok a közép és a maximumérték közi esi aoa tok szóm inak 7. -át jelentik. j^j 1. ábrái

1 A Tisza felső folyása mellékfolyóinak vízminősége 0ua. I. Kanecmeo eodu npumoKoe eepxnezo yiacmM Tuccbi [a] MHCJIO KOJIH, jiorapmjjMHMecKHíi MacurraS, [b] noTpe6jieHne KHCAOpona, [c] 6M0Ji0rn<iecKaH noTpe6Hocrb B KHC/iopoAe, [d] nacbiineHHOCTb KHCJlOpOAa, [e] MHHHMYM, [f] CpeAHaH BejlHMHHa, [gj MaKCHMYM, [h] UHCfipbl Hafl BejlHHHHQMH MaKCHMyMa 06O3HaqaiOT OT KOJIHHeCTBa aaHMbix, nonaAaioiUHX MOKfly cpeAHHe h MaKCHManbHbie BejiHUHHbi. áaMeiaHHe : ycJioBHbre o6o3HaMemiH OT [e] AO [H] OAHH3KOBO AeftCTBHTeAbHbi H ann cjwryp 1—22. ycjiOBubie o6o3HaHeHHH OT [a] AO [d[ OAHHaKOBO AeiíCTBMTeJlbHbl H FÍJLH ((mryp C HeueTHbIMM IHCJiaMH MEWAY (FHRYPAHH 1—22. Fig. 1. Water quality of the Upper Tisza tributaries [a] coli count, logaritmic scale, [b| oxygen consumption, [C] BOD, [d] oxigén saturation, [e] minimum, [f] mean, [g] maximum, [h] ciphers above maximum values indicate tlie percentago of data obtained between mean and maximum values Note: The keys [e]—[h] equally apply to Figs. 1—20. Keys [a]—[d] equally apply to figures witli uneven numbers within Figs. 1—22. Hogy a vízfolyások és állóvizek összetételéről, illetve minőségének változásairól mértékadó dinamikus képet kapjunk, arra kellett törekednünk, hogy az egyes felszíni vizekről az esztendők különböző szakában végzett vizsgálatok álljanak rendelkezésünkre. Ez a feltétel az Országos Közegészségügyi Intézet begyűjtött vízmintáinak esetében biztosítva volt, minthogy a vízmintákat az egészségügyi hálózat betanított vidéki szervei útján kéthavonként (minden páros számú hónapban) kértük be. Azonban a mintavételi, személyi, közlekedéseszközbeli stb. nehézségek folytán a beküldések számos esetben áthúzódtak a páratlan hónapokra is. Ennek következtében a vízminták beküldése, aMekiizdhetetlen kiesésektől eltekintve, folyamatosnak tekinthető. A helyszíni vízvizsgálatokat (baktériumszám, szabad szénsav, oldott oxigén, biokémiai oxigénhiány, pH érték) átlag % évenként kisebb számban, de azért kielégítő mértékben tudtuk elvégezni. így az egyes felszíni vizekről több éves vizsgálatsorozatok állnak rendelkezésre. A vízminták túlnyomórésze a part mentén vett vízből származik,'de történtek vizsgálatok a partoktól távolabbi, illetve a sodorvonalból vett vízmintákból is. A vizsgálatok kiterjedtek a víz szennyezettségére utaló baktériumok (mint a baktériumszám és a coliszám), azonkívül a víz szennyeződését jelző és a víz felhasználását befolyásoló vízalkatrészek és egyéb kémiai jellemzők (mint az oxigén fogyasztás, biokémiai oxigénigény, oxigéntelítettség százaléka, ammónia, nitrit, nitrát, fenol, klorid, szulfát, lúgosság, összes keménység, kalciummagnézium hányados, maradvány keménység, vas, mangán, alkalifémek, összes oldott szilárd alkatrész, szabad szénsav és pH érték) meghatározására. Ez a bakteriológiai vizsgálatokkal együtt 21 meghatározást jelent mindazon vízmintáknál, amelyek esetében helyszíni vizsgálatokra is sor került. Ez azt jelenti hogy, az alkatrész meghatározások száma megközelítette a 100 000-et. Ennek a nagy számú vizsgálati anyagnak a feldolgozása azt mutatta, hogy az egyes vízfolyások vagy folyószakaszok szennyezettségének, illetve minőségének jellemzésére nem elegendő az egy-két éven át félévenként, vagy negyedévenként, de még havonként végzett vizsgálatok eredményeinek a feldolgozása sem, mert a vizsgálati adatok ingadozásai rendszerint olyan fokúak, amelyek a víz jellemzését csak alig teszik lehetővé és sok esetben egészen megtévesztően hatnak. Nem tartom elegendőnek továbbá — éppen a nagy ingadozások miatt — a felszíni vizek minőségét pusztán csak a szenynyezettségre utaló, vagy a víz felhasználását befolyásoló egyes alkatrészek mennyiségének középértékeivel jellemezni. Ezért felhasználom még a vizek jellemzésére a vizsgált időszakban a minimális és maximális értékeket, sőt ezen belül még a középérték és a maximum közé eső vizsgálati eredmények számának a százalékos gyakoriságát is, ami egyidejűleg a középérték és a minimum közé eső vizsgálatok számának a százalékát is kifejezi. Az egyes vízmintákban meghatározott 21 alkatrész és egyéb érték közül — mint a szennyeződésekre a legjellemzőbbekkel — csak a coliszámmal, az oxigénfogyasztással, a biokémiai oxigénigénnyel és az oxigéntelítettségi százalékkal, míg a vizek felhasználhatóságára támpontot nyújtó alkatrészek és jellemzők közül a víz klorid és szulfát tartalmával, lúgosságával, összes keménységével és összes oldott szilárd alkatrész tartalmával foglalkozom. A megvizsgált 122 felszíni vízre vonatkozó említett érték és vízalkatrészek mennyiségeinek középértékét, minimumát, maximumát és a százalékos gyakoriságot oszlopos grafikonokban tüntettem fel. Az oszlopos grafikonokban megadott középértékek nem az észlelt minimum és maximum számtani közepét jelentik,