Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Papp Szilárd: Felszíni vizeink minősége - Hozzászól: Pászót Péter, Páter János

Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. 189 4000­1000 COL/SZÁM Imi-ben [a] wo § 3 \ 31 I 3S II 23 7 25 l te , 3 | OXIGÉN « fogyasztói % 0,[mgfl] W B03 s OJmg/l] w •lH II Co Co s. S-S SSftte JELMAGYARÁZAT ssss -II il I J •II tr minimum w Középértik w I \maiimtim M k maximum értékek fölött levő számok a közép és a maximumérték közi esi aoa tok szóm inak 7. -át jelentik. j^j 1. ábrái 1 A Tisza felső folyása mellékfolyóinak vízminősége 0ua. I. Kanecmeo eodu npumoKoe eepxnezo yiacmM Tuccbi [a] MHCJIO KOJIH, jiorapmjjMHMecKHíi MacurraS, [b] noTpe6jieHne KHCAO­pona, [c] 6M0Ji0rn<iecKaH noTpe6Hocrb B KHC/iopoAe, [d] nacbiineH­HOCTb KHCJlOpOAa, [e] MHHHMYM, [f] CpeAHaH BejlHMHHa, [gj MaKCHMYM, [h] UHCfipbl Hafl BejlHHHHQMH MaKCHMyMa 06O3HaqaiOT OT KOJIHHeCTBa aaHMbix, nonaAaioiUHX MOKfly cpeAHHe h MaKCHManbHbie BejiHUHHbi. áaMeiaHHe : ycJioBHbre o6o3HaMemiH OT [e] AO [H] OAHH3KOBO Aeft­CTBHTeAbHbi H ann cjwryp 1—22. ycjiOBubie o6o3HaHeHHH OT [a] AO [d[ OAHHaKOBO AeiíCTBMTeJlbHbl H FÍJLH ((mryp C HeueTHbIMM IHCJiaMH MEWAY (FHRYPAHH 1—22. Fig. 1. Water quality of the Upper Tisza tributaries [a] coli count, logaritmic scale, [b| oxygen consumption, [C] BOD, [d] oxigén saturation, [e] minimum, [f] mean, [g] maximum, [h] ciphers above maximum values indicate tlie percentago of data obtained between mean and maximum values Note: The keys [e]—[h] equally apply to Figs. 1—20. Keys [a]—[d] equally apply to figures witli uneven numbers within Figs. 1—22. Hogy a vízfolyások és állóvizek összetételéről, illetve minőségének változásairól mértékadó dina­mikus képet kapjunk, arra kellett törekednünk, hogy az egyes felszíni vizekről az esztendők külön­böző szakában végzett vizsgálatok álljanak ren­delkezésünkre. Ez a feltétel az Országos Közegész­ségügyi Intézet begyűjtött vízmintáinak esetében biztosítva volt, minthogy a vízmintákat az egész­ségügyi hálózat betanított vidéki szervei útján kéthavonként (minden páros számú hónapban) kértük be. Azonban a mintavételi, személyi, köz­lekedéseszközbeli stb. nehézségek folytán a bekül­dések számos esetben áthúzódtak a páratlan hónapokra is. Ennek következtében a vízminták beküldése, aMekiizdhetetlen kiesésektől eltekintve, folyamatosnak tekinthető. A helyszíni vízvizsgá­latokat (baktériumszám, szabad szénsav, oldott oxigén, biokémiai oxigénhiány, pH érték) átlag % évenként kisebb számban, de azért kielégítő mér­tékben tudtuk elvégezni. így az egyes felszíni vizekről több éves vizsgálatsorozatok állnak ren­delkezésre. A vízminták túlnyomórésze a part men­tén vett vízből származik,'de történtek vizsgálatok a partoktól távolabbi, illetve a sodorvonalból vett vízmintákból is. A vizsgálatok kiterjedtek a víz szennyezett­ségére utaló baktériumok (mint a baktériumszám és a coliszám), azonkívül a víz szennyeződését jelző és a víz felhasználását befolyásoló vízalkat­részek és egyéb kémiai jellemzők (mint az oxigén fogyasztás, biokémiai oxigénigény, oxigéntelített­ség százaléka, ammónia, nitrit, nitrát, fenol, klorid, szulfát, lúgosság, összes keménység, kalcium­magnézium hányados, maradvány keménység, vas, mangán, alkalifémek, összes oldott szilárd alkat­rész, szabad szénsav és pH érték) meghatározására. Ez a bakteriológiai vizsgálatokkal együtt 21 meg­határozást jelent mindazon vízmintáknál, amelyek esetében helyszíni vizsgálatokra is sor került. Ez azt jelenti hogy, az alkatrész meghatározások száma megközelítette a 100 000-et. Ennek a nagy számú vizsgálati anyagnak a feldolgozása azt mutatta, hogy az egyes vízfolyások vagy folyószakaszok szennyezettségének, illetve minősé­gének jellemzésére nem elegendő az egy-két éven át félévenként, vagy negyedévenként, de még havonként végzett vizsgálatok eredményeinek a feldolgozása sem, mert a vizsgálati adatok ingadozásai rend­szerint olyan fokúak, amelyek a víz jellemzését csak alig teszik lehetővé és sok esetben egészen megtévesztően hatnak. Nem tartom elegendőnek továbbá — éppen a nagy ingadozások miatt — a felszíni vizek minőségét pusztán csak a szeny­nyezettségre utaló, vagy a víz felhasználását befolyásoló egyes alkatrészek mennyiségének kö­zépértékeivel jellemezni. Ezért felhasználom még a vizek jellemzésére a vizsgált időszakban a mini­mális és maximális értékeket, sőt ezen belül még a középérték és a maximum közé eső vizsgálati ered­mények számának a százalékos gyakoriságát is, ami egyidejűleg a középérték és a minimum közé eső vizsgálatok számának a százalékát is kifejezi. Az egyes vízmintákban meghatározott 21 alkatrész és egyéb érték közül — mint a szennye­ződésekre a legjellemzőbbekkel — csak a coliszámmal, az oxigénfogyasztással, a biokémiai oxigénigénnyel és az oxigéntelítettségi százalékkal, míg a vizek fel­használhatóságára támpontot nyújtó alkatrészek és jellemzők közül a víz klorid és szulfát tartalmával, lúgosságával, összes keménységével és összes oldott szi­lárd alkatrész tartalmával foglalkozom. A megvizsgált 122 felszíni vízre vonatkozó említett érték és vízal­katrészek mennyiségeinek középértékét, minimu­mát, maximumát és a százalékos gyakoriságot oszlo­pos grafikonokban tüntettem fel. Az oszlopos grafi­konokban megadott középértékek nem az észlelt minimum és maximum számtani közepét jelentik,

Next

/
Thumbnails
Contents