Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Papp Szilárd: Felszíni vizeink minősége - Hozzászól: Pászót Péter, Páter János

Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. 188 Felszíni vizeink minősége* DR. PAPP SZIL.i IEI> oki. vegyészmérnök, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetője íjp. c. nAnn HHM.-XHMHK, naqajibHHK OTAeJia rocyAapcTBeHHoro lincrnryra 3apaBooxpaHeiiMH Dlt. SZ. PAPP chem. eng., Department Head, Institutc for Public Health A második ötéves terv célkitűzései szerint ipartelepeink fejlesztése gyors ütemben halad tovább. Minthogy mind a víz mennyisége, mind minősége tekintetében egyre nagyobbak a követelmények, természetes, hogy ez a fejlődés egyre nagyobb feladatok elé állítja vízgazdálkodásunkat, s a fejlődés következményeként a szennyvizek mennyisége is tovább szaporodik, ami a befogadó felszíni vízfolyások még nagyobb mértékű megterhelését, beszennyeződését idézi elő. A fejlődés során a vízfelhasználások száma is tovább növekszik. Annak érdekében azonban, hogy a földalatti vízkészleteinket kímélj ük, a felszíni vizek mind ipari-, mind ivóvízellátás céljaira való felhasználása egyre inkább előtérbe nyomul. A fejlődésnek ez az iránya és a tervszerű vízgazdálkodás is megkívánja, hogy felszíni vizeink mennyiségi viszonyainak a számbavétele mellett, a minőségi viszonyokat is megismerjük. A felszíni vizek minőségi viszonyainak ismerete azonban nemcsak vízgazdálkodási szempontból fontos, hanem közegészségügyi, valamint egyéb, üdülési és a munkaerő megújítás vonatkozásaiban is jelentőséggel bír. A felszíni vizek minőségének ismerete tárja fel továbbá azokat az állapotokat, amelyek szennyvízbevezetések következtében egyes vízfolyásainkon fennállanak és rámutat a beavatkozás szükségére, sőt a sürgősség sorrendjére is. A felszíni vizeknek a vízgazdálkodásban különböző szerepet kell betölteniök: az ivóvízellátást kell biztosítaniok, az ipari vízszükségletet kell kielégíteniük, vagy pedig a szennyvizet kell befogadniok. Természetesen eme különböző felhasználási módok között az ellentét igen nagy, de mivel mindegyik feladat életfontosságú egészségügyi és vízgazdálkodási szükségletet szolgál, ezért egymásra kölcsönösen tekintettel kell lenniök. Ilyen esetekben természetesen a szennyvizek befogadóban való elhelyezésének és a szennyvíztisztítás mértékének az ivóvízellátás követelményeihez kell alkalmazkodnia. Tehát, hogy a szennyvíztisztítást milyen mértékben kell elvégezni, azt nagyrészt a befogadóul szolgáló felszíni víz szennyezettsége és további felhasználása szabja meg. Ennek eldöntése is a felszíni vizek minőségének és azok változásainak ismeretét teszi szükségessé. A mezőgazdaság fellendítése, az öntözéses gazdálkodás eredményessége is csak úgy érhető el, ha az öntözővíz kellő mennyisége mellett, a megfelelő minőséget is sikerül biztosítani. Iparunk jelenlegi fejlettsége és az iparfejlesztés távlati tervei azonban folyóvizeink olyan mértékű minő* Közlemény az Országos Közegészségügyi Intézet Vízügyi Osztályáról. ségi változásának az árnyékát vetítik már most előre, amelyből az ivó- és ipari vízfelhasználások, valamint az öntözött területek talajvíz minőségének rosszabbodására lehet számítani. Népgazdaságunk és közegészségügyünk elsőrendű érdeke tehát, hogy vízfolyásaink szennyeződései ne fokozódjanak tovább, hanem azok újra tisztákká váljanak. Az e célból szükséges intézkedések megtétele szintén csak a felszíni vizek minőségének ismeretében végezhető el. A felszíni vizek minőségét szorosan befolyásolja azok szennyezettsége. Általában a felszíni vizek szennyeződése könnyebben következik be, mint az egyéb természetes vizeké, mert a környezettel és az ott folyó növényi, állati és emberi élettel szoros kapcsolatban, vannak, azoknak bomlási termékeitől, hulladékaitól, szennyvizeitől szűrő és tisztító hatású talajrétegek nem választják el. Ezért közvetlenül ki vannak téve a szennyeződésnek, sőt a fertőződésnek is. Beszennyeződésük szempontjából figyelembe veendő, hogy a folyók, tavak nagy tömegű, valamint a patakok és a folyók folyton cserélődő vizében a bejutó szennyanyagok nagyon erősen felhígulnak. Ezért a szennyeződés kémiai jelei legfeljebb kis mértékben jelentkeznek és ahol már jelentékenyebb mennyiségű szennyeződésre utaló szerves anyagot találunk, nagyon súlyos szennyeződésről van szó. Viszont baktériumok, mivel a talaj szűrőhatása hiányzik, úgyszólván mindig — sokszor óriási számmal — találhatók bennük és ezek között majdnem kivétel nélkül szerepelnek a szennyeződést jelző és esetleges fertőzöttségre utaló coli baktériumok is. Felszíni vizeink szennyeződéseinek tanulmányozásához azonban előbb az ország felszíni víz kataszterét kellett felállítani. (Ez felszíni vizeink jellegzetes állapotát, kémiai és bakteriológiai szenynyezettségét jellemzi.) Felszíni vizeink minőségének megismeréséhez tehát egy igen kiterjedt vizsgálatsorozatokból álló tudományos és adatgyűjtési munkára volt szükség. Ezért tanulmányom elkészítéséhez az Országos Közegészségügyi Intézet Vízügyi Osztályán az elmúlt 10 esztendő alatt elvégzett és az ország 122 felszíni vizére kiterjedt több, mint 8000 vízvizsgálatot használtam fel. A vízmintákat laboratóriumi vizsgálatra az egészségügyi szervek útján kértük be, a helyszíni vizsgálatokat pedig munkatársaimmal végeztem el. A vízminták az ország 269 vízmintavételi helyéről származnak. A mintavételi helyeket úgy választottuk meg, hogy azok vize jellemző legyen a vízfolyásokra, illetve az állóvizekre. Tehát általában nem a szennyvíz betorkolások környezetét kerestük, bár egyes különleges vizsgálatok elvégzése céljából ilyen helyekről is szereztünk be vízmintákat.