Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Vajda József: A vízminőség jelentősége a vízgazdálkodásban

Vajda J.: A vízminőség jelentősége a vízgazdálkodásban Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. 187 ben a kiviteli- és üzemteohnikai kérdésekkel a tervezők nem tudnak kielégítő alapossággal foglalkozni. Gazdasági szempontból pedig ezek legalább olyan fontosak, mint a korszerű technológia. Egyébként szervezetük alapján sem alkalmasak a tervező vállalatok intézményes kutatómunka végrehajtására. A helyes megoldást a Szovjetunióban is követett módszer nyújtja, ahol az elvi tervező vállalatok profiljának megfelelően, kielégítő létszámú kutatóintézet keretében történik a leghelyesebb víztisztítási technológia meghatározása. (Pl. a VODGEO kutatóintézet a Vodokanálproekt és Gidrokommunvodokanalproekt víz- és szennyvíztisztító berendezéseket tervező vállalatok részére végzi elsősorban a tisztítás-technológiai kutatásokat.) Hazánkban a VITUKI keretében sürgősen meg kell szervezni a víztisztítás technológiájával foglalkozó részleget a szükséges kísérleti laboratóriummal együtt, mert csak így lesz biztosítható a 20 éves távlati fejlesztési tervünkben előirányzott 400 m

3/s vízmennyiség tisztításra előirányzott részének megkívánt mértékű tisztításához szükséges korszerű, gazdaságos üzemi berendezések megtervezése. A víztisztítás területén a legsürgősebb kutatási témák közé a felszíni vizek tisztításával kapcsolatos kérdéseket (előülepítők szükségessége, a jelenleginél hatásosabb ill. gazdaságosabb koaguláló és csírátlanító vegyszerek létrehozása, az iszapfelhős derítők érzékenységének csökkentése a hőmérsékleti és egyéb behatásokkal szemben, szűrők korszerűbb alakjának és töltőanyagának meghatározása, iszapkezelés és esetleges hasznosítás stb.), a savtalanítást, a vastalanítás jelenleginél egyszerűbb megoldását és a rádióaktív szenynyezések megszüntetésének technológiai eljárását kell felvenni. Házi-, ill. városi szennyvizek tisztítása vonalán a szennyezettségi alapadatok — BOI, iszapmenynyiség stb. — jelenlegi értékeinek módosítását kell a hazai viszonyoknak megfelelően végrehajtani. Ki kell kísérletezni a gyakorlatilag iszapmentes homokfogók típusát, és a homok egyszerű eltávolíthatóságát. Sorozatos kísérletek alapján meg kell határozni a hazai éghajlati tényezők mellett optimálisan működő biológiai csepegtetőtestek töltőanyag magasságát. Be kell fejezni az eleveniszapos szennyvíztisztító berendezések kísérleteit, rögzíteni kell a tervezők számára szükséges méretezési alapadatokat és meg kell határozni az egyes nagyságok — terhelési viszonyok — mellett gazdaságosan alkalmazható tisztítási eljárásokat. (Pl. kefehengeres felületi szellőztetésű berendezések 20—25 ezer lakosegyenérték terhelésig, felszínközelítésű légbefúvásos berendezés 60—80 ezer lakosegyenérték terhelés felett biztosít gazdaságosabb tisztítást stb.) A szennyvíziszap kezelés hazai viszonylatban leggazdaságosabb módja is meghatározandó, a teljesértékű hasznosítással együtt. /pari szennyvizeink tisztítás-technológiájának vonalán lényegesen több kérdésre várunk választ kutatóinktól. E területen azonban előnyösebben támaszkodhatunk a baráti államokban elért eredményekre, mert azonos gyártás-technológiai módszerek esetén az ipari szennyvizek összetétele is gyakorlatilag azonosnak mondható. Természetesen az ipari szennyvizek vonalán is bőven akad „hazai specialitás" is. (Sertéshizlaldák szennyvizei, konzervgyárak szennyvizei stb.) Sürgős megoldásra vár a tejipari, cukorgyári, len- és kendergyári szennyvizek korszerű tisztítástechnológiájának megállapítása. Világszerte nagy gondot okoz a rokamos fejlődés miatt a vegyipari szennyvizek tisztítása és azon belül hazánkban is most kialakulóban levő műanyagipar szennyvizeinek tisztítása. Természetesen bőven van még tennivaló valamennyi eddig fel nem sorolt ipari szennyvíztisztítás technológiájának korszerűsítése és a jelenleginél gazdaságosabb megoldása terén. (Pl. a ciános, fenolos, festékgyári stb. szennyvizek vonalán.) Igen fontos feladat a szennyvizek radioaktív anyagainak visszatartásával kapcsolatos tisztítástechnológia kialakítása is. A szennyvíztisztítás területén a kutatói kapacitás valamivel kedvezőbb mint az ivó- és ipari víztisztítás vonalán, de közel sem elegendő az előzőekben vázolt feladatok megoldására. E területen is szükség van a VITUKI jelentős megerősítésére és megfelelő kísérleti berendezések, valamint laboratórium megépítésére, különben az előadó által kifejtett hatalmas szennyvíztisztítási feladatainknak nem tudunk maradéktalanul eleget tenni. * PencH3HH B nepBoíí OMept'Aii 3amiMaeTCfl c oripefleJICHHCM H BHCflpeWieM OCHOBHblX flailHUX II MCriblTaHHM, neoőxoflHMbix B paMicax iiccjieaoBannfí AJIH ripoeKTiipoBAMIH OMUCTKH BÖA N CTOMHMX BOR. (3aK0H

LIEHHE N nocTeiit'Hnoe AoriojiHeHiie Kaaat'Tpa >KIIBI>IX BOA, onpeAeJieHiic npeaejibHbix BCJUIMHH 3arpsi3biBaiomHx U OTPABJIHIOMNX BCmeCTB, OCHOBHblX A3HHI.IX HO 3ai'píl3HeHH0CTII OTHOCTenbHO OKBiiBajiCHTHOií BejiHmiHbi HcnrejiH, BbipaöOTKii ii YCOBepmeHCTBOBaHne cOBpeMt'HHoií TexHOJionm no 0'incTKe BOA II CTOHiibix BOA, KOTOpbie Sojibuic Bcero COOTBCTCTByiOT yCJIOBMÍIM BCHrpHH H T. A-) ÜOApOSHO anajiH3iipyioTCH 3aAami no nccjieAOBanuio B oSnacTii TcxHOJiormt OMHCTKH noBepxHOCTHbix BOA, AOMammix, T. e. ropoACKiix H npOMbiuiJieHHbix CTOMHHX BOA. CiHTaeT HCAOCTaTOMHbiM MIICJIO uccjieAOBaTejieti no omicTKe CTOWHbix BOA ii ciiiTaer iicoöxoAHMbiM nopyMCHIIH HccJieAOisaTCJibCKOMy HHCTHTyTy Bee nccjieAOBamiH, cBflaaHHbie c ycoBepineHciBOBaHi-ieM rexHOJiornu OMHCTKII BOAbi. * The discussion deals primarily with the determination resp. execution of basic data and investigations to be put forward within the frames of a research program in eonnection with drinking and waste water treatment design. (The completing and continuous supplementing of the fresh water survey, liminal value of contaminating and toxie substances, the determination of reliable eontamination basic data per capita, the experimentation resp. development of up-to-date drinking water and sewage treatment most suited to home conditions etc.). The research tasks pertaining to the technology of surface water, domestic, resp. municipal sewage, further industrial waste water treatment are analysed in detail. The writer regards the number of experts engaged in sewage treatment research work as insufficient and is of the opinion, that the investigations aimed at the development of water treatment technology should be entrusted to the care of research institutes.