Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Vajda József: A vízminőség jelentősége a vízgazdálkodásban

Vajda J.: A vízminőség jelentősége a vízgazdálkodásban Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. 181 volta miatt a vízellátás tervezésénél — gondolok itt elsősorban az ipari üzemek, de bizonyos mértékig a mezőgazdaság vízellátására is — fokozottabban kell élnünk a különböző minőségű vizek külön rendszerben való vezetésével. A vízminőség vizsgalata, vagyis egy adott vízféleség kémiai összetevőinek helyes megállapítása a minőségi számbavétel első fázisa. A hazai műszaki gyakorlatunk ezen a téren még erősen le van maradva és sem az ún. mélységi mintavevőkkel, sem a mélyfúrású kutakból kompresszorozással vett vízminták nem alkalmasak a megfelelő kémiai analízis elvégzésére. Mélységbeli vizek esetén csak a műszakilag helyesen végrehajtott tisztító és próbaszivattyúzás után szivattyúval vett vízminta ad lehetőséget a reális képet adó vízkémiai vizsgálatok elvégzésére. Még így is csak abban az esetben szolgáltatnak helyes eredményt, ha a szivattyúzás a várható üzemi viszonyok mellett történik. Szeretném kiemelni mélységi vizeink magas vastartalmának problémáját és annak gazdasági jelentőségét. A statisztika szerint az ivóvíz-szerzés céljából létesített hazai mélyfúrású kutak vizének több mint 70%-a a megengedett értéknél nagyobb mennyiségű vasat tartalmaz, így ezeknél a víz vastalanításáról is gondoskodni kell. A víztisztítás szükséges azért is, mert magas mangántartalom a kutak kb. 50%-ában fordul elő. A vastartalom csak kisebb része réteg eredetű, nagyobb része a víz agresszív hatására a kutak acélbéléscsövéből oldódik ki. Ebből tehát nyilvánvaló hogy mélységi vizeink nagyrésze agresszív jellegű. Vízmű létesítés esetén ez az adottság természetesen beruházási többletköltségben nyilvánul meg. Az agreszszív víz következményeként a kutak acélcsöve is viszonylag rövid idő alatt tönkremegy. Ennek elkerülése végett a kutak korrózió védelméről az általában ismert eljárások valamelyikével gondoskodni kell. A kérdés gazdasági jelentőségének bemutatására csak egyetlen számot kívánok ismertetni : az évente létesített kutakba beépített csőmennyiség értéke kb. 60 millió forint. A kutak megnyugtató korrózió védelme is olyan kérdés, amelyet a víz minőségi kérdéseivel együtt kell tárgyalnunk és ennek helyes megoldása hazai viszonylatban sem halasztható tovább. Végül szeretném felhívni a figyelmet a nagymélységből származó vagy fakadó hévizekkel kapcsolatos kérdésekre. Ezeknek a vizeknek jelentős része gyógyvíz jellegű. Minőségüket az oldott alkatrészek mennyisége határozza meg. A vízben levő ásványi akatrészek jelenléte a víz különböző kőzeteken való átáramlásának, az átáramlás időtartamának és a különböző jellegű vizek egymásrahatásának függvénye. Hidrológiai egyensúly-állapotban a vizek összetétele egy adott földrajzi helyen közel állandó. Veszélyt jelentenek a hévízrendszer hidrológiai egyensúlyi állapotára s a vízminőségre a mesterséges beavatkozások (újabbvizek feltárása, erőltetett szivattyúzás stb.), amelyek következtében a víz útja és kémiai összetétele legtöbbször kedvezőtlenül megváltozik. Amennyiben a nagy mélységből fakadó hévizeket valódi jellegüknek megfelelően, elsősorban gyógyvízként kezeljük és nemcsak energiahordozónak tekintjük, akkor az előbb említett összetételváltozás egy bizonyos határon túl feltétlen káros. A vízkutatás egyik legfontosabb feladata tehát a mélységi vizek védelme érdekében olyan rendszeres és folyamatos hidrológiai, hidraulikai és kémiai vizsgálat, illetve ellenőrzés, amelynek alapján az újabb vizek feltárása, vagy a meglevő vizek fokozottabb igénybevétele a minőség romlásának veszélye nélkül megvalósítható. A szükséges legfontosabb tennivalókat munkaterületemen az alábbiakban látom: 1. Felül kell vizsgálni és ha szükséges megváltoztatni, illetőleg kiegészíteni a vizek minőségére érvényben levő előírásokat, vagy a már kialakult gyakorlatot. 2. Az egész ország területére kiterjesztve tovább kell folytatni a mélységi vizek minőségének térképezését és a meglevő ilyen összeállításokat az újabb feltárások eredményei nyomán fokozatosan ki kell egészíteni. 3. Szabvánnyal, vagy más kötelező jellegű előírással szabályozni kell a kutak és csővezetékek korrózió védelmét, megjelölve természetesen a különböző minőségű vizek esetében alkalmazandó leggazdaságosabb eljárásokat. 4. Fokozni kell a vízkezelési berendezések és magának a vízkezelési technológiának tipizálását. Típus, illetve irányterveket kell kidolgozni a különféle minőségű és mennyiségű vizek kezelő berendezéseire. * PeneH3eHT 3annMaeT«i c Bonpocaivui KaqecTBa i JiyÖHHHbix BOA. 3aKJiioMaeT, MTO nopyMCHiia no Hccjie.noBSHMHM BOflbl, flaHHbie OT/JCJTbHLIMH BOflOnOTpeÖHTe^JIMH ny>KH0 TmaTejibHO nepecMOTperb cneiuiajiHcroM ne TOJlbKO C TOHKH 3pCHHSl KOJIHMCCTBa, HO H C TOHKH 3peHHÍI neo6xoanivioro KanecTBa BOÁM. 3TO 5iBJiíieTC5i TeM 6o.nee Ba>KHbiM, noTOMy HTO BOAHMC pecypcbi BeHrpiiH orpaHHMCHbi h BCTpeqaeMOCTb boa xopomero KaMecTBa BHyTpw 3Toro eme MeHbme. TawiiM 06pa30M npw npoeKTHpoBaHHH y»<e MOJKCT fíbITb, HTO npHXOflMTCH CMHTaTbCJI co CHa6>i<eHneM BOflonorpeÓiiTejieH c BOAOH pasHoro KaiiecTBa NYTCM PA3AEJIENH0H CHCTCMM BOAOCHaSweiimi. 3aHHiYiaeTCH Aanee c npaBHJibHbiM cnocoSoiw BHHMaHHH npoö BOflbl H3 rjiyÖHHHblX BOA, B3HTMX A-IIfl XHMHHCCKOI-O AHAÜH3A. yi<a3wBaeT na BbicoKoe coAep/KaHHe >Kejic3a H MaHrana B 3HAHHTEJIBH0H nac™ rjiyönHHwx BOA BeHrpnn, raioKe H Ha HX arpecciiBHMÍi xapai<Tep. TCM caMbiM BbiABnraeTCH w Bonpoc öopböhi c Koppo3neií cTajibHbix TpyO KOJiOAueB H B0A0np0B0A0B, Taicwe H yi<a3biBaetcH HA 3HANEHNE öojiee HHTCHCHBHOÍI muniuaijuu OSOPYAOBAHHH H TexHOJioniH no yxoAy 3a COCTOJIHUCM BOÁM. B 3AKJNOMEHHH yi<A3BIBAETCJI Ha TO, HTO ripH ycnJICHHOH A03E TcpMaAbiibix BOA JieneSHoro xapaKTepa H Bwf)HBaiomi-ixc5i c Sojibunix rjiyöiiH HY>KHO SbiTb npeAyCMOTpilTCAbHblM, HTOÖbl yCUJTCHHaH KOJlHHeCTBCHHaíl' BbipaöoTKa ne noBACKJia 3a coöoíí KaHccTBeHHoe yxyAIIICHHC jieqeöHux BOA- BO ii3fie>Kanne STOTO Hy>KH0 npoBOAMTB NOAOÖHBIE IIH>I<EHCPHO-REOJIONIMECKHE N XHMHMecKne iiccjieAOBaHiiH. * In the discussion water quality problems related to juvenile waters are being dealt with. It. is stated, that water exploration commision given by individual consumers, should be earefully examined by experts not only from the point of quantity, but alsó from the point of the quality required. That is tho more impor-