Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Vajda József: A vízminőség jelentősége a vízgazdálkodásban

182 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Vajda József: A vízminőség jelentősége a vízgazdálkodásban tant, sinco Hungary's water resources are limited and scarce. Thus, in the course of planning, the supply of various quality water for the individual consumers by means of a separated system may be resorted to. The appropriate methods for raising water samples from juvenile waters for the purposes of chemical analysis are alsó discussed. The great iron and manganate content of a signifieant portion of Hungary's juvenile waters as well as the aggressive character thereof is pointed out. This raises the problem of protecting the wells and further that of pipelines against corrosion, as well as the importance of increased typifying of water treatment equipments and technology. Attention is ealled in conclusion to tho fact, that in tho course of the increased oxploitation of thermal waters of medicinái character originating in great depths, propor care should be oxercised lest the quality of medicina! waters gained at ati increased rate should deteriorate. To avoid that undesirable phenomenon, detailed enginooring goological and chemical studies are to bo introduced. (iVÓKtil ISTVÁN oki. mérnök, a Vízügyi Tervező Iroda igazgatója M. flbEPJJb HHW., AHpeKTop PHflponpoeKTa BHP I. CVÖBGY C. E., Director, Institute for Hydraulic Planning A kommunális és ipari vízellátás területén jelentkező folytonosan növekedő mennyiségi és minőségi igények az eddigi, egyedi vízművek helyett egyre inkább a nagy regionális vízellátó rendszereket helyezik előtérbe. Ezen regionális rendszerek kialakulásánál igen sokoldalúan jelentkezik a vízminőség kérdése, ami egyben a létesítendő művek költségeire is nagy hatást gyakorol. A vízminőségi kérdések már a legegyszerűbb felszínközeli kavicsrétegből táplálkozó kutaknál is felmerülnek. A valószínű vízhozamot és vízminőséget megállapító próbaszivattyúzások gazdasági okokból, de sokszor a mű gyors létrehozásának igénye miatt is rendszerint csak rövid ideig tarthatnak. Az ilyenkor kitermelt víz nagy része tehát a kút környezetéből származik, így a vízkémiai vizsgálat is csak ennek az esetleg még pangó víznek a minőségét állapíthatja meg. Nyitott marad tehát a tervező részére két alapvető kérdés. aj Milyen folyamatok játszódtak le a kút körül a szivattyúzás alatt, nem fog-e a szivárgó vízből csapadék kiválni. b) Nem fog-e a kút a huzamos üzemelés esetén a vízvezető rétegből olyan víztereket is a termelésbe bekapcsolni, amelyeknek a vize a próbaszivattyúzáskor nyert vízhez képest már más kémiai összetételű. Az első kérdésre az üzemelés során esetleg azt a választ kapjuk, hogy a kút szűrőrétegét a vízből kicsapódó különféle vegyületek eltömik és a kút gyorsan tönkremegy, mint pl. a régi Sajóparti vízműnél történt, melynek kútjai kb. 5 évi üzemelés után már nem adtak vizet. A második eset: a vízminőség változása azt jelentheti, hogy a kút vize megjavul és esetleg az eredeti vizsgálatok alapján létesített, — a vízminőség javulását szolgáló — berendezés feleslegessé válik, vagy megfordítva: a vízminőség leromlik és pótlólag kell a tisztítóberendezésekről gondoskodni, vagy azt esetleg kiegészíteni. Mindkét esetben kár éri a népgazdaságot és mindkét eset előfordult már nem egyszer a gyakorlatban is. Ezek az említett jelenségek fokozott súllyal jelentkeznek a nagyobb vízműveknél. A nagyobb vízművek depressziós hatása már nagy területet érint, így a víz utánpótlódásába is különböző természetű és minőségű vizet adó tápterület kapcsolódhat be. A kitermelt víz tehát keverék lesz, ennek minőségét pedig előre megállapítani nem lehet. A nehézségeket fokozza az, hogy a kitermelt víz minőségét az időjárás változása is befolyásolja, továbbá a vízmű üzemelési körülményei is változnak. Ilyen esetekben a víztisztítóberendezést állandóan változó körülmények között kell üzemeltetni, a berendezés tervezésénél a legkülönbözőbb feltételeket kell figyelembe venni, amely feltételeket csak becsülni tudunk. Elvontan ezeket megállapítani nem lehet ép így a kellő biztonság elérésére esetleg ismét felesleges költségekkel kell a beruházást terhelni. Más, de hasonlóan súlyos vízminőségi kérdések jelentkeznek a karsztforrások felhasználása során: a vízforrások vízgyűjtőterületének ismeretlen volta miatt a szennyeződési veszély elhárítására szükséges védőterület helyes kijelölése megnehezíti a tervezési munkát. Ez esetben is nyitott a kérdés: kell-e víztisztítás is a klórozáson kívül. Ez a kérdés nem megoldhatatlan, csak a víz minőségét rendszeresen kell vizsgálni ott is, ahol jelenleg még nincsen forrásfoglalás. A geológia alapos tisztázása lehetővé teszi a védőterület védelmi előírásainak helyes kialakítását. Egy másik vízbeszerzési lehetőséget a bányavizek felhasználása jelent. Ahol bányászat folyik, ennek a vízbeszerzésnek lehetősége folyton csökken a bánya víztelenítése pedig mind nagyobb és nagyobb gondot okoz. A bányaművelés környékén telepített vízművek vizét mindinkább a bánya szívja el. Kézenfekvő megoldás lenne a kitermelt bányavizeknek vízellátás céljára való felhasználása, ami bár régi kérdés, megoldást azonban mindezideig nem nyert. A bányák vizét rendszerint szabadon folyatva, szétszórt szivattyúegységeken, aknákon keresztül és szakaszosan szivattyúzzák fel. Kiegyenlítő tárolás és teljes tisztítás nélkül tehát az így kitermelt bányavíz vízellátás céljára alig használható. Megfelelő tároló és tisztítóberendezés pedig, a folyton változó minőségű és töménységű szennyeződés miatt gazdaságosan alig létesíthető. Köztudomású, hogy bányászatunk nagy meny nyiségű, főleg szennyezett vizet termel. Ezeket a vizeket sok esetben kellő előrelátás mellett a vízellátás céljára lehetne felhasználni. Az adott körülmények