Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

2. szám - Berencsi György: Az ivóvíz nyomelemeinek orvosbiológiai jelentőségéről

166 Hidrológiai Közlöny 1961. 2. sz. Berencsi Gy.: Az ivóvíz nyomelemeinek orvosbiológiai jelentőségéről mivel városokban, különösen pedig nagy városokban olyan sokoldalú a miliő, ami a minimális hiányokat rendszerint eliminálja. Az egész probléma azonban egyelőre még gyermekcipőben jár, s a felvetődött kérdésekre a választ majd csak további tervszerű kutatás adhatja meg. Sok szempont egybevetése alapján úgy látszik, hogy felnőtt ember mangánszükséglete napi 10 mg körül van. Ennek az adatnak a realitása azonban még további bizonyítást igényel. A molibdén (Mo) növények (Arnon és Stout), gombák (pl. Aspergillus niger, Steinberg [40JJ, továbbá azotobakter növekedéséhez (Bortels [40]) nélkülözhetetlen. Szükséges mindazoknak a mikroorganizmusoknak, amelyek nitrogént kötnek meg ; nélkülözhetetlen nyomelem a gerincesek számára is. Alkatrésze a xanthinoxydáznak és a nitrátreduktáznak [40]. A bélbe jutott molibdénsók legnagyobb része felszívódik és eljut a szövetnedvekbe és szövetekbe. Az anyagcsere-molibdén a vizelettel ürül ki. A molibdén a réz kompetetív antagonistája. E tulajdonságán alapszik a kérődzőknek egy betegsége, amely a legelők molibdén gazdagságának következménye. E betegséget, amelynek egyik tünete a nagyfokú vérszegénység és erős hasmenés (Ferguson, Pewis, Watson) „scouring" vagy „teart" néven ismerik s Stiles [34] szerint azáltal jön létre, hogy a molibdén kiszorítja anyagcsere helyéről a rezet, de szerepét betölteni nem tudja: Nagyon érdekes, hogy a rézmolibdén viszonyt igen jelentősen befolyásolja az egyidejűleg jelenlevő szulfátok mennyisége (Unterwood [40]). Egyelőre azonban megközelítően sem tudjuk megmondani, hogy felnőtt embernek vagy gyermeknek mennyi az optimális napi molibdénszükséglete. Újabb adatok szerint pedig igen érdekes az a feltevés, hogy az ivóvíz molibdéntartalma szerepet tölthet be a fogak fejlődésében (Nagy [23];. A szelén (Se) a növényekben akkumulálódik ugyan, de egyelőre olyan adattal, amely az élő anyagban való nélkülözhetetlen szerepét bizonyítaná, nem rendelkezünk. Bizonyos növényeket azonban kétségtelenül stimulál (indicator plants). A bélből a szelénsók jól felszívódnak s eljutnak a szövetnedvekbe és szövetekbe. Kiürülés a vizelettel történik (Spector [ 33] ). A szelénnel kapcsolatban ismerünk egy állategészségügyi problémát. Kiderült ugyanis, hogy vannak legelők, amelyeken az állatok kachexia tünetei között megbetegszenek. A betegség oka a legelő nagy szeléntartalma. Vannak növények, amelyekben a szelén kumulálódik. Ezek okozzák a legelő állatok szelénmérgezését. Észak-Amerikában, Kanadában és Ausztráliában vannak ilyen szelénbő legelők. Ezeken a helyeken a talaj nagy szeléntartalma vulkáni eredetű. A szelénokozta betegség kétféle lehet : heveny (blind staggers), vagy idült betegség (alcali disease), ismeretes továbbá jóformán mindenféle átmenet a két betegségfajta között. A tünetek a szervezetbe jutott szelén mennyiségétől függenek. Az idült mérgezés jellemző tünetei a következők: kedvetlenség, a vitalitás hiánya, a bőr kiszárad, ráncos, vérszegénység fejlődik ki, merevség és bénulások keletkeznek. Izületek fölött és lábszárakon fekélyek mutatkoznak, a paták fájdalmasak és töredeznek. A szőrzet megritkul, kihullik. A szív és máj sorvadása jön létre. Az állatok végül (szarvasmarhák, lovak, sertések), súlyos kachexia tünetei között elpusztulnak. A heveny mérgezésben bénulás, nagy hasi fájdalom, nyálfolyás, fogak csikorgatása ós nem sokkal a halál előtt vakság fejlődik ki. A halál rendszerint légzésbénulás folytán következik be. Szárnyasok is szenvedhetnek a szelén többlet bevitelétől. Ilyenkor embryopáthia is kialakulhat, amennyiben a tojások egy részéből torz magzatok fejlődnek (Underwood [40]). Emberen endémiás szelén mérgezést eddig bizonyítani nem sikerült (Smith, Franké, Westfall [40],), hacsak bizonyos gyomor-bél és májpanaszok nem hozhatók evvel összefüggésbe (Smith és Westfall [40]^. A szelén a kén (S) kompetetív antagonistája, kiszorítja a ként bizonyos részben az anyagcsere reakciókból anélkül azonban, hogy anyagcsere szerepét betölteni tudná. Így végeredményben kénhiány áll be s ennek következménye a betegség (Byers, Hurd, Karrer [4, 21]). A vanádium, (V) biológiailag az arzénhez hasonló elem (Lyonnet, Jackson [4];. A szervezet éppen úgy hozzászoktatható, mint az arzénhez (Luzzató [4]). Gombák és talán protozoonok egyes specieseit serkenti, baktériumok felhasználják, algák és gerinctelenek egyes speciesei feltétlenül igénylik. Növényekben és talajokban igen elterjedt (Vinogradov [40];. Vegyületei a bélből igen jól felszívódnak, s túlnyomórészt a vizelettel ürül ki (Spector [33]). Sürü[4] szerint valószínűleg hatásos oxigénközvetítő az intermedier anyagcserében. Emberi fogakban is előfordul s valószínűleg kompetetív metabolitja a P-nak. Talán ez a magyarázata, hogy akadályozza a fogszuvasodást (Lowater és Murray [40]). A csontállományt is javítja fejlődő állatban (Rygh, Geyer). Főleg mély artézi vizekben mutatható ki. A cink (Zn) feltétlenül szükséges növények, gombák és gerincesek számára. Baktériumok, algák, protozoonok, gerinctelenek egyes speciesei igénylik. A bélből aránylag csak kevés szívódik fel, legnagyobb része a bélsárral kiürül (Spector [33];. A szénsavhidratáz alkatrésze. Cinktartalmú még az alkohol-, glutaminsav-, tejsavdehydrogenáz és a carboxylpeptidáz. A vérben határozottan szabályozott cinkszintet lehet megállapítani (160—200 gamma % körül), amely különböző betegségekben jellemzően változhatik (Vallee [43]). Cink az insulin alkatrésze (Lohn, Scott és Tischer, Eisenbrand és Wegei, Wrink és Langmuir [31, 46];. Már nyomai fokozzák a szexuálhormonok hatását (Bertrand, Cahne, Tronchon, Weber [4]). A termékenységi szerveknek feltűnően nagy a cinktartalma (Sós [31];. Valószínű, hogy szerepet játszik a májban a phenoltestek szulfátos méregtelenítésében (Sanfilippo [46];. Elektive halmozódik az izmokban, májban, vesében és a vörösvértestekben (Vallee és Fluhorty, Vallee, Fluhorty és Gibson, Wolff [43];. Cink-hiány a hypophysis kiesésére utaló tüneteket okoz, a növekedés megáll, a szőrzet kihullik, a bőrön fekélyek keletkeznek (Bertrand, Elvehjem,, Hurt, Howe, Stirn,