Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

2. szám - Berencsi György: Az ivóvíz nyomelemeinek orvosbiológiai jelentőségéről

Berencsi Gy.: Az ivóvíz nyomelemeinek orvosbiológiai jelentőségéről Hidrológiai Közlöny 1961. 2. sz. lör

1 Todd [4], Unterwood [40]/ Az állatok élettartama negyedére beszűkül (Bürger [7]/ Súlyos irreversibilis hormonális és fermentációs diszfunkció áll előtérben (Wolff és Awann [46]/ A csontképződés megváltozik, a csontosodás késik, a metszőfogak idő előtt törnek elő, ujjak elgörbülnek, körmök deformálódnak. Szövettanilag a nyelőcső nyálkahártyájának igen nagyfokú parakeratózisa és a bőr hyperkeratózisa látszik. A bőrben a szőrtüszők eltűnnek, a faggyúmirigyek azonban megmaradnak. A szaruhártyában fehérvérsejt beszűrődés és erek képződése indul meg, éppen olyan, mint riboflavin hiányban (Follis, Day, McCollum [40]/ Alkoholos májcirrhosisban a cinkanyagcserében is zavar mutatkozik (Vallee, Wacher, Bartholomay [43],). Népegészségügyi jelentőségéről egyelőre semmit sem tudunk. Természetes vizekben bizonyos mennyiségben általában megtalálható. Püspökladányban a Kesely ásott kút vizében 62 gamma/l és a Rózsám ártézi kút vizében 76 gamma/1 cink volt [36], Számos adat egybevetése alapján úgy látszik, hogy felnőtt ember napi cinkszükséglete 10—15 mg körül van. Ennek az adatnak végérvényes elfogadásához azonban még további vizsgálatok és bizonyítékok szükségesek. A táplálékban általában bőséges cinkmennyiség áll rendelkezésre. Ma már rendelkezünk néhány olyan kétségtelen adattal, amely az ivóvíz nyomelemeinek népegészségügyi jelentőségét nyomatékosan bizonyítja. Az ivóvíz és az endémiás golyva valamilyen kapcsolatát már Hyppokrates [16] észrevette. Ma tudjuk, hogy az endémiás golyva szoros kapcsolatban áll az ivóvíz jódtartalmával. E téren már be is lehet a megelőzés szolgálatába avatkozni, a jódozott só forgalombahozatala révén olyan helyeken, ahol az ivóvíz jódtartalma a protektív adagnál kevesebb (Sós [31]/ Ugyancsak meggyőző adatok birtokában vagyunk az ivóvíz fluoridtartalmát illetően is. Tudjuk, hogy a fluoridok a fog minőségének a kialakulásában játszanak igen fontos szerepet. Abban az esetben, ha az ivóvíz 0,6 mg/l fluoridnál kevesebbet tartalmaz, a körzetben a fogszuvasodás igen nagy mértékben található. 1 mg/l-nél nagyobb fluoridtartalom viszont egy másik fogbetegség, az ún. fluorózis létrejöttét segíti elő. Ez a betegség, az ún. foltos zománc, emberi vonatkozásban szépséghibának is számít (Adler, Straub [1,4, 37, 40 stb.]/ A megelőzést már ezen a területen is próbáljuk szolgálni. Külföldi kísérletek alapján tudomásom szerint hazai viszonylatban is tervezik bizonyos fluorid-szegény körzetekben az ivóvíz kísérleti f luoridozását (Adler [ 1]/ A fluorid-bő ivóvizekkel kapcsolatbaji Szüle [38] is felvetett előzetes közleményként egy igen érdekes geopathologiai problémát. Az a látszat ugyanis, hogy olyan körzetekben, amelyekben az ivóvíz fluoridokban gazdag, a tuberkulózis megbetegedések száma jelentősen kisebb, mint egyéb helyeken. E nagyon érdekes és jelentős megfigyelésnek mielőbbi további vizsgálata és nagyobb anyag feldolgozása mind tudományos, mind gyakorlati szempontból rendkívül fontos volna, különösen akkor, ha az után vizsgálatok az ötletet tényként konkretizálnák. Straitb szerint az endémiás golyva létrejöttében az ivóvíz fluor/jód viszonya is szerepet játszhatik. Ez a viszonyszám golyvamentes helyeken kicsi, 20 alatt van, golyvaendémiás vidékeken viszont 20-nál nagyobb. Vannak még egyéb geopathologiai elméletek is (Vallee [43]/ amelyek egyes nyomelemeket bizonyos betegségekkel hoznak kóroki összefüggésbe. így a rák, érelmeszesedés, magas vérnyomás, sok ízületi gyulladás, lupus erythematodes disseminatus, sclerosis multiplex egyaránt szerepel ilyen elméletekben. Egyelőre azonban e kérdést tisztázottnak nem tekinthetjük. A végérvényes állásfoglaláshoz további kutatás és adatgyűjtés szükséges. A nehézségeket fokozza és a kérdést tovább nehezíti és bonyolítja, hogy az egyes nyomelemek hatása külön-külön más lehet, mintha több nyomelem együttesen van jelen a biológiai együttesben. Az izolált nyomelemkísérletek tehát nem mindig tükrözik az élet természetes valóságában létrejöhető hatásokat (Gorbach, Terranova és Terranova [12]/ Az ivóvízben szóba jöhető más nyomelemek más népegészségügyi jelentőségéről egyelőre vajmi keveset tudunk. Az eddig rendelkezésre álló adatok azonban nyomatékosan aláhúzzák ennek a problémának az aktualitását. Kétségtelen, hogy az ivóvíz nyomelemeinek a kérdésével a jövőben foglalkozni kellene nemcsak tudományos érdekessége, hanem esetleges gyakorlati fontossága miatt is. El kellene dönteni, hogy van-e egyáltalában gyakorlati, illetve népegészségügyi szempontból az ivóvíz nyomelemeinek számba jöhető jelentősége? Az ivóvíz bírálatakor szükséges-e a modern közegészségügynek és népegészségügynek az ivóvíz nyomelem tartalmára is tekintettel lenni ? Egy ma már kétségtelen. Az ivóvíz jód és fluorid tartalma nem hanyagolható el. A jövő kutató munkájának kell eldönteni, hogy egyéb nyomelemek milyen mértékben veendők számításba népegészségügyi szempontból? Ennek a kérdésnek megítélésem szerint még fokozódhatik is a fontossága. Az egész világon fejlődő iparosodás mind nagyobb és nagyobb súllyal szól bele az ember és a társadalom életébe. Mindig nagyobb és nagyobb annak a lehetősége, és valószínűsége, hogy nagy iparművek környezetüket aránylag nagy körzetben nyomanyagokkal szennyezik (pl. arzénnek ; Papp Szilárd [24]/ Ebben a tekintetben a Szovjetunióban már aránylag könnyű a vízhigiénikus feladata, mivel bizonyos fémekre néz-ve már szabványok állanak rendelkezésre (Marzejev [18]/ Meggyőződésem, hogy ma már nincsen messze az az idő, amikor a vízhigiénikus számára külön feladatként adódik majd az ivóvíz ipari nyomszennyezéseinek kimutatása és az így létrejövő esetleges károsító tényezők elhárítása. Egyébként a nyomelem-kutatás fontosságának és aktulalitásának már számos neves szerző is hangot adott [2, 6, 7, 8, 9, 10, 14, 15, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 24, 28, 29, 31, 34, 40, 43, 45]. Megítélésem szerint az ivóvíz nyomelemei biológiai, illetve népegészségügyi esetleges jelentőségének tervszerű kutatását a vizkémikusoknak kellene elkezdeni. Szükséges volna ugyanis, hogy néhány nyomelem szempont-