Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
2. szám - Póta Béla: Felszíni vízkivételi művek kagylósodása
158 Hidrológiai Közlöny 1961. 2. sz. Póta B.: Felszíni vízkivételi művek kagylósodása hogy a lárvák ebben az időszakban ürítik petéiket a vízbe, majd kikelnek. A klórozással ilyenkor a lárvákat öljük meg, amelyek a klórral szemben sokkal érzékenyebbek s így ezek nem tudnak kagylóvá átalakulni. Pulham egy műszaki közleményben megállapítja, hogy az organizmusok elpusztításához 10 mg/liter klór szükséges, de a legtöbb lárvát szerinte is 0,5 mg/liter adagolás már megöli, ha azt folyamatosan juttatjuk a vízbe. Lehet a klórozást preventív módszerként is felhasználni. Ebben az esetben a fiatal kagyló a kedvezőtlen létfeltételek miatt nem telepszik le. Kísérletek folytak arra vonatkozóan is, hogy a hálózatban már meglevő kagylók kis adagolású folyamatos klórozásra hogyan reagálnak. Azt tapasztalták, hogy a szervezetük lassan megszokta a klór jelenlétét a vízben, de szaporodni nem tudtak mindaddig, amíg az adagolást meg nem szüntették. Pulham szerint a leggazdaságosabb megelőző módszer a szakaszos nyári kezelés. O egyórás adagolás után 4—6 órás megszakítást ajánl, bár megjegyzi, hogy ebben az esetben az állatok nem pusztultak mind el, egy részük számukra kedvezőbb helyre vándorolt. A megelőzéses módszer nagy előnye : nem kell a vezetéket az elhalt állatoktól külön megtisztítani, tehát üzemkiesés nem lép fel. Az üzemeltető a vezeték kagylósodásának nagyobb mértékét leggyakrabban a vízmennyiség csökkenéséből veszi észre. Az egyik vegyi gyárunk hosszabb ideig nem tisztította a vezetékét és a víztermelése napi 14 000 m 3 vízmennyiségről 6500 m 3/nap-ra csökkent. Itt a tiszításhoz az előzőktől eltérő módszert alkalmaztak. A kagylókat nem a víz klórozása, hanem a víztelenített vezeték klórgázzal való megtöltése révén pusztították el. A kagylósodásra veszélyes vezeték a vízkivétel felé esik. Ez egyrészt azért szükséges, mert a klórgáz lefelé terjed (levegőnél nehezebb), másrészt mert a kagylók kimosása az esés irányában sokkal könnyebb. A gázt a vezeték legmagasabb pontján adagolják. A legmélyebb szakaszhoz légelszívó berendezés kapcsolódik, amely tiszításkor a klórgáz megjelenéséig működik. Ilyen berendezés elvi vázlatát a 2. ábra mutatja. A megölt kagylókat a víznyerő helyre visszamosatni nem célszerű, mert így normális üzemben a szívófej rácsai könnyen eltömődhetnek. Ez a módszer igen nagy körültekintést és óvatosságot igényel, mert a klórgáz a kezelő személyzetre veszélyes. Eredménye viszont a tapasztalat szerint nagyon kedvező. A módszer alkalmazásakor a víztől mentesített vezetékbe 20 mg/liter gázt engednek be, majd 4—5 órán át benne hagyják. Ezután a klrógázt és az elpusztulás miatt a csőfalról leváló kagylókat a felső tározómedencéből jövő vízzel a 2. ábrán látható kitorkolló-fejen át a vízkivételi hely közelébe a terepre kiöblítik. Amennyiben a vezeték épületen halad át (tisztítótelep, szivattyúház stb.), a gázt megkerülő vezetékkel és elzáró szerkezettel tartják attól távol. Ez azért szükséges, mert pl. a szivattyúházban a vezetékágak csatlakozása helyén magasságbeli eltolódás van s így ezekből a vezetékszakaszokból a gáz kihajtása csak nehézkesen hajtható végre. A gáz a csővezeték magasabb pontjain megreked ; a cső falát marja, esetleges szerelésnél pedig balesetet idézhet elő. A tapasztalat azt mutatja, hogy kagylósodási veszély a víztisztító telep után következő vezetek szakaszban nem jelentkezik. Fokozottan fennáll ez a helyzet, ha a tisztítás egyébként is klórozás útján történik. A vezeték tisztítását az említett vegyi gyár évenként egyszer, nyáron végzi amikor is esetenként 8—10 q kagylót távolítanak el. Térfogat Kitorkoló fe j tolózárra l „ . / JeTWo Helyszínrajz Légelszívó csatlakoztatása Gozbeoáagojocsap__ Toíozór. Vez. 4150 JjMtele p • f 2 Smrn^vezeteK ^—tft TotozarT ' T Tórozówedence 2*m0rn 3 Hs Megkerüld vezeték hálózár -Kitorkoláfej. Vez. 4500 /^-Légelszívó csati \e\ Vez. 0150 S ry.-*^ r * r > J Hossz- szelveny Tisztítótelep [r] y Sózbeadagoló_cs_ap_ 2» [a] ~ Tarozo ... " \ „ Esésben fektetve / Tolózár[ó] Totózár[b) \ Tolózár [b] 2. ábra. Egyik vegyi üzemünk vízvezetékének klórgázzal történő kagylótalanítása. (Elvi vázlat) <t>ue. 2. 06e3epeJtcueaHue eodonpoöoda OÖHOÜ U3 KO MtiACKCHbix npednpunmuü om panoeuH c noMOUfbw XAop-ea3a. (tipumiitniiaAbHan cxeMa) [a] flo3HpyioinHii KpSH ra3a, [b] 3aaBn>KKa, [c] OHHCTHTe.nbHaji cTamjHH, [d] OramjHH nnn nepeKaqKH, [e] ripHCoeflHHeHHe 3KcrayCTepa, [f] MecTo aoöbmH Boubi. Fig. 2. Removing shells with chlorine gas from the supply conduit of a chemical plánt. (Diagrammatical arrangement) [aj b'eed valve for gas ; [b] Valve ; [c] Purification plánt; [d] I'umping station ; [e] Vacuum connection ; [f] Intake
