Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
2. szám - Póta Béla: Felszíni vízkivételi művek kagylósodása
Póta B.: Felszíni vízkivételi művek kagylósodása Hidrológiai Közlöny 1961. 2. sz. 159 szempontjából ez a mennyiség aránylag nem sok a kb. 250 m 3-es csőszakaszhoz, azonban a súrlódás kedvezőtlen befolyása révén a vízszolgáltatás erősen csökken, amit meggyőzően bizonyít az a tény, hogy a cső napi vízszállítóképessége a szokásos évi tisztítás előtt csak 11 000—12 000 m 3, a szokásos 14 000 m 3-rel szemben. Az említett 500 mm 0-jű vezetéknél a geodéziailag legmagasabb ponton a gáz adagolását 2"-os csatlakozó csonk teszi lehetővé (2. ábra). A legalsó ponton a 150 mm 0-jű karimás idomhoz a, légelszívó berendezés csatlakoztatható. A csőnek a tisztítás előtti víztelenítéséhez és az öblítéséhez 500 mm 0-jű leágazást alkalmaznak. Tapasztalat szerint az évenként alkalmazott pár órás klórgáz kezelés az öntöttvas vezetékeket észrevehetően nem rongálja. Hatásosan alkalmazzák főlcént kisebb átmérőjű vezetékben -— a hajózásnál is használt — magas arzéntartalmú „Contag" néven forgalomba hozott festéket. A kagylók ugyanis erre nem telepszenek le. Hátránya, hogy a festés csak a beépítés előtt végezhető el és csak 6—8 éves védettséget jelent (mert az áramló víz a festéket lassan lekoptatja). Újrafestés pedig csak a teljes vezeték felbontással lehetséges. Mászható szelvény esetén alkalmazása az új ráfest hetőség miatt előnyös lehet, bár így is hosszabb üzemszünetet igényel. A kétféle klórozásos és festéses védekező módszeren kívül újabban az ún. hőkezeléses eljárást alkalmazzák. Hoestlandt és Lassabliere a l'Eau 1959. novemberi számában közzétett cikke szerint esetenként 15 kagylóval hőkezelési kísérletet folytattak. A vizsgálatot +16, 30, 35, 37,5, 40 és 50 C°-on végezték. Az állatok a 3. ábra szerint 34—38 C° között pusztultak el tehát a +40 C°-os kezelés biztosnak vehető. A hőkezelés szükséges időtartama a 4. ábra alapján határozható meg. A kísérleteket 1, 15 és 30 perces időtartamokkal vizsgálták. Azt tapasztalták, hogy 15 perc után egy állat sem maradt életben. Ennek az eljárásnak nagy előnye az, hogy a kezelő személyzetre nem veszélyes. Hátránya viszont, hogy alkalmazása csak akkor lehetséges, ha olcsón lehet gőzt, vagy meleg-vizet a hálózatba juttatni. Olyan helyen viszont, ahol a víz vegyészeti felhasználása miatt nem tartalmazhat klórt, ez a módszer kerül előtérbe. Az eddigi kutatások alapján a hatásosnak bizonyult módszerek a következőkben foglalhatók össze : 1. A nyári hónapokban (június—július— augusztus) 0,5 mg/liter klórgázadagolás, 7 napon át. 2. A víztelenített vezetékbe adagolt 20 mg/liter klórgáz 4—6 óráig marad benne. 3. Megelőző módszerként a nyári hónapokban 1 órán át 0,5—1,5 mg/liter klór adagolás a vízbe, majd 4—6 órás szünet. (Néhány rapig isi^iétlendő.) 4. A vízzel érintkező vezeték- és egyéb felületek arzéntartalmú festékkel történő védelme. IS | 10 -i; 0 +10 120 +30 "r0 +50 Hőmérséklet [Cj [a] 3. ábra. Hőkezeléses eljárás A hőmérséklet [a] és a még élő állatok száma [6] közötti összefüggés <t>ue. 3. Cnocoő mepMuiecKoü oőpaőomKU 3aBncHMOcTb MOKRY TeMnepaTypoii [a] H KOjiimecTBOM eme >KMBYUJHX 0praHH3M0B [b]. Fig. 3. Heat treatment E elationship between temperature [a] and the number of shells living after treatment (bJ 4. ábra. Hőkezeléses eljárás + 4(1 C°-nál az elpusztításhoz szükséges idő, perc [a] ós a még élő állatok száma [ö] közötti összefüggés <Pue. 4. Cnocoö mepMmecKoü oöpaőonviu 3ABHCIIMOCTB ME>KAY BPEMEHEM B MHHYTAX [a] NPH +40° UH KOJIH>iecTBOM [b] eme >KHBVUIHX 0prann3M0B. Fig. 4. Heat treatment ltelationship between the time reciuired for éxtcrmination at 40 Ccntigrandes, minutcs [a], and the number of shells living after treatment [b] 5. +40 C°-os víz vagy gőz 15 percig való tartózkodtatása a vezetékben. A 3. és 4. pontban foglalt megelőzéses módszereket kivéve, a kezelés után a csövet vízsugárral ki kell mosni. Az irodalmi adatok és a hazai tapasztalatok arra mutatnak, hogy a mosásra szolgáló víz sebességét nem célszerű 1,0 m/sec alatt megválasztani. Természetesen a tanulmányban tárgyalt eljárásokon kivül még más eljárások is használatosak. Ismertetésem főcélja az volt, hogy a vízkivételi művek kagylósodása és az ellene való védekezés, illetőleg a megelőzéses eljárások bevezetése iránt az érdeklődést felkeltsem. IRODALOM 1. Hoestlandt, H. és Lassabliere, J. : Destruction thermique de la moule d'eau douce (259—262.o.) l'Eau 1959. november. 2. Clarké, K. B. : The infestation of Water works by dressensia polymorpha, a fresh water mussel. Jour. Inst. Wat. Engin. 1952. 6. (370—379. o.) 3. Fingerman, M. and Fairbanks, L. D. : Heat death and associated weight lass of the oyster Crassostrea virginica. Tulane Stud. Zool. 1957. 5. (55—68. o.) 4. Ingram, W. M. : Snail and clam infestations of drinking water supplies. Journ. AWWA. 1955. (259—262. o.)
