Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

2. szám - Kallós Imre: A talajvízállás változása a talajvízmélység és a meteorológiai elemek függvényében

Kallós I.: A talajvízállás változása a talajvízmélység függvényeben Hidrológiai Közlöny 1961. 2. sz. 155 a felszíni talajréteg nedves, addig ott telítési páranyomás uralkodik, ami megakadályozza a mélyen fekvő talajvíz kisebb tenziójú párolgását. összefoglalás A tanulmány a meteorológiai elemek és a fedőréteg komplex hat ását vizsgálta a talaj vízállásra. A vizsgálat az alábbi megállapításokra vezetett : 1. A jelenségek értelmezéséből levont következtetések matematikai formába öntésével és ezeknek a matematikai kifejezéseknek mint koordinátáknak az alkalmazásával lehetséges volt többváltozós függvénykapcsolat ábrázolása a számsíkon. 2. A párolgásra utaló veszteségi index bevezetése az 1. alatti módon ugyan nem eredményezte az egyes esetekre számított pontok szigorú elrendeződését, de a törvényszerűségek kimutatására, valamint a tényleges helyzetet jól közelítő számítások elvégzésére alkalmasnak bizonyult. 3. A talajvíztükör feletti réteg által lekötött csapadékmennyiség úgy látszik nem jelentős, mert a veszteségi indexben ez a paraméter a nevezőben van, ami arra mutat, hogy a párolgásból származik a talajvíz veszteségének a zöme. 4. A.7u adatfeldolgozás révén nyert hiperbolákat jellemző egyenletekből kitűnik, miszerint a kialakuló talaj vízmélység a kiindulási talaj vízmélység négyzetével egyenesen, az időszak alatt lehullott csapadék mennyiségével pedig fordítottan arányos. A vizsgálat eredményeiként az alábbi kérdések válaszolhatók meg : A) Milyen talajvízmélység várható tavaszszal, illetve ősszel. B) Várható-e belvíz tavasszal, adott őszi talaj vízmélység mellett. C) Mi az a kritikus talajvízmélység, aminek megközelítése a további talajvíztározódás elmaradásának veszélyével jár. D) Lehetőséget nyújt arra, hogy az esőztető öntözés vízszükségletének meghatározására új módszert dolgozzanak ki. IRODALOM 1. Bogárdi .7. : Korrelációszámítás és alkalmazása a hidrológiában MTA 1952. 2. Bogárdi J. : Az alföldi talaj vízállásváltozások vizsgálatának módszertani kérdései MTA. VI. o. Közleményei. X/3—4, 1953. 3. Bogárdi J. : A várható tavaszi maximális havi közepes talaj vízállások előrejelzése az Alföldön Hidr. Közi. 1953. 11—12. 4. Ijjász E. L. : Grundwasser und Baumwegetation. Sopron. 1938. 5. A. Sz. Kontorscsikov : A talaj párolgás kiszámítása Met. i Gidr. 1954—4. 6. Németh E. : Recherche graphique sur la correlation entre la fluctuation de la nappe phreateque et celle de la temperature. Publication de VAssociation Internationale d'Hydrologie. 1954, lioma. 7. Rohringer S. : Talajvízszín megfigyelések a Pestvármegyei Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat területén. Hidr. Közi. 1934. 8. Rohringer S. : Talajvízszint tanulmányok a DunaTisza közén. V. K. 1936. I—III. 9. Ubell K. : Talaj víztározódás a csapadék hatására. V. IC. 1953. II. 10. Ubell K. : A talaj vízszintalakulás törvényszerűségei. Mérn. Továbbk. Int. 2849, 1954. 11. Ubell K. : A talajvízjárás törvényszerűségei VITUKI 1954. évi Beszámolók, 1955. 12. Ubell IC. : A talajvízállás előrejelzése VITU KI 1955. évi Beszámolók, 1956. H3MEHEHHE YPOBHfl rPYHTOBblX BO^ B 3ABHCHMOCTM OT HX rJIYBHHbl H OT METEOPOJlOrHMECKHX 3J1EMEHT0B /Jp. H. KaAJioui Líejjbio cTaTbH HBJineTCH MaTeManmeci<oe BbipaweHlie H3MeHeHHÍI ypOBHfl rpYHTOBblX BOFL B 3SBHCWMOCTH OT rjiyÖHHbi rpyHTOBbix BOA H OT MeTeopojiorHMecKHx ajieMeHTOB, MTOőbi flaTb oömee pemeHiie, fleiicTBUTejibHoe Ha uejibiií rHflpojiorHHecKníí roA, B MacTHocTH H Ha AO CHX nop npeHeSperaeMbiH BereTauHOHHbiií nepnofl. MCCJIEFLOBAHHH NPOBOAHJIHCB aBT0p0M B ABVX marax c yqeTOM n3BecTHbix (J)H3HMecKHx 3aK0H0MepH0CTeíí c noMouíbio pa3pa6oTKii AaHHbix no HaŐJiiOAaTejibHbiM KOJiOAuaM, HMeromiixcH vwe Ha nepiiOA Asyx a^CHTHJieTMH. HepBbiM rnaroM pa3pa60TaH0 3HMHee nojiyroAHe, iiMeíomee öojiee npocrbix OÖCTOATEJIBCTB, Ha OCHOB3HHH 13-H HA6JNOAATEJIBHBIX KOJIOAHCB H pacnonararometícH B6JIH3H HHX A0»<AeMepH0íí CTaHUim. B HHTepecax Jiyimefi ii30öpa>KaeM0C'ni HCCJIEAYETCH Ha nojie HHCCJI (0ue. 1.) pacripeAe^eHiie cJiywaeB, KOopAMHiipoBaHHbix c BeJiHWHHaMH OTHOuieHHfl — = y h — = x, o6pa30Gs m BaHHblX C OAHOÍÍ CTOpOHbl H3 OTHOUICHHH OCeHHHX MaKCIiMajibHbix (M) H ueceHHHX MMHHMajibHbix (m) rjiyőHH rpyHTOBbix BOA, a c Apyroií CTOPOHU H3 OTHOiueHHÍi oceHHiix MaKCHMajibHbix (Aí) rjiyŐHH rpyHTOBbix BOA h KOJiHMCCTBa BBINAAEHHBIX ocaAKOB (Cs) 3a 3HMHHÜ nepiiOAHa ocHOBaHnn TaK CK33aTb BecbMa ÖJiaronpiiHTHOro pacnpeAeJieHHH ycTanaBJiHBaeTCH ypaBHeHHe, AeíícTBiiTejibHoe AJIH Bcex 13 rnnep6o.ii, npoxoAHmHX iepe3 TOMKH. llOCJie 3T0T0 BTOpblM UiarOM HCCJieAOBaHHH pacripocrpaHHioToi n Ha jieranH, BereTauHOHnuiü nepHOA nyreM TOJiKOBaHHfl u npe06pa30BaHHíi OTHOiueHuií Cs v T m y — H X — I = 51BJ1HI01HI1XCH KOOPAHHATAMH, oöoGmaji BBEAEHHBIE O6O3HAMEMIFL (M KPAIIHSH RJIYÖHHA rpyHTOBbix BOA, onepewaioiuaíi ii36paHnoro nepnoAa, m KpaüHHfl rjiyöHHa rpyHTOBbix BOA, cJieAyioma>i 3a n3öpaHHbiM nepuoAOM) H BBOAH HHACKC noiepn ypaBHemie (6), xapaKTepH3yioinnü iicnapeHiie 3a nepnoA H cocTaBjieHHbift no TeMnepaType n no BJia>KHOcra B03AVxa, Aajree no KOjnmecTBy OcaAKOB. riocjie 3T0Ü pa3pa60TKH onpeflejijieTCH Tenepb yM<e AJifl OGOHX nojiyroAHH (<pue. 2.) ypaBHeHHe rnnepőoji ypaBHeHHe (7), coeAHHjnomHX TOMKH C OAHHaKOBbiMU HHAeKcaMii noTepn, onpeAe^eHHbix no ashhum 5-h HaÖmOAaTejIbHblX KOJIOAUCB H KJIMMaTHMeCKOH CTaHUHII, HaxoAHmeiíc» B6JIH3H HHX. 3aTeM H3 3Toro HannuieTCH ypaBHeHHe, cjiy>Kainee nnn onpeAejieHHíi H3MeHeHHH ypoBHíi rpyHTOBbix BOA ypaBHeHHe (8). tlo 3T0My ypaBHeHino nojlyHaeTCíi BbipawceHi-ie ypoBHji rpyHTOBbix BOA, HMeiomerocH B KOHUE nepiiOAa : TAE b 33BHCHT OT HHACKCA ILOTEPH (TAŐJI. I., Fi) H T3KHM 0öpa30M OT MeTeopojionmecKHx SJIEMEHTOB. JIjia ripHMeHeHiiíi (jiopMyji npiiBOAHTOi 4 iipnMcpa II YKA3BIBAET na TO, ITO C noMouíbio STIIX (JIOPMYJI MO>KHO onpeAeJiiiTb KOJiimecTBO noJiyiaeMOH rpyHTOBOü BOAU H B0A0n0Tpe5H0CTb AO>«AeBajibHoro opomeHim. Abliiingigkeit des Grundwasserstandes in Funktion der ürundwassertiete und der Witterungselemento Dr. I. Kallós Der Beitrag setzt sich das Ziel, die Veránderlichkeit des Grundwasserstandes in Funktion der Grundwassertiefe und der Witterungselemente mathematisch auszudrücken, um auf diese WeisQ eine für das ganze hydrologische Jahr gültige allgemeine Lösung zu erhalten, mit besonderer Rücksicht auf die bisher vernachlássigte Wachstumszeit.