Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és műszaki hírek

102 Hidrológiai Közlöny 1961. 2. sz. In Eq. (15) the value of A„ should be determined as in the case of clear water, whereas the Az values can be obtained by laboratory experiments. The second section of the paper is devoted after the Soviet investigator Ooryunov to the approximating determination of the supplementary resistance coefficient Az of inhomogeneous granular soils. As revealed by the experimentál results, the values of the supplementary resistance coefficient obtained for a given group of soils (Fig. 1) follow the trend illustrated in Fig. 15 and corresponding to the structure of Eq. (146). Results of laboratory investigations carried out in various countries intő the magnitude of coefficient A2 (Blatch, Durand, Goryunov, Yufin, Knoros, O'Brien, Schlag) are essentially in fair agreement, nevertheless further investigations to clear the reasons for the deviations between individual results, in the order of magnitude are called for. Naherungsberechnung des hydraulischen Widerstands von Schlammleitungen zur Beförderung von inhomogénén Bodenarten Dr. M. Kozák, Kandidat der teehnischen Wissenschaften lm Zugé der hydraulischen Bemessung von Schlammleitungen ist die Ermittlung des Energieverlusts und der kritischen Geschwindigkeit unumgánglich notwendig. Der erstc Abschnitt des Beitrages behandelt die theoretischen Grundlagen der Schlammbeförderung. Die Untersuehung führt zu dem prinzipiellen Ergebnis, dass der Widerstandsbeiwert der Schlammförderung als Summe auf das reines Wasser bezogenen Widerstandsbeiwerts und eines des auf Vorhandensein des Schlammes zurückzuführenden zusátzlichen Widerstandsbeiwerts aufgefasst werden (siehe Gleichung 15). Das Aj, lásst sich genau so ermitteln, wie im Falle von reinem Wasser, wáhrend die Werte Az durch Laboratoriumsversuche gegeben sind. Der zweite Abschnitt der Abhandlung befasst sich mit der annahernden Vermittlung des zusátzhchen Widerstandsbeiwerts (A

z) für inhomogéné Lockerböden anhand der Untersuchungen des sowjetischen Forschers Gorjunov. Die Versuchsergebnisse erwiesen, dass die Werte des zusátzlichen Widerstandsbeiwerts für eine gegebene Bodengruppe (Abb. 1) eine der Abb. 15 und der Konstruktion der Funktion 14/b entsprechende Veránderlichkeit zeigen. Die internationalen Ergebnisse der Laboratoriumsversuche über den Faktor Az (Blatch, Durand, Górjunow, Jufin, Knoroz, O'Brien, Schlag) sind im Wesentlichen prinzipiell im Einldang, die Ursachen der Unterschiede und der Grössenordnung der einzelnen Versuchsergebnisse müssen jedoch weiter erforscht werden. A Szennyvíz Szakosztály 1960. december 22-én dr. Szebellédy Lászlóné előadását hallgatta meg, amelyben a Tisza és mellékfolyóinak szennyezettségi viszonyai kerültek ismertetésre a legújabb mintavételi adatoknak megfelelően. Az előadó ismertette a legújabb években bekövetkezett változásokat, ezek között a szolnoki ipartelepek okozta hatások részletesebb feltárásának eredményeit. Az előadásban szereplő javaslatokat a Tiszakutató Bizottság jelenlevő vezetője is magáévá tette. A Szakosztály 1961. jan. 21-i ülésén ifj. dr. Szabó Zoltán a Balaton öntisztító képességének változását ismertette a legutóbbi három év tükrében. Megállapította, hogy ezt a kérdést különösen az idegenforgalom fokozódása teszi fontossá. Az egyes rendezetlen szennyvíz bevezetések hatása a Balaton biológiai viszonyaiban is érezhető. A hozzászólásk alapján megállapította a Szakosztály, hogy az öntisztítóképességre vonatkozó különböző természetű vizsgálatokat célszerű volna összefogóan is értékelni. A Szakosztály szükségesnek tartja, hogy a kérdés vizsgálatának a jövőben is legyen megfelelő szerve, annál is inkább, mert a VITUKI — egyéb elfoglaltsága miatt — a jövőben erre nem tud munkaerőt fordítani. * A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1960. dec. 14-i ülésén Lenkei Tibor a hidraulikus pernye és meddő elhelyezése címmel adott elő. Megállapította, hogy hazánkban évente, mintegy 3 millió m

3 pernyét ós meddőt kell hidraulikusan elhelyezni, és ez a szám 5 éven belül 5 millió m

3-re emelkedik. Minthogy az elhelyezés technológiája gyakran kiforratlan, szükséges a meglevő berendezések korszerűsítése és működésének gazdaságossá tétele. A Szakosztály 1961. január 18-i ülésén dr. Szigyártó Zoltán:„Éghajlati valószínűségi függvény és a valószínűség", továbbá Rákóczi László: ,,A hordalék mozgásának vizsgálata radioaktív izotópok segítségével" c. előadása hangzott el. Dr. Szigyártó Zoltán a felvetett kérdésben a tiszta fogalommeghatározásra fektette a fősúlyt, Rákóczi László pedig külföldi eredményeket ismertetett a hordalékszemcsék megjelölésével és a radioaktív anyaggal jelölt hordalékrészecskék kimutatásával kapcsolatosan. * A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály a Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztállyal közösen térképkiállítás keretében mutatta be a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség Helsinkiben, 1960, nyarán tartott közgyűlésén bemutatott ,,Felszínalatti vizek" magyar térképanyagot. A bemutatót dr. Szesztay Károly beszámolója kísérte. * A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály 1961. jan. 17-i ülésén Szigligeti Gyula a Vízmű szivattyúüzem energiagazdasági problémáiról, valamint a fajlagos és az összenergia fogyasztás csökkentésének kérdéseiről tartott előadást. Részletesen kitért a szivattyúk munkapontjának helyes és helytelen megválasztási kérdéseire, ennek kihatásaira, valamint az elektromos hálózati cos <p javításának lehetőségeire. A hozzászólók kifejezésre juttatták a kérdés jelentőségét ós újítás jellegét. Ezen kívül rámutattak az elmélet ós a kivitel együttműködésének fontosságára bizonyos kiviteli nehézségek leküzdésében. * A Limnológiai Szakosztály — februári ülésén hozott határozata értelmében — 1960. november 30-án ,,Halastavak limnológiai vizsgálatának módszerei" címmel egésznapos ankétot rendezett . Az előadók a következők voltak : Dr. Varga Lajos, Dr. Donászy Ernő, Dr. Woynarovich Elek, Dr. Entz Béla, Szabó Ernő, Dr. Bérezik Árpád, Dr. Jászfalusi Lajos, Dr. Hortobágyi Tibor, Dr. Veszprémi Béla és Tölg István. Az előadók 11 előadásban ismertették az ökológiai felvételezés, a kémiai vizsgálatok, az üledékek, a zoo- és phytoplankton, a nagytermetű vízinövényzet vizsgálatának módszereit ; egy további előadás a halak biometriai adatfelvételéről,valamint a gyomor- és béltartalomvizsgálatokról szólt. A befejező előadás a szakirodalom összegyűjtésének kérdéseivel foglalkozott. Az előadások javaslatot tettek az egyes témakörökben arra, hogy halastavakban mire kell kiterjednie a vizsgálatoknak s hogyan kell azokat végrehajtani. Az előadásokat széleskörű vita követte. A mintegy félszáz hozzászólás nyomán kikristályosodott álláspontot, az előadások szövegével együtt, Társaságunk sokszorosítva az érdekelt elméleti és gyakorlati szakemberek rendelkezésére fogja bocsátani. B. A.