Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

2. szám - Dobos Alajos: Esőztető szórófejek szórási távolságának közelítő számítása

103 Hidrológiai Közlöny 1961. 2. sz. Esőztető szórófejek szórási távolságának közelítő számítása DOBOS ALAJOS* Az esőszerű öntözés hazai fejlesztése szük­ségessé tette, hogy a szórófejek hidraulikai kér­déseivel és szerkezetük célszerű kialakításával az eddigieknél behatóbban foglalkozzunk. A szóró­fejek hidraulikai tervezésének egyik legfontosabb, igen alapos tanulmányozást igénylő alapadata a szórási távolság (R). Az erre vonatkozó vizsgá­latainkat, megállapításainkat és a számításra javasolt új összefüggéseinket e tanulmányban adjuk közre. A szórási távolsággal összefüggő hidrauli­kai, gépészeti és mezőgazdasági kérdéseket teljes részletességgel a következő tanulmányunkban tár­gyaljuk [5]. A szórási távolság elsősorban a nyomástól (H), a szórófej szerkezetétől, a szórócső átmérőjé­től, hajlásszögétől (x). a fúvóka átmérőjétől (d), illetőleg alakjától (kör. négyszög stb.), a vizzel érintkező szerkezeti elemek megmunkálá­sának mikéntjétől, a szórófej hidraulikai viszo­nyaitól, a légellenállástól és szélviszonyoktól függ. A nyomás és szórási távolság kapcsolatát kifejező parabola az ún. R—H jelleggörbe [1—3] tehát a szórófej legegyénibb sajátosságait, tükrözi. Ebből következik, hogy a különböző típusú, de azonos alakú és méretű fúvókával felszerelt szórófejek szórási távolsága azonos körülmények (nyomás stb.) között sem lehet egyforma. Ennek megfele­lően tehát n számú azonos fúvókájú szórófejhez n db egymástól eltérő R—H jelleggörbe tartozik, vagyis nincsen és nem is szerkeszthető olyan egyenlet, amely minden jelenleg gyártott szóró­fejre egyaránt pontos szórási távolságot szolgál­tat. Az esőztető berendezések tervezéséhez tehát a szórási távolság mérését minden esetben meg kell követelnünk. A szórófej vagy szórófejsorozat tervezéséhez — pl. a szórócső átmérőjének, a fúvókák számá­nak és méretének kiválasztásához, a permetin­tenzitás és cseppnagyság előzetes becsléséhez —­a nomogramok szerkesztéséhez stb. — azonban feltétlenül szükséges a szórási távolság megbíz­ható számítása. Mindezekből tehát az követke­zik, hogy a szórási távolságot — a felsorolt nehéz­ségek ellenére — számítanunk kell, mert nélküle az említett feladatok kielégítő megoldása nem képzelhető el. A szórási távolságot — tervezési és gyakor­lati célra alkalmas nomogram szerkesztése során — a szakirodalomban [4] található közelítő egyen­letek felhasználásával kívántuk számítani. Ezért összehasonlítást tettünk mért szórási távolságok és az egyenletekből számított tájékoztató értékek között. Megállapítottuk, hogy az egyenletek fel­használásával nyert R távolságok egymáshoz és esetenként a mért, illetőleg katalógusban talál­ható értékekhez kéjtest is tekintélyes eltérést mutatnak. Az eltérések egyébként magyarázhatók, * Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, I. sz. Vízépítéstani Tanszék. mert az egyenleteket valószínűleg nem egyidő­ben — évekkel vagy évtizedekkel ezelőtt — tehát nem azonos szerkezetű szórófejek adatainak fel­használásával szerkesztették. A bevezetőben em­lített egyéni sajátosságok áttekintése alapján pedig azt is megállapíthatjuk, hogy a szórási távolság meghatározására szerkesztett közelítő egyen­letek is csak addig érvényesek, ameddig a szórófejek szerkezetében jelentős változás (pl. korszerűbb szer­kezet, új működési elv alkalmazása stb.) nem történik. A szórási távolság számítására javasolt összefüggések Az összehasonlítás alapján tehát egyértelmű eredményt nem kaptunk ezért a rendelkezésre álló, több mint száz különböző szórófej mért [6], illetőleg katalógus-adatai alapján, a szórási távol­ság számítási lehetőségeit részletesen megvizs­gáltuk. Megemlítjük ezenkívül, hogy céljaink­nak megfelelően, csak a 28—32°-os szórócsövű fejeket értékeltük. A szórófej-típusok felsorolásá­tól eltekintünk, de utalunk arra, hogy a [3] szakirodalomban közölt típusokon kívül, számos egyéb — elsősorban olasz 1 — szórófej R—H adatait is felhasználtuk. (A Revoltin, GH—1 és P—3 szórófejeket, igen kicsiny szórási távolságuk miatt, feldolgozásunkból kihagytuk.) A vizsgálat keretében a d = 4—30 mm átmérőjű fúvókákhoz tartozó szórási távolság és nyomás értékeket, az R—H koordináta rendszer­ben fúvókánként külön-külön ábrázoltuk. A vizs­gált szórófejek, valamint a felrakott R—H adat­párok számát az 1. táblázat tartalmazza. A d < 4, 1. táblázat Vizsgált Felrakott a szórófejek B — H mm száma adatpárok mm száma db 4 23 82 5 27 6S 6 30 77 7 23 41 8 23 53 9 8 24 10 20 51 12 31 62 14 33 59 16 37 82 18 33 07 20 30 65 22 24 61 24 18 48 26 13 36 28 9 27 30 3 15 1 Köszönetet mondunk Oroszlány István tanszék­vezető deconsnek (Agrártudományi Egyetem, Gödöllő), aki az olaszországi tanulmányútja során gyűjtött, szórófej adatokat tart almazó szakirodalmat és katalógu­sokat, feldolgozás végett teljes egészében rendelkezé­sünkre bocsátotta.

Next

/
Thumbnails
Contents