Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
1. szám - Bozóky-Szeszich Károly: A csörgedeztető öntözés hidraulikai vizsgálata
26 Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. Bozóky-Szeszich K.: A csörgedeztető öntözés hidraulikája esetén is nagyobb a víznyelés, mint az öntözött táblán ; okozhatja az eltérést, hogy a Müntz—Lainé készülék leszúró hengerében 9 cm vízoszlop volt az öntözés 3 cm-es vízlepel vastagságával szemben. Végül — és talán ez a legfőbb ok — mindkét érték más-más módon és különböző módszerrel meghatározott, a talajt beszivárgás szempontjából jellemző paraméter, melyeket egymással összehasonlítani a meghatározásbeli különbségek miatt nem lehet. 30 25 ?0 15 10 x[m] c d // r — \L <7/ 4 / 1/ TL 'sec] 6. ábra. A vízlepel mozgása az idő függvényében a) mérés alapján, b) állandó, e) időben változó beszivárgási sebességgel számolva, d) az (54) összefüggés felhasználásával megismételt számítás esetén 0ue. 6. JJeuMcemie eodHHoao noKpoea e 3aeucuM0cmu om epeMenu a) na OCHOSOHUU u3Mepemin, b) na ocHoeaHUU yiema nocmoHHHoO. CKopocmu npocanueaHun, c) u3MennwiifeücH CKopoemu npocatueaMin, d) e c/iytae noemopmeo paciema c noMombw 3aeucuMocmu 54 Abb. 6. Beivegung des Wasserschleiers in Abhángiglceit von . der Zeit: a) auf Grund der Messung, b) mit bestandiger, c) mit zeitlich verdnderlicher Einsickerungsgeschwindigkeit berechnet, d) im Falle einer wiederholten Berechnung bei Benützung der Beziehung 54 A 6. ábrán egy másik — ugyancsak a nagymarosi Mérőtelepen végzett — mérés feldolgozásából kapott eredményt mutatjuk be. Ebben az esetben az 1 fm széles sávra adagolt vízhozam Q = 2 l/sec, fm, a terepesés pedig 4,5°/ 0 0 volt. Ebben az esetben változó beszivárgási sebességgel számolva, a mérési eredményeket jobban megközelítő eredményt kaptunk, mint állandó beszivárgási sebességgel számolva. Megemlítjük, hogy ennek a példának az esetében az állandó beszivárgási sebességgel számolva, a vízéi — a számítás szerint — 18,58 m-nél megáll, mivel Q/K — 18,58 m. A valóságban a vízéi azonban tovább halad. Változó beszivárgási sebességgel számolva ugyancsak tovább haladt a vízéi. Ez a körülmény, arra hívja fel a figyelmet, hogy állandó beszivárgási sebességgel számolva esetleg teljesen hibás eredményt kaphatunk. Az eljárás különben finomítható a számítás megismétlésével, a már megkapott oc tényező figyelembevétele mellett. A sebesség (51) egyenletének második tagját is figyelembe véve, az egyenletet átrendezve v — oc— = (1 — oc) —r e t rjh alakra, az (53) egyenlet Xn + i ríh vn+i tn+1 Xn v n — a — t n = e Kk (í» +1 — tn) rjh (54) alakú lesz, a bal oldalon oc már ismert értékét behelyettesítve. A táblázatos számítást megismételve az «, ak t, ríh új, pontosabb értékei kaphatók meg. A 6. ábrán feltüntetett mérés esetében a számításnak ezt a megismétlését elvégeztük, az eredményt a d vonal tünteti fel. összefoglalás A csörgedeztető öntözés bonyolult hidraulikai jelenségeit igyekeztünk aránylag egyszerű összefüggéssel jellemezni. Véleményünk szerint ez sikerült is ; az 5. és 6. ábrákon bemutatott példák igazolják ezt. A -példákat egy méréshalmazból teljesen ötletszerűen választottuk ki ; egyetlen szempont érvényesült csupán, nevezetesen, hogy az egyik példa esetében a kísérleti sávon hosszú-, a másik példa esetében rövid idő alatt fusson le a víz, tehát a két példa két szélső esetet képviseljen. Nem befolyásolta azonban a kiválasztást az eredmény, a mért és számított értékek eltérése. A matematikai szabatosság szemszögéből kifogásolható a (47) matematikai sornak az (50) egyenlettel való helyettesítése, de éppen a bemutatott példák mutatnak rá az elkövetett hiba nagyságrendjére. Számos mérés értékelése után korrekciós tényezők bevezetésével a hiba hatása esetleg kiküszöbölhető. Mindezek után mégis azt kell mondanunk, hogy a csörgedeztető öntözés gyakorlati kérdései megoldatlanok. Képletünk csak segédeszköz olyan táblázatok számításához, melyből a főbb jellemzők (növényzet, talaj) vagy azok paraméterei ismeretében, a sáv egységnyi szélességére adagolandó vízhozam, az adagolás időtartama kiolvasható. Gondolunk ezzel kapcsolatban a barázdás öntözésre már kidolgozott táblázathoz hasonlóra [1]. A táblázatok megszerkesztéséhez szükséges paraméterek megállapítása csak szabadföldi öntözésekkel lehetséges. Feltehető a kérdés, hogy a (39) és (50) egyenletekben miért nem szerepel a talaj és a növényzet érdességének valamilyen mérőszáma, továbbá a terep esése. Pedig bizonyára ezek a tényezők is befolyásolják a vízéi előrehaladását. Az érdesség és esés azonban — közvetve bár — szerepel mindkét kifejezésben. A h vízmélység adott Q esetében éppen ezen tényezők függvénye, tehát ezek hatása is kifejezésre jut a (39) és (50) egyenletekben. Befejezésül köszönetet kell mondanom Dr. Németh Endre tanszékvezető egyetemi tanárnak, Oroszlány István tanszékvezető egyetemi docensnek és Salamin Pál egyetemi docensnek, a munka kezdeményezőinek és támogatóinak, Ollős Géza tudományos munkatársnak, aki tanácsaival segített és Ubell Károlyné tudományos segédmunkaerőnek, aki a számítási munkák végzésében volt segítségemre. IRODALOM [1] Marjai Gyula, Oroszlány István és Wellisch Péter : A barázdás öntözés vízadagolásának megállapítása. Vízügyi Közlemények. 1958. 2. [2] M. Poirée, Ch. Ollier : Irrigation. Paris. 1957. [3] A. Friedrich : Kulturtechnischer Wasserbau. I. kötet. Berlin. 1923.
