Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Bozóky-Szeszich K.: A csörgedeztető öntözés hidraulikája Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. 27 [4] N. A. Kosztyakov : A melioráció alapjai. Budapest. 1955. [5] Bozóky—Szeszich Károly : Vékony lepelben mozgó víz hidraulikai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1959. 4. [6] O. W. Israelsen : Irrigation Prineiples and Practices. New York. 1950. rH^PABJIHMECKOE HCCJ1EJJOBAHHE OPOLUE­HM51 no IlPOTOMHbIM E0P03flAM K. E030ku—CecuH B CTaTbe KpoMe H3Jio>KeHii5i Tpy^a Kocmwcoea n Kpeeama no opoujeHHio no 6opo3AaM flaeTCM KpimiKa hx TEOPHÍÍ. YcTaHOBJUIBaeTOl, MTO OCHOBHOC YPABHCHHE (1), HUH (9) FLBJIFLETCFL He npaBHJibHbi.M, H6O no NPEABIJYMEIÍ CTarbe aBTopa (CnucoK jniTepaTypbi [5]) ci<opocTb ÍIBJIÍI­ÜTCM NPONOPUHOHAJIBHOII KBaapaTHO.viy KopHio OT rjiy­6HHI,I BOAbi. X(0Ka3biBaeTCH, MTO CK0p0CTb crpyti noBepx­HOCTHoro CJIOÍI BOAbi KpeeamoM onpeaejiaeTCH no (|)op­MYJIC LUe3H (ypasHemie (4)), MTO HBJIAETCH HenpaBiuib­HMM. OTHOCHTENBHO BBIBO^A KocmbRKoea YKA3BIBAET«I Ha TO, MTO CKopocTb npocawiÍBaHHH BOÁM B NOMBY K 0-t~" H3MeH5H0U(EÍÍC5I B0 BpeMeHH, paCCMaTpilBaCTCH B flaHHblH MOMGHT BpeMeHH OflHHaKOBOH ÜO BCefí flJIHHe nOJIOCbl. B AetiCTBHTeJlbHOCTH KE CKOpOCTb NPOCAMHBAHHH BOflbl B noMBy H3MeHíieTca B Ka>KAOfi TOMKe nojiocbi, n0T0My, MTO Bo«a npiixo^HT B oTAejtbHbie TOMKH B pa3Hbie MO.weHTbi BpeMeHH. B CTATBE YKA3BIBAETCJI Ha TO, MTO Hai<onjieHiieM • BOÁM B pacnpeAejiHTejibHbix KaHaBax MO>KHO npeHeö­peMb B HaMajie noaaMH BOÁM (cpue. 2. N ypaBHCHne [30]). flocjie 3Toro BMBOAHTCA ypaBHeHiie npoABiixíemtfl CTpyn BOAbi A-tfl CJiyMaa II0CT0HHH0H CKOpOCTH npocaMHBaHHji ee B noMBy (ypaeHenue [39]), KOTopoe coBnaAae ypaBHeHiieM Opn/jpiixa [3] n M3paejibceHa [6]. 3aieM HanncaB iiHTerpajibH0-AN([)epeHmiajibH0e ypaBHeHiie AJIÍI ii3MeHHiomeíica CKOpOCTH npocaMHBaHim (ypaeHenue [43] H pemiiB 3TO ypaBHeHHe Ha AJIHHY nojiocbi, 3aT0njieHH0H BOAOfi, nyTeM Heöojibmoro npeHeőpe>KeHiiyi aBTOp npn­XOAHT K ypaBHeHHH) (50), BBOAÍJ noHATiie „cpedneü CKO­pocmu npocanueaHUH eodbt e notey" (BejiHMHHa KOTopoft 0AH3K0 ÍI3MeHJieTCH B TeMCHHC BpeMeHH). ' B CTaTbe npiiBOAHTCH npHMep AJIH KOHKpeTHOro CJIYMAN onbiTnoro opomemifl, AJIFL onpeAejiemui MHCJIO­Bbix BejllIMHH a K 0, a, 11 xh, HaXOAfllUHXCÍl B ypaBHeHHH. ripil 3H3HHH BblMHCJieHHblX napaMC'TpOB paCCMIITblBaeTCÍl NOAOHCEHHE cipyn BOÁM A-<IFL CJIYMAN IIOCTOÍIHHOH CKO­POCTH npocaMHBaniiíi BOÁM, AANEE AJW CKOPOCTH, H3­MC'HHIOUieHCH B0 BpeMCHll. BblMHCJieHHMe BejlHMHHbl npn­BeAeHbi B maöA. 3, u H30öpa>KeHbi Ha 0ue. 5. XIJIH cjiyMan Apyroro M3MeHeHii>i yi<a3biBaeTCfl npoABiiweHiie CTpyn BOAbi TaiOKC B 33BHCHM0CTM OT BpeMOHH, CMIITaflCb C 113­MeHHiomefica ii nocTOfiHHOíi ci<opocTbio npocaMiiBaHiiíi (ifiue. 6.). 3tiim AByMíi np0H3B0JibH0 BbiőpaHHbiMH npn­MepaMii yha3biBaeTC5i Ha npiir0AH0CTb TeopiiH. Hydraulische Untersuchung dor Berieselnng K. Bozóky—Szeszich Nach einer Beschreibung der bahnbreclienden Arbeit von Crevat und Kostjakow über die Beriese­lung unterzieht der Beitrag diese Theorien einer Kritik. Er prágt die Ausganesgíeichungen (1) bzw. (9) als unrichtig, weil die Geschwindigkeit — laut eines früheren Beitrages des Verfassers (Schrifttumsverzeich­nis [5]) — mit der Quadratwurzel der Wassertiefe proportional ist. Unrichtig ist weiters, dass Crevat die Geschwindigkeit der Spitze der Oberfláchen-Wasser­schicht aus der Formel von Chézy berechnet (Glei­chung [4]). Von der Ableitung Kostjakows weist er nach, dass dieser bei Berücksichtigung einer mit der Zeit veránderlichen Einsickerungsgeschwindigkeit k nt~", diese lángs der Lamelle in einem gegebenen Zeitpunkt als gleich gross betrachtet. In Wirklichkeit ándert sich die Einsickerungsgeschwindigkeit liings der Lamelle von Punkt zu Punkt, weil das Wasser in verschiedenen Zeitpunkten zu den einzelnen Punkten gelangt. Laut des Beitrages kann im Verteilergraben die Speicherung am Anfang der Wasserabgabe vernach­lássigt werden (Abb. 2 und Oleichung 30). Sodann wird für den Fali einer konstanten Einsickerungsgeschwin­digkeit die Gleichung der Fortpflanzung für die Wasser ­front (Gleichung 39) abgeleitetj die ansonsten mit der Bezieliung von Friedrich (3) und Israelsen (6) überein­stimmt. Nach Aufschreibung der Integro-Differential­gleichung (43) für die veránderliclie Einsickerungs­geschwindigkeiKund deren Lösung wird der Begriff der für die wasserbedeckte Lamellenlánde kennzeichnenden mittleren Einsickerungsgeschwindigkeit eingeführt (deren Wert jedoch zeitlich veránderlich ist), so gelangt man nach geringfügiger Vernachlássigung zur Gleichung (50). Im Falle einer gegebenen Versuchsberieselung ist für die Ermittlung der in der Gleichung figurierenden ak„, ot, und rjh ein Zahlenbespiel ausgearbeitet (Tabelle 2.) In Kenntnis der berechneten Parameter wird die Lage der Wasserfront bei zeitlich veránderlicher, ferner bei konstanter Einsickerungsgeschwindigkeit ermittelt. Die berechneten Werte sind in Tabelle 3 enthalten und in Abb. 5 dargestellt. Im Falle einer anderen Messung wird die Fortpflanzung der Wasserfront ebenfalls in Abhángigkeit von der Zeit veranschaulicht, wobei es ebenfalls sowohl mit veránderlicher als auch mit konstanter Einsickerungsgeschwindigkeit gerechnet wurde (Abb. 6). Die zwei willkürlich herausgegriffenen Beispiele beweisen die Brauchbarkeit der Theorie. G. Haensel : A Sphiiro—Guss (R) öntvény és alkalmazhatósága csővezetékek építésénél. Gas Wasser Wárme, 1959. évi I. sz. (12. o., 24. ábra.) A vízvezetéki anyagok sorában új. névvel talál­kozunk : a külföldi szakirodalom egyre többet foglal­kozik a Spharo—Guss (R) elnevezésű anyaggal. Az új anyag és készítési eljárása angol szabadalom. Lényegé­ben magnézium tartalmú öntöttvas, a grafit gömbre emlékeztető alakú kiválásával. Ezt a Spharo elnevezés jelzi, az 7? betű pedig a szabadalmi védettséget (regis­tered) jelenti. A közönséges öntöttvasban, a szürkeöntvényben a grafit szabálytalanul, levelesen válik ki. Ez a ridegség oka. .Magnézium adagolással és különleges hő utókeze­léssel a grafitkiválás gömb alakúvá változtatható. Ezzel az öntvény tulajdonságai gyökeresen megváltoznak. Megt ártja, sőt fokozza az öntöttvas korrózióállóságát, de mechanikai tulajdonságai az acéléhoz lesznek hasonlóikká. A magnéziumot szilícium vagy nikkelötvözet, ille­tőleg a lándzsainjektorral befújt tiszta magnéziumpor alakjában adagolják a szürkeöntvény anyagához. A kész öntvényt 920 fokon izzítják. A hőkezelés külön­böző menetével három öntvénytípust állítanak elő : a perlites, a perlitferrites és a tisztán ferrites öntvényt. A legelterjedtebb az utóbbi. Ez ütésekkel szemben igen szívós és keményíthető is. Rugalmassági inodulusza 17—18 000 kg/mm*. Nyúlási határa 450°-nál is 21 kg/mm 2. A/, új anyag szürke öntvény, temperöntvény, acél­öntvény sőt kovácsolt acél helyett is használható, és kis falvastagságú öntvények készítésére igen alkalmas. Az öntöttvas és az acél kedvező tulajdonságainak egye­sítése következtében kiválóan alkalmas csővezetékek készítésére. A csőfektetés egészen keskeny árkot kíván, a szerelés a felszínen történhet. A csőtagok körégős haladó melegítéssel néhány méteres sugárral ívben haj­líthatok. Szigetelésül a mázolás használatos, a cső burkolása felesleges. Gázvezetékeknél az acélcsövekkel szemben nem képződik vashidroxid lerakódás, az időn­kénti ki fúvat ás így elmaradhat. Vízvezetékeknél a mészlerakódás azonban az acélcsövekhez hasonlóan fennáll. Az új anyag igen jól bevált bujtatóknál és tenger alatti olajvezetékeiméi. 50%-kal tartósabb az acél­nál. Szívóssága következtében idomdarabok nélkül, behajlással fektethető. Az új anyag gazdaságossága nem a régi anyagokkal közel egyenlő, sőt néha magasabb árában, hanem a lényegesen nagyobb tartósságában rejlik. Fazekas Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents