Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Rajczi Kálmán: Az optimális belvízlevezetőképesség országos átlagértékének meghatározása

80 Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. Rajczi K.: Optimális belvízlevezetőképesség meghatározása felé tolódott el. Az egy kilométer csatornahosszra eső fajlagos mutatók egy-két értékét azonban módunk van megállapítani és így grafikusan ábrázolni. 1900-ban a mai országhatáron belül 5600 km csatornahosszra kb. 200 gravitációs leeresztőmű esett és így 1 km csatornára 0,0387 egységet, míg 1907-ben — mikor 9700 km csatornára 295 gravitációs mű esett — 0,0323 egységet vehetünk számításba. A napjainkban kimutatott gravitációs mű egységenkénti átlag 0,72 m

3/sec vízszállítási érték azonban visszamenőleg csökkentendő. Feltételezésünk szerint a belvízi művek kiépítésének kezdetén az átlagos csőátmérő 0,8 m volt és így szintén 0,92 m/sec átlagsebességgel számolva 0,46 m

3/sec-ot rendelünk az időszak kezdetéhez. E két érték — 0,72 m

3/sec és 0,46 m

3/sec — között lineáris változást tételezünk fel. A védelmi művek mindenkori fajlagos vízvezetőképességét most már úgy határozhatjuk meg, hogy a szivattyús átvezetések és a gravitációs levezetések teljesítőképességének összegét elosztjuk a 40 000 km

2 területű belvízgyűjtővel. Az adatokat itt is az 1920. év utáni országterületre redukáltuk. A redukálás úgy történt, hogy azon társulatok adatait, illetve műveit, melyek az ország mai területén kívül estek, nem vettük számításba. Az így megállapított m

3/sec és km értékek 5 éves időszakokra vonatkozó évi átlagait meghatároztuk (7. táblázat) : 7, táblázat 8. láblázat Időszak Szivatytyútelep [m'/sec] Csatorna [km] Gravitációs teljesítőkép, [m'/sec] Összes teljesítőkép. [m'/sec] [q/see ' km

2] 1871—1875 800 20 20 0,50 1876—1880 5 1 100 25 30 0,75 1881—1885 15 1 700 35 50 1,25 1886—1890 30 2 500 50 80 2,00 1891—1895 40 3 700 80 120 3,00 1996—1900 53 5 000 101 154 3,85 1901—1905 73 7 300 140 213 5,32 1906—1910 92 9 100 175 267 6,66 1911—1915 112 9 800 190 302 7,55 1916—1920 126 11 400 215 341 8,53 1921—1925 134 12 400 235 365 9,23 1926—1930 158 12 900 240 398 9,95 1931—1935 186 14 200 270 456 11,40 1936—1940 230 16 200 305 535 13,40 1941—1943 328 23 000 455 783 19,60 1947 300 23 000 455 755 18.90 4873 A táblázatban 14,8-5 éves idősort tüntettünk fel és így _ 4873 m

3/se

c _ qatia

go

s - 14 8 x 40000km

2 - 8,23 l/sec km A volt Duna-Tiszavölgy Társulatok Központi Bizottságának 1931—43 évi jelentései (lásd a jelentések II. III. számú összesítő kimutatásait), valamint az 1953. és 1956. évi belvízvédekezések adatai alapján a 40 000 km

2 kiterjedésű belvízgyűjtőterületen fellépett belvizek adatait a 8. táblázatban közöljük, ahol a gravitációsan levezetett víztömegeket a mindenkori fajlagos vízvezetőképességet feltűntető táblázatban lévő és a szivattyúzás százalékában meghatározható arányok alapján, illetve az 1941., 1953. és 1956. évieket konkrét számbavétel alapján vettük fel. Az átszivattyúzott víztömegek minden egyes esetben konkrét üzemi adatok. A fajlagos belvíztömegek és elbontások között exponenciális kapcsolat Időszak -flö o 5 Szivattyúzással átemelve 10' m» Gravitációsan levezetve 10' m' Összes 10* m' Fajlagos belvíz [m

3 km

!] 1930—1939 357 249 376 625 15 600 1931—1940 502 440,1 604,9 1045 26 100 1932—1941 735 580 770 1 350 33 750 1941 28411 1 803 662 2465 01 600 1 953 1250 535 1128 1 663 40 500 1956 1025 300 931 1231 30 800 van. Semilogaritmus beosztású papíron az összetartozó adatpárokból képezett pontok. log F = log 158 + 0,00002 V egyenletű egyenesek helyezkednek el. Ebből F = 158-lO

0'

00002 v, ahol F km

2-ben és V m

3/km

2-ben helyettesítendő be. Mivel a mindenkor levezetendő fajlagos belvíztömeg a fajlagos vízszállítóképesség és a levezethető idő szorzatával fejezhető ki, fenti formulát kifejezhetjük T (nap) és q (lit/sec km

2) segítségével is. V (m

3/km

2) = 86 400-0,001 q (lit/spckm

2) T (nap) = 86,4 Tq F = 158 • io°'

0,n728 Ti Az előforduló hibanagyságokat az alábbi táblázatban közöljük: 9. táblázat V [m'/km'l F [km'] számítva F [km') Eltérés [ %] 15 600 325 357 —9,0 26 100 534 502 + 6,4 30 800 655 1025 —36,0 33 750 746 735 + 1,5 46 500 1354 1250 + 7,5 öl 600 2700 2840 —4,9 Az 1956. évi (1025 km

2) —36%-os eltérés oka véleményünk szerint az lehet, hogy ebben az évben az elborítások zömmel a gravitációsan mentesíthetű helyeken jelentkeztek, tehát az ez évi belvíz nem volt jellemző a hazai mély ártér egészére (nevezetesen a szivattyúzással és a gravitációsan levezethető víztömegek megoszlása szempontjából.) Az 1953. és 1956. évben folytatott belvízvédelmi tapasztalatok alapján megállapították, hogy a meglévő kb. 20 l/sec fajlagos vízvezetőképesség esetén kb. 75 000—80 000 kh, azaz 430—460 km

2 mentesíthető két hét alatt. Formulánkkal meghatározva F = 158 • ío

0,00172

8'

14 2

0 = 482 km

2, az eltérés 5—10%. II. A védelmi művek különböző fokú fajlagos vízvezetőképessége esetén még megmaradó károk becslése Feltételezzük, hogy a belvizek a jövőben ugyanolyan gyakorisággal és intenzitással ismétlődnek, mint amilyen gyakoriságot és intenzitást az 1871-től lefolytatott vizsgálat kimutat. Ez a feltételezés véleményünk szerint megengedett és a hidrológiai vizsgálatoknál gyakran alkalmazzák is (lásd pl. tározók méretezése). Az 1871-től levezetett elborítási adatokat ezért megnöveljük azokkal a kiszámítható területekkel, melyek azért